A világgazdaság folyamatai

Transznacionális vállalatok

Magyarul nemzetközi vállalatokat értünk a kifejezés alatt. Úgy jön létre, hogy először egy országban létrejön egy anyavállalata a cégnek és először a belföldi piacon terjeszkedik, újabb és újabb gyárak létrehozásával. A következő szakaszban kinövi a belföldi piacokat, egy másik országban is létrehoz termelőegységeket, gyáregységeket, ezeket leányvállalatoknak nevezzük. 2 fő cél irányítja a vállalati döntéseket: költségminimalizálás (kevesebb adó, kevesebb munkabér), profitmaximalizálás. Tehát a lehető legkevesebb pénzből a lehető legmagasabb hasznot kell előállítani. A vállalatok globális szinten szervezik a termelést (világméretű futószalag). A transznacionális vállalatok egy része nem multinacionális, mert a tulajdonosi kör nem nemzetközi. Sokszor egy-egy család, vagy szűk baráti társaság birtokolja a vállalatot és az sem ritka, hogy nem részvénytársaság formájában tevékenykedik, tehát a lehetősége sincs meg annak, hogy multinacionálissá váljon.

Multinacionális vállalatok

A multinacionális kifejezés arra utal, hogy a vállalat tulajdonosi köre több országból kerül ki. A legtöbb, a nemzetközi részvénypiacokon is jegyzett nagyvállalat multinacionálisnak tekinthető, mert részvényeiket különböző államokból származó befektetők birtokolják. A transznacionális vállalatok olyan csoportja, ahol a tulajdonosok több nemzetiségűek. Ezek leggyakrabban vállalati fúzióval jönnek létre, amikor két konkurens cég egyesül, így versenyképesebb, nagyobb vállalatbirodalom jön létre.

A TNC-k tevékenysége

A transznacionális vállalatokra jellemző, hogy tevékenységük sohasem egy nemzetgazdaságra terjed ki és különös figyelmet fordítanak arra, hogy az egyes régiók közti különbségeket kihasználják. Ezekből következően nagymértékű rugalmasság és alkalmazkodóképesség jellemzi a transznacionális vállalatok tevékenységét. Mindezek azt eredményezik, hogy a költségeket a lehető legalacsonyabbra képesek lefaragni, a vállalat által termelt profit pedig a lehető legmagasabb lesz. A transznacionális vállalat számára az egész világ jelenti a piacot és részegységei is megtalálhatók bárhol. Ha az olcsó munkaerő a legfőbb szempont egy-egy részegység szempontjából, akkor oda telepíti azokat, ahol a legolcsóbb a munkaerő. Ha a szaktudás fontossága az elsődleges, akkor pedig oda, ahol megvan a megfelelő szaktudás. Lényeg, hogy a vállalat hatékonyan működjön és a lehető legmagasabb profitot termelje.  

A TNC-k Magyarország szemszögéből

Magyarország a transznacionális vállalatok tipikus fogadó országa, tehát nálunk inkább leányvállalatok működnek, anyavállalatok kevésbé.

Miért szeret ide jönni a nagyvállalat?

·         alacsonyabb az adó

·         alacsony munkabér

·         megfelelő infrastruktúra és megfelelő szakképzettség

Miért előnyös számunkra, hogy leányvállalatokat hoznak itt létre?

·         nemzeti bevételek jelentős részét képezik (Audi, MOL)

·         munkahelyeket teremt

·         az iparűzési adó a városok önkormányzatait gazdagítja, adóbevétel a városnak és az országnak is

·         javul az infrastruktúra (TESCO)

·         hátrány, hogy a hazai kisebb vállalatokat elnyomják a nagyok

Zöld mezős beruházás: Amikor maga a befektető építi meg az üzletcsarnokot és a hozzá tartozó létesítményeket is.

Barna mezős beruházás: Amikor a befektetőnek csak bele kell költöznie a kész gyárcsarnokba.

 

 

Gazdasági szektorok

A mezőgazdaság, más néven primer szektor a növénytermesztést, az állattenyésztést, az erdőgazdálkodást és a halászatot foglalja magába. Egyes termékei közvetlenül fogyaszthatók, mások az élelmiszeripar vagy egyéb iparágak nyersanyagául szolgálnak.

Az ipar vagy szekunder szektor feladata igen sokrétű. Az előállított termékek jellemzői alapján nehéz, könnyű és élelmiszeriparra osztható. Egy másik csoportosítás kitermelőipart (bányászat), alapanyaggyártást és feldolgozóipart különböztet meg. A szekunder szektorhoz szokás számítani az építőipart és az energiaipart (erőművek) is.

A tercier szektorba, a szolgáltatások körébe sokféle tevékenység tartozik. Ezek nem állítanak elő kézzel fogható anyagi javakat, mégis létfontosságúak a társadalom és a gazdasági élet szempontjából. Működésük feltételeit a megfelelő technikai háttér, az infrastruktúra teremti meg. Például az egészségügyi ellátás infrastruktúrájának alapját a jól felszerelt kórházak és rendelőintézetek képezik. A gépjármű-közlekedéshez pedig úthálózatra van szükség. A tercier szektor jelentősége a 20. század második felében ugrásszerűen megnőtt. Az anyagi javak termelése ugyanis egyre inkább a háttérszolgáltatások minőségétől függ. A növekvő életszínvonal a társadalom részéről is újabb igényeket támaszt különböző szolgáltatások (oktatás, egészségügyi ellátás, szórakozás, utazás) iránt.