Alekszandr Szergejevics Puskin (1799-1837) – Anyegin elemzés

Az egyik leggazdagabb és legelőkelőbb arisztokrata család sarja. Dédapja arab származású, Nagy Péter szerecsene volt; tábornokká emelte a cár. Majd hozzáadta az egyik arisztokrata család hölgytagjához. Puskin a Sándor cár által alapított, az arisztokrata gyerekek neveltetését szolgáló líceumban tanult. (Cárszkoje Szelo = Cári Falu). Költői tehetsége hamar megnyilatkozott, s a hagyomány szerint verssel búcsúzott iskolájától, s az ünnepségen jelen volt Gyerzsavin, a kor jelentős klasszicista költője (a hagyomány szerint utódjának nevezi ki Puskint). A ’20-as évek elejétől bekapcsolódik a dekabrista mozgalomba. A mozgalmat felszámolják, vezetőit elítélik, Puskint száműzik. (Sok időt tölt a Fekete-tenger partjánál.) 1826-ban térhet vissza, s a cár személyesen látja el művei felett a cenzori feladatokat. Viszonya kettős az uralkodóhoz, egyszerre ír dicsőítő ódákat és támadja a cári rendszert. 1830-ban feleségül veszi Natalja Goncsarovát, az ünnepelt szépséget. 1837-ben D’Anthes nevű hivatásos provokatőr párbajban megöli Puskint. (Bulgakov: Puskin végnapjai)

Jelentősége: Ha nem is elődök és előzmények nélkül, de minden műfajban ő teremtette meg azt az alapot, amelyre a XIX. századi orosz irodalom, a világirodalom egyik legnagyszerűbb fejezete építkezhetett. Líra: Az anyanyelvűek számára a legfontosabb a lírikus Puskin.

Dráma: Borisz Godunov – az orosz nemzeti dráma A fukar lovag Don Juan kővendége Mozart és Salieri Epika: Prózai alkotások: Belkin elbeszélései (novella-ciklus): a kisember téma első jelentkezése A postamester Lövés A kapitány lánya Verses epika: Poémák: Ruszlán és Ludmilla; Bahcsiszeráji szökőkút; Kaukázusi fogoly; Cigányok

Verses regény:  Anyegin (1821-1823) Az egyszerű, a romantikus történetekhez képest szegényes cselekményhez rendkívül információgazdag szöveg és sokféle jelentéssík társul:

1. A címszereplő regénye – az Anyegin mint Jevgenyij Anyegin történetének regénye:

nagybácsi halála ( örökség ( Anyegin vidékre költözik ( megismerkedik    Lenszkijjel (18 éves; Anyegin kb. 25) (majd a Larin családdal; Olgának    Lenszkij udvarol; Tatjana beleszeret Anyeginbe ( levél; Anyegin    visszautasítja udvariasan, de pozitívan minősíti Tatjanát (Tatjana    névnapi bálja következik, Anyegint is meghívják, aki csak Olgával táncol, ezzel Lenszkijt akarja megfricskázni ( Lenszkij féltékeny lesz ( párbajra    hívja ki Anyegint; Lenszkij és Anyegin párbajsegédje Zareckij; Lenszkij a    párbaj előtt elmegy még Olgához, aki úgy viselkedik, mintha mi sem    történt volna; Lenszkij rájön, hogy már felesleges a párbaj; másnap    hajnalban a párbajban meghal Lenszkij ( Anyegin elutazik ( ezután a    figyelem Tatjanára terelődik, aki magábaroskad, majd elmegy Anyegin házához; Olga hamarosan férjhez megy; Moszkvában báli szezon van, ahol a    rokonok magukhoz fogadják Tatjanát ( Tatjana férjhez megy egy herceghez;    Néhány év múlva ismét találkoznak (most Anyegin szeret bele Tatjanába (levelet ír; a zárójelenet Tatjana házában van; zárógondolat: a    boldogságot eljátszották; majd a férj betoppanásával ér véget a történet.    A történet középpontjában a főhős önkeresése áll (a romantika fő kérdése ez).

A fölvállalt szerepek:

– a világfi, a jólöltözött dandy alakja

– az író, a művész szerepe; belátja, hogy nem tehetséges

– tudomány: tudós akar lenni, bezárkózik a könyvtárszobába (nincs elég    energiája)

– a reformer földesúr szerepe: unja, a szomszédok ellenséges viszonya,    nincs kitartása

– a világfájdalom, a spleen, életuntság lesz az uralkodó

Ebbe a világfájdalmas állapotba robban bele Tatjana szerelme: Anyegin    félti szabadságát, függetlenségét az új kapcsolattól. De később (az    utazás után) föladná a szabadságát, függetlenségét Tatjanáért. De ebbe már Tatjana nem megy bele büszkesége, világképe miatt. Puskin    értelmezésében az ember lehet boldog, csak nem tudja, ehhez mit kell    cselekedni és ezt mikor játssza el.    Anyegin – Lenszkij:    Anyegin szereti Lenszkijt, barátja, holott két véglet, különböznek, tűz    és víz a két ember. Saját fiatalkori ifjú énjét látja benne (fiatalság    bolondság – juventus ventus), a végtelen szabadság szeretőjét, az    idealizmust, azaz saját személyisége ellentétét. Anyegin azért vállalja a    párbajt, mert a párbajmester, Zareckij kellemetlenkedéseit akarja    elkerülni (kényelemből). Párbaj csak egyenlő felek között lehet; Lenszkij    még nem felnőtt, tehát a párbaj a felnőtté avatás szertartása lehet    (egyenlő félnek tekinti Anyegin). Lenszkij halálával megmenekült a    felnőttségtől, nem kellett feladnia az ideákat; a kiábrándulástól,    csalódástól menekíti meg a párbaj; az ifjúság jelképévé válhat. (A XIX.    századi irodalomban aki meghal, annak nincs igaza, nem végigvihető    elveket vall.) Halála, fizikai megsemmisülése egyúttal Puskin bírálata,    kritikája is a romantika szélsőségével szemben, mint ahogy Anyegin    morális kiüresedése szintén végpont, büntetés, kritika. (A romantikus    műben a romantika kritikáját is megkapjuk.)