Hirdetés

Arany János nagykőrösi balladái

13 perc olvasás

Arany János Életrajza

  • 1817. március 2-án született, Nagyszalontán (ma: Románia területe) idősödő szülők gyermekeként.
  • Apja kevés földdel és kis házzal bíró földműves volt.
  • A család súlyos tüdőbajban szenvedett, a 10 gyerek közül csupán kettő maradt életben (a legfiatalabb, János és a legidősebb, Sára).
  • Lelki alkata, illetve  a féltő gondoskodás következében zárkózott, túlzottan érzékeny, félénk, visszahúzódó és magába forduló gyermek volt.
  • Szegény családból származott, már 5 évesen szüleitől tanult írni-olvasni, elemi iskolába járt Nagyszalontán.
  • A Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait, de érettségivel nem rendelkezett, mert 17 évesen otthagyta az iskolát, hogy szüleit ápolhassa.
  • 1836 februárjában színésznek állt. Ezalatt anyja meghalt, apja pedig megvakult. Ezek hatására a bűntudattól vezérelve felhagyott a színészettel.
  • Kisújszálláson és Nagyszalontán jegyzőként dolgozott.
  • 1840-ben nősült meg, felesége Ercsey Julianna volt.
  • 2 gyermekük született, Juliska és László.
  • 1845 júliusa végén hozzá fogott Az elveszett alkotmány című vígeposz megírásához (a címre kattintva elolvashatod az első éneket). Ezzel megnyerte a Kisfaludy Társaság 25 aranyos pályadíját.
  • 30 éves korában kezdődött költői pályafutása.
  • Igazi sikert, elismerést és Petőfi barátságát az 1846 nyarán írt Toldi című műve hozta meg számára. Egy történelmi témájú műre hirdettek pályázatot, melyen 1. díjat nyert.
  • Az 1848-as forradalom idején a nemzetőrség tagja volt, a bukás után bujdosni kényszerült.
  • 1850-ben Geszten házitanítóskodott a Tisza családnál.
  • 1851 és 1860 között irodalom- és latintanár lett a nagykőrösi főgimnáziumban. Ez irodalmi pályájának legtermékenyebb időszaka, ekkor teljesedett ki a ballada műfajában.
  • Irodalmi munkásságát már életében elismerték, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, majd titkára lett.
  • Családjával Pesten élt.
  • 1865-ben meghalt lánya, Juliska, emiatt majdnem 10 évig nem írt.
  • Időskorát Pesten töltötte, kedvenc helye a Margit-sziget volt.
  • Utolsó verseskötete: Őszikék
  • 1882-ben halt meg egy megfázás következtében Pesten.

Arany János balladái

Ballada:

  • Mindhárom műnemhez besorolható:
    • epikus: cselekménysort tartalmaz
    • lírai: verses forma, érzelmek hangsúlyozása
    • drámai: konfliktus, párbeszéd
  • Általában tragikusan végződnek.
  • Gyakori az ismétlés.
  • Előadásmódja tömör, szaggatott (balladai homály).
  • Tartalmazhat csodás elemeket, babona, hiedelem is szerepelhet benne.

Arany János a magyar költészetben kiemelkedett a ballada műfajában (Vörösmarty Mihály mellett).

Balladáinak csoportosítása:

1.Keletkezés helye szerint:

  • Nagyszalontai
  • Nagykőrösi
  • Pesti

2.Téma szerint:

  • népies
  • történelmi
  • nagyvárosi

3.Szerkezetük szerint:

  • lineáris vagy egyenes vonalú (egy szálon futó cselekmény)
  • párhuzamos (két szálon futó cselekmény)
  • körkörös (visszatérő kezdő motívum)

Ágnes asszony

(A mű teljes szövegét a címre kattintva elolvashatod.)

  • Az Ágnes asszony a nagykőrösi balladák sorába tartozik.
  • 1853-ban keletkezett.
  • A témája népies (helyszín, alakok).
  • Szerkezete körkörös (visszatérő kezdő motívum)
  • A mű lélektani ballada. Középpontjában a bűn és bűnhődés kérdése áll. A bűn elkövetése és annak következménye az emberi lélekre hat. A lelkiismeret elől menekülni képtelen személyiség megőrülésének útját kíséri nyomon a történet. A büntetés igazi súlya nem a törvény által kiszabható megpróbáltatás, hanem a kitörölhetetlen emlékezet gyötrelme. A főhős lelkiállapotán van a hangsúly.
  • Ágnes asszony története hétköznapi bűnügyi történet. A balladai szaggatott és kihagyásos történetelmesélési technika következménye, hogy csak utalásokból tudhatjuk meg Ágnes asszony férjének meggyilkoltatását. Ez az ún. „balladai homály” eredményezi, hogy nem a gyilkosság, hanem annak következménye lesz a történet lényege.

Szerkezete, cselekménye:

I. 1-3. versszak:
Ágnes asszony félőrülten lepedőjét mossa a patakban, a gyilkosság már megesett. A falusiak kérdezősködnek a férje felől, de ő csak zavaros, kitérő válaszokat ad.

Hirdetés

II. 4-9. versszak:
Ágnes asszony a börtönben van már, komoly utalások vannak megbomlott elmeállapotára. A börtönében magányosan elzárva szenvedő Ágnes asszony elborulásának lehetünk tanúi. Retteg a sötétségtől, mely a gyilkosság eseményeit vetíti szeme elé. Úgy próbál úrrá lenni zavarodottságán, hogy görcsösen kapaszkodik a börtön ablakán beszűrődő fénysugárba, amely távol tartja tőle rémlátomásait.

III. 10-19. versszak:
A bírósági tárgyalás leírása a való világ és a lélek törvényeinek összeütközéséről ad számot. A vád gyilkosságban való részvétel. A korábbi homályos utalások most megvilágosodnak. Ágnes asszony szeretője megölte férjét, s most ellene vall. A gyilkos büntetése halál, Ágnes asszony börtönben fog raboskodni élete végéig. Az ítélet megdöbbentő hatása fordulatot hoz a balladában. Ösztönös menekülési vágya ölt testet a lepedő mosásában, hisz úgy gondolja, hogy a vérfolt eltüntetése egyben a bűn eltüntetése is. Ez az önmagára erőszakolt „félreértés” és a valóság ütközik össze lelkében. Ez vezet teljes megháborodásához. A ballada lélekábrázoló vonulata ettől fogva megerősödik, a büntetés/ítélet megváltoztatása is ennek tükrében érthető. A bíróság magatartásának megváltozása tűnik fel. Nyilvánvaló, hogy a megbomlott elméjű tettestárs büntetése már nem a földi igazságszolgáltatás kezében van. A bűnhődést maga az emberi lélek szabta ki. Bár morálisan és a törvény szerint egyaránt bűnös Ágnes, megvetés helyett inkább szánalmat érezhetünk iránta.

IV. 20-26. versszak: Újra falusi környezetben mutatja a haláláig lepedőjét mosó Ágnes asszonyt. A bűnhődés végtelen idejét érzékeltei az évszakok múlásának leírása. Bűntudata gyötri, beleőrül, lelkiismeret furdalását a idő múlása sem enyhíti, változatlan az elme- és lelkiállapota.

Szondi két apródja

(A mű teljes szövegét a címre kattintva elolvashatod.)

  • 1956-ban keletkezett, a nagykőrösi balladák közé soroljuk.
  • Történelmi témájú ballada.
  • Szerkesztése párhuzamos (két szálon futó cselekmény, illetve a párbeszéd).
    1. a török követ szavai, kinek feladata, hogy átcsalja az apródokat a török táborba
    2. az apródok beszéde: elmesélik az ostromot, Szondi hősiességét, urukat dicsőítik
  • A két fél között nem zajlik valóságos párbeszéd, egymás mellett elbeszélnek.
  • A párhuzamos szerkesztésmód miatt a versben keverednek az idősíkok (múlt-jelen).
  • Ez a vers valós történelmi háttérrel rendelkezik, Drégely 1552-es török ostromát mutatja be, ahol a várkapitány Szondi György volt.

Vershelyzet:

  • 1-2. versszak: törökök a völgyben győzelmi ünnepet tartanak, a két apród siratja urát
  • 3. versszaktól: kezdődik az ál-párbeszéd, az apródokat fokozatosan kezdi csalogatni a török követ
  • 6-8. versszak: a török követ ígérget, csábít
  • 10. versszak: itt már ijesztget (hideg, éjszaka)
  • 18. versszak: börtönnel, veréssel fenyegetőzik a török követ, erre az apródok reakciója, hogy elátkozzák uruk gyilkosát

A walesi bárdok

(A mű teljes szövegét a címre kattintva elolvashatod.)

  • 1857-ben keletkezett, a nagykőrösi balladák közé sorolhatjuk, témája történelmi.
  • Szerkezete lineáris, azaz az események időrendi egymásutániságban egy cselekményszálon bontakoznak ki.
  • A ballada története 1277-re vezethető vissza, amikor Edward angol király elfoglalta Wales tartományt, ami addig önálló volt, őslakói, a kelták irányították, majd 500 walesi énekest (bárdot) máglyára küldött, mert nem éltették a királyt énekükkel.
  • A bűntudat súlya kergeti tébolyba A walesi bárdok véreskezű, népelnyomó Edward királyát, aki a maga zsarnoki tetteiért még elismerést és dicsőítést vár a legyőzöttektől.
  • Versformája skót balladaforma (azonos a Szózat strófaszerkezetével).
  • A bárdokkal jelképezi a költőket.

A mű kapcsolata Arany életével

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kegyetlen leverése után következett hazánkban a Bach-korszak. Az ország vérben állt, a nép rettegett a megtorlástól és gyűlölte az osztrákokat. Nem bocsátotta meg Ferenc Józsefnek az aradi tizenhármat. Ehhez a balladához az a nemzeti legendává kerekedett történet fűződik, hogy a költőt felkérték fényes díj ígéretével: írjon üdvözlő ódát az 1857-ben első ízben Magyarországra látogató uralkodópár tiszteletére. Ő elutasította a felkérést, mivel a költőben még élt barátja, Petőfi Sándor emléke, aki a hazáért halt hősi halált, s helyette megírta A walesi bárdokat, aminek elsődleges célja a nép elnyomás elleni lázadozásának ébrentartása és a csüggedők bátorítása volt. A zsarnok elnyomóhoz írt dicsőítő vers meggyalázta volna az elnyomás ellen küzdő barát emlékét. A balladát valóban elkezdte 1857-ben, de a fennmaradt kézirat tüzetes vizsgálata szerint csak évekkel később készülhetett el. Nyomtatásban először 1863-ban jelent meg a Koszorú című folyóiratban, még ekkor is „ó-angol-balladá”-nak álcázva. Arany a szabadságharc leverése után a kétségbeesés mély szakadékéba zuhant, és nem látván más kiutat, fel akart hagyni az írással. Az 50-es évek elején viszont felismerte, hogy feladata az elfáradt nemzet bátorítása. Ráébredt, hogy neki, mint költőnek az a dolga, hogy a remény sugarát időről-időre felvillantsa az emberek szeme előtt. Így hozzálátott e feladat betöltéséhez és legméltóbb műfaji formának az általa tökéletesített műballadát találta.

Hirdetés

Szerkezete:

I. 1-5. versszak: Edward meglátogatja a leigázott Wales tartományt. Párbeszédes formában megismerjük a helyszínt. Üresek a kunyhók, mindenki rab, gyászolnak.

1. versszak: szerző

2-3. versszak: király gondolatai

5. versszak: király kísérője

„sir”: sírás és sírhely jelentésű egyszerre

II. 6-25. versszak:

1. 6-9. versszak: helyszíne Montgomery

2. 10-13. versszak: követelőzés

3. 14-23. versszak: 3 bárd éneke (idős, ifjú és hívatlan)

A végzetes lakoma történéseit ismerjük meg. Az urak igyekeznek a királyt minden jóval ellátni, de a király arra éhezik, hogy valaki harci tetteit dicsőítse. Azonban ilyen ember nem él ebben az eltiport, leigázott, porig rombolt tartományban, hisz mindenki gyűlöli a királyt, amiért szabadságuktól megfosztotta őket. A három bárd alakja három költőtípust szimbolizál. Az első megfontolt “fehér galamb, ősz bárd”, aki öregesen beszél, s habár nem fiatal szavai mégis fenyegetőek: “Te tetted ezt király!” Mintha a levert magyar szabadságharcot követő véres megtorlás és az elnyomás ellen szólna. A második fiatal, romantikus “ifjú bárd”. A maga romantikus módján énekel, lágyan, nincs benne fenyegetés csak panasz és fájdalom. A harmadik középkorú férfi lehet, aki erőteljes és kemény. Nincs szavaiban lágyság csak vád és átok, nem siránkozik, inkább felelősségre von:

“Neved ki diccsel ejtené,
Nem él oly walesi bárd.”

4. 24-25. versszak: megtorlás, bosszú, máglya

III. 26-31. versszak:

  • Edward király megőrül, menekül a bűntudat elől.
  • Bűn és bűnhődés motívuma
  • Edward hallucinációja: zene, dobok, zaj, bárdok éneke
  • Mint a népi balladáknál, itt is a különböző részeket ugyanaz a gondolat vezeti be:

“Edwárd király, angol király, Léptet fakó lován”

  • Kivétel az utolsó szakasz, ahol a nyugalmas léptet szó helyett a vágtat szót használja a költő, ezzel is kifejezve a zsarnok király sietségét.
  • A történet kettős tragédiával ér véget: a vértanúhalált halt bárdok tragédiája és a bűnhődő királyé. Így talán jobban illett a balladák komor hangulatához. Sok párbeszéd szerepel a műben, ezáltal töredékessé válik, ami fokozza a drámai hatást. A sok élőszavas beszéd drámaivá teszi (akárcsak egy színházi dráma), a ballada líraiságát a kavargó érzelmek adják.
  • Legfontosabb költői eszköze a fokozás, a különböző részek között az ismétlődő szavak növelik a feszültséget a művön belül.

Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!