Magyarország földrajza

Magyarország földrajza – Összefoglaló tétel

A földrajz a társadalmi, gazdasági folyamatok térbeli megoszlását vizsgálja.

– Természeti földrajz

– Gazdasági földrajz

– általános: leírja a világ általános folyamatait

– regionális: egy térszerkezeti egységben vizsgálja a folyamatokat (egy adott térségre vonatkozóan)

Magyarország természetföldrajzi adottságai:

Természeti erőforrások: a földrajzi környezet mindazon adottságai, amelyeket a társadalom a műszaki fejlettség adott szintjén fel tud használni és felhasználásuk gazdaságos (rentábilis).

Mesterséges természeti környezet: tágabb értelemben vett természeti erőforrások + környezetvédelem

Term. erőforrások szerepe, megítélése: a gyakorlatban pazarló szemlélet alakult ki a term. erőforrások kiaknázásával kapcsolatban.

Földrajzi determinizmus: a földrajzi környezetet tartja elsődlegesek.

Magyarország földrajzi helyzete:

Területe 93030 km2. Közép-európai ország, Európa határaitól kb. 2700 km-re van. Legközelebbi tenger: Adria (500-600 km-re van). Mesterséges (politikai) határvonal. Legnagyobb K-Nyugati kiterjedése 520 km (Nagyhódos-Felsőszölnök); az É-Déli 320 km (Nagy-Milic-Beremend). Alföldi jellegű táj a Duna völgyében. Ennek előnye, hogy a szárazföldi növénytermesztéshez elég sok csapadék van, és a kontinentális növénytermesztéshez is megfelelő az éghajlat. Mérsékelt éghajlati övben helyezkedik el. Éves középhőmérsékletében 2 oC anomáliát okoz a Golf-áramlat. Változékony éghajlat a ciklonrendszerek miatt. Felszínrajzilag a középhegységi magasságot éri el. Vízrajzilag a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. Ennek káros hatása, hogy a környező országok folyói szennyezik a mi folyóinkat + légköri szennyeződések = Európa szennyese. Geopolitikai helyzet: nyugati és keleti kultúrák határán fekszünk.

Természeti erőforrások értékelése:

– megújuló

– korlátlanul rendelkezésre álló (napenergia, szélenergia)

– készletbe menő (talajok, természetes vizek)

– nem megújuló

– felhasználással elfogyasztott (szén, kőolaj)

– újrahasznosítható (fém, ásványkincsek).

Természeti erőforrások:

– Talaj: Legelterjedtebb a barna erdőtalaj (alacsony humusztartalom, savanyú kémhatás). Mezőségi talajok a lösztakaróval borított térszíneken alakultak ki (kedvező fizikai szerkezet és mésztartalom, gyengén lúgos kémhatás). Ilyen található a Mezőföldön, a Hajdúsági-, a Békés-Csanádi-, és a Bácskai – löszháton. Szikes talaj a Duna-Tisza közén, a Tisza mentén és a Tiszántúlon fordul elő.

– Természetes vizek: Gazdagok vagyunk vizekben. A talajvíz (két agyagréteg közé záródott víz) régebben ivóvíz-forrás volt, ma már eléggé szennyezett. A rétegvizek: artézivizek (100 m-nél lejjebb), mélyen fekvő tiszta vizek. Folyóink (elsősorban a Duna) vize tisztítással ivóvízként felhasználható. Jelentőségük nő, mert a dunántúli karsztvizek (mészkővizek) apadóban vannak. Hévizek, termálvizek: Mo. két tektonikai lemez határán fekszik, ahol a geotermikus grádiens 20-30oC, tehát így a feltörő vizek felmelegszenek-gyógyhatásúak, mert a forró víz ásványokat old ki.

Magyarország környezeti állapota:

Vizeink állapota: a túlzott műtrágya felhasználás nemcsak a talaj, hanem a víz állapotát is rontja. (A csapadék kimossa a talajból és a vízbe kerül.) Pl. a Balaton, amely algásodott (kék alga) eutropizálódott, vagyis a bejutott szerves anyag feldúsította a kék algák táplálékát, és ezért megszaporodtak. A víz opálos, nem átlátszó. Szűkítette a halak életterét (oxigén kevesebb, táplálék kevesebb). A Balatont az őt tápláló Zala is szennyezi. De elmondható. hogy a Balaton vízminősége javult. Az ivóvízhálózat nőtt, de a szennyvízhálózatot nem bővítették.

Talajfelszín környezeti állapota: állandóan romboljuk (utak vezetése, káros anyagok, salakanyagok felszínre hozása- bányászat).

Légköri állapot:

– emisszió: szennyezőanyag kibocsátás

– transzmisszió: szennyezőanyag elszállítás

– imisszió: szennyezőanyag lecsapódás.

Széntüzeléses erőművek – ipari települések légköre szennyezett. A bányák bezárásával javult a légkör állapota, de a műszaki fejlettség elmaradottsága miatt még mindig jelentős a szennyezés (vegyi művek). Porvihar: a lekötetlen homok allergiát is okoz.

Zajártalom:

– ipari zajok (útépítés, autópálya) növelik a zajszintet.

Magyarország humán erőforrásainak tárgyalása: népességföldrajz és településföldrajz.

Népességföldrajz: A ’70-es évekig hazánk népességföldrajzi színvonala megfelelt a nyugati átlagnak. A ’90-es években a humán erőforrások is válságba kerültek. Ez egy hosszú folyamat volt. A mai humán erőforrások jellemzői:

– népességünk képzettségi színvonala elmarad a nyugatétól

– szakmai szerkezetváltás igen lassú (merev iskolarendszer miatt)

– fizikális állapot igen rossz

– a magyar munkaerő kreatív.

A lakosság száma 10.2 millió-fogy. Ilyen szempontból a fejlett társadalmak közé tartozunk, ahol a népességszaporulat negatív. Népsűrűség: 111 fő/km2. A lakosság döntő többsége magyar. Nemzetiségek: németek (kultúrális kp. Pécs), szlovákok (kp. Békéscsaba), románok (kp. Gyula), elszórtan délszlávok, és cigányok az ország egész területén. Asszimilációs problémák.

Természetes szaporodás: születések és halálozások számbeli különbsége 1000 lakosra vetítve (ezrelék). ’45 után a születések száma emelkedett, majd lecsökkent az ’50-es évek elejére. Ezután ugrásszerűen emelkedik. Gyes bevezetése + egyéb kedvezmények = megint nő. Háború után nagy veszteségek, később csökken a halálozások száma. Ma már több a halálozások száma, mint a születéseké.

Korfa: a népesség nem és életkor szerinti megoszlása:

– keskeny bázison nyugszik (kevés a születések száma)

– alacsony a csecsemőhalandóság

– középkor a jellemző

– alacsony az átlagos élettartam

– magas az öregkorúak aránya

– több fiú születik, de később női többet alakul ki, mert a nők átlagos életkora magasabb.

Foglalkozás szerinti tagozódás: kifejezi azokat a gazd. ágazatokat, amelyek kialakultak:

– csökken az agrárnépesség (15%) az ipar fejlődése miatt

– csökken az iparban foglalkoztatottak aránya (25-30%)

– a harmadik ágazatban (közl.,ker.,pü. területe) nő a foglalkoztatottak száma.

Településföldrajz: a népesség eloszlását vizsgálja, elemzi.

Település: adott földrajzi környezethez kapcsolódó gazdasági, infrastruktúrális, társadalmi rendszerek összessége. A települések egymással kapcsolatban vannak, településhálózatot alkotnak.

Településrendszerünk kialakulása:

– a középkorig két fő szerkezeti egysége volt:

– falvak (mezőgazdaság)

– városok: funkcionálisan jöttek létre, a kereskedelmi útvonalak mentén, korábbi királyi birt. kp.-i várak köré alakult, egyházi központok.

– törökök megjelenése: A lakosság a nagyobb településekre menekült, majd lassan visszamentek az elhagyott földekre. Ezalatt az idő alatt deformálódott településrendszerünk, kiesett a városfejlődésből. Tanya: kialakulása megrekedt infrastrukturális szinten.

-Osztrák-Magyar-Monarchia idején: Jelentős városodási hullám indul, középületek, bérházak épülnek.

– A trianoni szerződés megfosztott minket peremi nagyvárosainktól (Kolozsvár, Arad, Kassa, Nagyvárad)

– Háború utáni időszak: ’50-es évektől tudatos városépítő tevékenység, szocialista típusú városok kialakítása. Ipart kiszolgáló munkaerő telepítése: bányavárosok, nehéziparra épülő városok. A korábbi történelmi városok tönkrementek.

Városodás=urbanizáció, városi rangú települések számbeli növekedése.

Városiasodás: valamely település városképének fejlődése.

– Városaink megyei rangú kategóriába emelkedtek. Nagyságrendileg Budapest kiemelkedik (2millió fölötti lakosság, s ez nő a külső területek bevonása miatt. Köv. Debrecen (216-220ezer fő), Miskolc (200ezer fő), Szeged, Pécs, Győr, Székesfehérvár, Kecskemét (100ezer fő)

– A 100-200ezer fős városok regionális központok is egyben (ipari, ker., közig. kp., iskolavárosok, egyházi kp.)– teljes körű funkcionális szerep az adott térségben.

– falvak: jelentős infrastrukturális fejlődés (utak, ivóvíz, csatornahálózat). A közműolló (csatorna és ivóvízhálózat közötti rész) szűkül.

– Jövő: Városaink regionális szerepköre nőni fog. a határmenti városok lélekszámbeli növ. (Sopron, Győr, Szombathely). Közl., ker., hálózat fejlődése. Észak-keleti országrész bekapcsolása a fejlődésbe. Bp.-et újabb gyűrűk veszik körül (szolgáltató, ipari zónák).

IPAR:

Fogalma: kitermeli a termelési javakat és azokat fogyasztásra alkalmassá teszi, azaz feldolgozza. Szerteágazó. Más gazdasági ág fejlődése ennek függvényében érhető el.

Ipartörténet:

– Későn indul fejlődésnek A kiegyezés után, a múlt század második felében. Megindul hazánk iparosítása Ausztria által: olyan iparágak telepítése, amelyek már nincsenek az élvonalban pl. textilipar, élelmiszeripar (Győr, Sopron, Szombathely, Sárvár).

– Az ipari fejlődés európai szinten is mérhető. Sok tudósunk világhírűvé válik: Bánki Donát, Kandó Kálmán.

– Az I. világháborúban a háborús megrendelések hatnak az iparra.

– Az I. világháború után hanyatlik a fejlődés: hitelek felvétele.

– 1938 Darányi –Győri fegyverek program (polg. és fegyvergyártási üzemmód).

– Németország erőteljes beruházásokba kezd Mo. területén, ám a II. világháború után a németek áttelepítik az üzemeket, ez jelentős veszteség.

– A II. világháború után az ipar extenzív szakasza következik:

– iparpolitika meghirdetése: nehézipar fejlesztése, az ipar elsődlegességének hirdetése („Vas és acél országa leszünk”). Jegyrendszer bevezetése, Fogyasztási javak csökk. — forradalom

– Ipari, termelési növekedés: nem szempont a minőség, a takarékosság.

– 1960-as évek közepe: létrejön az új gazdasági mechanizmus: bevezeti a piacot, anyagtakarékosság.

– Az 1970-es évek közepéig a magyar gazdaság fejlődésnek indul.

– 1970-es évek közepe: világválság veszi kezdetét. Hiteleket veszünk fel, elmaradunk a fejlődésben.

– Rendszerváltás: Tulajdonosváltás, lehetővé tette a nyugati tőke beáramlását, hozzáigazítja iparunkat a nyugati színvonalhoz. Megszűnnek a KGST piacra épülő nagyvállalatok, Kft-re, Rt-re esnek szét.

Bányászat:

Hazánk ásványkincsekben szegény ország. Az extenzív iparfejlesztés fokozott erőforrás-bevonással jár. (Rablógazd.) Készletek feltárása– bányászati lelőhelyek mentek tönkre.

Fogalmak:

– Ásványi vagyoni mérleg: Szükségletek – Források (lehet hazai termelésű importból szárm.)

– Műre való készlet /kitermelésre való készlet: Két tényezővel határozható meg: W/K >1 .

1. Világpiaci ár (W)

2. Ráford. tényező (K)

Ha ez 1-nél kisebb, akkor nem éri meg a kitermelést, bezárják a bányát. (Ráfordítás > Kalkulált világpiaci ár).

Szénbányászat:

A gyáripari méretű ipar kialakulásától kezdve a szén meghatározó szerephez jutott az energiagazdálkodásban.

A középhegységek előterében találhatók a szénkészletek. Rossz a szénmező, ennek oka :

– vetődéses szerkezetű, nem egyenletesen vastag, töréses szerk.

– karsztvíz magas színű

– sújtólég

Széntermelés földrajzi megoszlása:

Legtöbb a szénmező a Dunántúli-khg. ( jó minőségű barnaszén)

Ajka, Várpalota: gyengébb minőségű lignit.

Feketekőszenet a Mecsek hg. előterében elhelyezkedő szénmedencében termelnek ( Komló, Pécs)

Barnakőszenet az Északi-khg. térségében bányásznak. a dunántúli térségben Ajkán, Padragon és Balinkán; Oroszlányban, Mányban. A borsodi medencében Lyukó-bányát emeljük ki.

Kőolaj, földgáz:

A Pannon -tenger völgyében képződött utoljára. A rá nehezedő plankton kőolajat, földgázt eredményezett. Sosem fedezte a mennyiségük – még a csúcs időszakban sem – a szükségleteinket. 1.9 t kőolajat termelünk évente, és 5-6millió t a behozatal évente. Vetődéses csapdákban gyűlt meg a kőolaj. A ferdefúrásos technika lehetővé teszi, hogy több irányból fúrják a kőolajat tartalmazó réteget.

Kőolajkészlet elhelyezkedése:

Az első mező: Budafapuszta

Lovászi, Lendvaújfalu, Nagylengyel

Az Alföldön: Hajdúszoboszló, Pusztaföldvár, Pusztaszőlős, Battonya

Legnagyobb mező: Algyő térségében

Dél-alföldön: Kiskunhalas, Szank, Tázlár, Zsana, Üllés, Szeged, Tótkomlós

Földgázlelőhelyek:

Algyő, Hajdúszoboszló, Pusztaföldvár, Üllés, Szank, Szeghalom, Nagykörű, Zsana, Biharkeresztes.

Kőolaj és földgáz vezetékek:

– Barátság: Ukrajnából (kőolaj vezeték). Drégelypalánknál ér be az országba. Első központ Tiszaújváros, majd Százhalombatta.

– Adria (kőolaj vezeték) Horvátországból / Omisaljból indul, Nagykanizsa mellett halad el, majd Százhalombatta.

– Testvériség (földgázvezeték) Tiszaújvárosba.

Ezekhez csatlakoznak a hazaiak. Az ország minden részébe eljut a földgáz. ’90-es rendszerváltás után több lábon álló energiapolitika.

Földgáztárolók:

Hajdúszoboszló, Kardoskút, Pusztaederics.

Uránérctermelés:

Kővágószőlősön kezdődött 1955-ben, de már nem termelhetnek.

Villamosenergia termelés:

Az erőművek széntüzelésűek.

– A közép-dunántúli térségben: Oroszlány, Ajka, Várpalota-Inota, Tatabánya-Bánhida

– A dél-dunántúli térségben: Paks, Pécs

– Budapest térségében: Százhalombatta, Budapest

– Az észak-magyarországi térségben: Gyöngyös-Visonta, Tiszaújváros, Kazincbarcika.

Fémércbányászat:

Egyetlen vasércbánya: Rudabányán / Északi hegyvidék. A vasérc magas kéntartalmú, ezért a kohászati technológia nem képes kibányászni. Behozatal: Ukrajnából (Krivoj Rog) régebben, ma Svédországból, Csehországból kevés.

Jelentős rézérc készlet: Recsk / Mátra

Cink, kevés ezüst, arany, ólom: nem ipari mértékben.

Kohászat: Két fontos ágazata a vaskohászat és az alumíniumkohászat. Ezek között az az alapvető különbség, hogy a vaskohászat nyersanyagainak többsége külföldi forrásokból származik, az alumíniumkohászat pedig hazai nyersanyagbázison működik. A hazai vaskohászat Észak-Magyarországon alakult ki.

Salgótarján: lemezhengermű

Ózd: kohó, acélmű, hengermű

Borsodnádasd: acélhengermű

Miskolc: kohó, acélmű, hengermű

Dunaújváros: Dunai Vasmű

Budapesti, Csepeli hengermű

Mangán:

Acélötvöző fém, az acél kopásállományát javítja.

Úrkút, Eplény / Bakony

Bauxit: Másodlagos képződmény, magmatikus kőzetekből képződött külső hatás eredményeként– timföld előáll.–elektronizálva fémérc.

Magyarország európai viszonylatban is jelentős készlettel rendelkezik, de kitermelése költséges. Olcsóbb a dél-amerikai (guineai, jamaikai) bauxit importálása. / a világpiaci ár nagyon alacsony /.

Bauxitbányák: Halimba, Csabpuszta, Fenyőfő, Iszkaszentgyörgy.

Alumíniumkohászat:

Ajka: az al. kohászatra épült

Várpalota: bauxitbányászat, al. kohászat

Székesfehérvár: al. hengermű

Csepel: hengermű

Tatabánya: al. kohászat (ma már nincs).

Gépipar: Termelési eszközöket, fogyasztási javakat állít elő (csúcsipar). Ebben az iparágban termelik pl. a hírközlés eszközeit, az információáramlás műszaki berendezéseit, tartós fogyasztási cikkeket (pl. gépkocsi). A világ gépipara erősen differenciálódott, nagyjából három csoportra tagolódott:

1. A rendkívül nagy szellemi, anyagi potenciállal és termelési hagyománnyal rendelkező országok, ezek képesek csúcstechnológiák előállítására (pl. űrtechnológia, nukleáris technológiák). E mellett folytatják a legmagasabb színvonalat képviselő hagyományos gépipari tevékenységeket is. (pl. USA, Japán, Németország).

2. A kisebb szellemi és anyagi potenciállal, de magas színvonalú műszaki kultúrával rendelkező országok, akik a világgazdaság átformálását hordozó technológiák előállítására nem képesek, de egy-egy gazdasági szakterületre adaptálva rendkívül rövid időn belül tudják követni a meghatározó változásokat. Ugyanakkor egyes részterületeken ( pl. elektronika, hírközlés) kiemelkedő teljesítményekre képesek. (pl. Olaszország, Hollandia, Svédország).

3. Alacsonyabb fejlettségi szintű országok, most alapozzák meg a gépiparukat. A fejlettebb országok technológiáit átvéve a tömeggyártásban érnek el eredményeket. (pl. Kistigrisek, Magyarország).