A romantika

2.)    Az Anyegin mint az elbeszélő regénye:
A romantikára jellemző módon közvetlenül is jelen van az elbeszélő. A valóság és megtörténhetőség illúzióját adja azzal, hogy személyesen ismeri Anyegint, az ő birtokába kerül Tatjana levele, ő fordítja le franciáról előbb orosz prózára, majd verses formában adja közzé. Nem titkolja viszonyát a szereplőkhöz. Tatjanát szereti; Lenszkijt becsüli tisztaságáért, majd halála után rámutat a lenszkiji eszmék életképtelenségére; Anyeginhez ambivalens viszony fűzi, az elismerés és bírálat egyszerre van jelen. Az elbeszélő saját életének fordulataira is utal, szomorú iróniával említi száműzetését (1/2). Az elbeszélő saját problémáira is választ keres, a központi kérdés a szabadság kérdése, az identitás megtalálása (1/50).

3.)    Az Anyegin mint az Anyegin című verses regény regénye:

a.) Az olvasó az Anyegint olvasva tanúja a verses regény megszületésének folyamatának, a műalkotás keletkezésének, azaz az Anyegin egyik legfontosabb témája maga a műalkotás (1/59–60, 3/41, 4/42, 5/40).

b.) Az Anyegin töredékes mű. Ennek oka:
– A romantika töredékkultusza.
– Cenzúra.
– Töredékességében tárja elénk a mű megalkotásának bonyolult feladatát. Tudniillik az alkotási folyamat nem lineáris, mégha Puskin ennek illúzióját is akarja kelteni. Van olyan versszak, melyet nem tud megoldani, vagy elkészült variációját nem tartja megfelelőnek.
Puskin folytatni szerette volna az Anyegint, a főhőst a tervek szerint elvezette volna a dekabristák közé, ennek elmaradása nem elsősorban életrajzi körülményekkel vagy alkotás-lélektani okokkal magyarázható, hanem azzal, hogy az Anyegin mint verses regény belső logikája, világképe ellentmond az ilyen megoldásnak.

c.) A megalkotottság illúzióját kelti a verselés, az ún. Anyegin-strófa, mely jambikus kilencesekből áll, a 14 sor pedig háromszor négy ill. egyszer kettő szakaszra oszlik. Rímképlete:
A b A b
C C d d
E f f E
g g
A nagybetű = nőrím: ereszkedő vagy trocheikus rím. A kisbetű = hímrím: jambikus rím. A nőrímhez legalább 2–2 sorzáró szótag egybecsengése szükséges, az utolsó előtti hosszú szótag egybecsengése különösen fontos. A hímrímben a sorzáró szótag egybecsengése is elégséges.

Magyar Anyegin:
Bérczy Károly
Áprily Lajos
Galgóczy Árpád

Műfaj: verses regény. A romantika műnemi, műfaji határokat elmosó törekvésének terméke. Byrontól veszi át Puskin a műfajt. Puskin a műve végén másik meghatározást is ad: szabad regény; ez arra utal, hogy a történetet nem Puskin írja, hanem a modern esztétika terminusát használva a “regény írja önmagát” (lásd: Tolsztoj anekdotája Puskinról).