Hirdetés

A romantika

29 perc olvasás

1. A romantika irányzatai, jellemzői a művészetekben, esztétikai alapelvei

Delacroix – A villámtól megrettent ló. Delacroix a legjelentősebb romantikus festő, festményeit a mozgalmasság és a drámaiság jellemzi. Mély érzelmeket akar kelteni. Ragaszkodik a tökéletes valósághűséghez (paripa ábrázolása). A kontúrok elmosódottak, a színek árnyalata uralja a képet. Másik híres műve: A szabadság barikádba vezeti a népet. Kedveli a jelképeket, ezen a képen is megjelennek ezek. A fedetlen kebel a védtelenséget (a szabadságnak nincs szüksége harcra) és a konvenciókkal szembeni lázadást fejezi ki. A felkeléshez sokrétű társaság csatlakozik (alsóbb (munkás) réteg, polgár, suhanc gyerek). Ez az összefogás jelképe. Sok a festményben a metaforikus elem (az eszmék bevonása, fogalmak meghódítása).

Hirdetés

 id. Markó Károly: Visegrád. Ez egy tájkép, de van benne fogalmiság is. Ellentétek (hegy-völgy, magasság-mélység) és a rom, ami a múlt-jelen, élet-pusztulás ellentéte.

Izsó Miklós: Táncoló paraszt. A szoborban (?) érződik a népiesség és az elegáns viselkedés, a méltóság ellentéte.

Munkácsy Mihály: Tépéscsinálók. realista (KP szerint a romantika irányzata)

Madarász Viktor: V. László siratása. Szintén megtalálhatóak az ellentétpárok: sötét-világos (háttér-előtér) és a tragikum, a drámaiság (halott megvilágítva).

Hirdetés

Benczur Gyula: Honfoglalás. Egy dicső mozzanat ábrázolása (a magyar hősiesség mítosza), oka: a példamutatás a XIX. század emberének.

Székely Bertalan: Egri nők. Ellentét: harcoló asszonyok az előtérben – a háttérben bástyarom. A festő igyekszik bevonni a nézőt a történetbe, az alulról fölfelé ábrázolás is ezt segíti elő, így olyan, mintha a néző is harcolna.

Fadrusz János: Mátyás király szobra. A köztéri szobrászat egyik remekműve, visszahozza a történelmet a hétköznapokba. Méltóságos, dicsőséges szobor, fel kell rá nézni, az ábrázolt mellékalakok is csodálattal nézik. A bronz alapanyag többszáz évvel idősíti (barnás-zöldes patina).

Steindl Imre: Parlament. Négyzet alapú épület, a gótika dominál benne, de van reneszánsz rész is (eklektikus építészet). Histórikus építészeti épület: főleg neoreneszánsz jellemzők, történelmi elemeket építenek mai építőanyagokból , ez is az elpusztult magyar dicsőség visszaidézése. Historizmus: korábbi irányzat a XIX.sz építőelemeiből. Ilyen az Andrássy út, az Operaház és számos más neoreneszánsz épület.

 

A romantika irányzatai – nemzeti romantika – menekülő romantika – realizmus – századvégi modernség.

Hirdetés

Nemzeti romantika: a nagy nemzeti forradalmak előkészítő szakaszában jelent meg, nagy eszméket képvisel, az eszmék hordozója a nép és a nemzet, a nemzet nemzetállamot akar létrehozni, ennek akadálya a széttagoltság és a többnemzetiség. Polgárosodásra törekednek, az emberek közti jogi különbségek megszüntetése, céljának tekinti a polgár tulajdonhoz jutását. Menekülő romantika: mindig a forradalom után alakul ki, a kiábrándulás jegyében. Győztes forradalom esetén a kiábrándulás oka, hogy az új eszmék sem változtatták meg a társadalmi jogokat, vesztes forradalom esetén maga a forradalom bukása ad okot elégedetlenségre.

 

2. Irányzatok Goethe életművében (Werther, Faust, A vándor éji dala, A rémkirály)

Johann Wolfgang Goethe korának legnagyobb világirodalmi alakja. Munkássága több irányzatot is képvisel.

Az ifjú Werther szenvedései: Tipikus szentimentalizmust képviselő mű. A költő Sturm és Drang korszakának alapműve. A főszereplő, Werther szerelmes Lottéba, akinek már van jegyese, Albert. Werther próbál menekülni a reménytelen szerelemből, de hiába utazik a városba, visszavágyik Lottéhoz. Amikorra visszatér, Albert és Lotte már házasok, Werther az egyetlen kiutat, az öngyilkosságot választja. A levélregény valóságos cselekménye Werther lelkében játszódik. Leveleiben a derült-tájleírás, a falusi élet szépsége, élmények – felváltja a vergődő lelkivilágának és szenvedélyeinek leírása. Boldogtalan szerelees, aki hiába keresi a megoldást. A keserű végkövetkeztetés: az élet a boldogságból a boldogtalanságba tart.

Faust: Ez a mű átmenet a szentimentalizmus és a romantika között. Első része a szentimentalizmus irányzatát képviseli. A főhős, Faust a világ és az élet sivárságáról, örömtelenségéről ír. Faust és Margit szerelme is beteljesületlen marad. Margitot halálra ítélik. A 2. részben a fő kérdés, hogy van-e értelme az emberiség létének, az életnek. Faust eladja a lelkét Mephistonak, az ördögnek, és  a boldogságot keresi a különböző történelmi korokban. Ezt végülis Hollandiában találja meg, ahol gátakat épített. Tehát a boldogság a közösségért, a nemzetért végzett munka. “Ne hagyj el pillanat”. Ekkor meghal, el kellene kárhoznia, de az angyalok felviszik a lelkét a mennyekbe. A II.rész már teljesen romantikus.

Lapozz a további részletekért

1 2 3 4 5 6


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!