A világgazdaság folyamatai

Rekonstrukciós beruházás: Egy régi gyárépület megvétele és felújítása, elsősorban a transznacionális vállalatokra jellemző.

Zöldmezős beruházás: Nagy terület megvétele, amin mindent a vállalkozónak kell kiépítenie, általában ipari parkok.

Adósságválság

Adósság: Ha valaki hitelt vesz fel, annak adóssága van, amit vissza kell fizetni. Az adósnak a kamatok rendszeres fizetésére is kötelezettsége van, mivel a kamat a hitel ára.

Az élet minden szintjén, legyen az egyén, család, intézmény, város vagy akár egy egész ország, az eladósodás szinte mindenkit érint. Országok esetén lehetőség nyílik hitel felvételre leginkább akkor, ha egy ásványkincs lelőhely feltárását és kitermelését szeretné megindítani az ország vagy nagyszabású gazdaságfejlesztési programot szeretne végrehajtani egy ország. Ha nőnek az exportbevételek, a gazdasági termelés vagy pedig kedvezően alakul át a gazdaságszerkezet, akkor a hitel gond nélkül törleszthető.

Problémát jelent viszont, ha a hitelből elavult ágazatokat tartanak fent vagy túlságosan növelik a lakosság fogyasztási színvonalát (látszatjólét esete) vagy az államháztartási hiányt pótolják belőle. Magyarország mind a háromra mutatott példát, szóval az, hogy minálunk ilyen magas az adóságállomány, egyáltalán nem véletlen.

Eladósodás

Eladósodásról akkor beszélünk, amikor a hitel összege gyorsabban nő, mint azok a bevételek, amelyekből a törlesztőrészletet fedezni tudná az ország. Eladósodottnak akkor tekintünk egy országot, ha annyi hitelt vett fel, amennyit önerejéből már nem képes visszafizetni vagy csak nagy gazdasági és társadalmi áldozatok árán. Az a folyamat, amikor a gazdasági szereplők rendszeresen többet költenek, mint, amennyi bevételük keletkezik az eladósodás folyamata. Ennek a problémának a kezelése bármelyik gazdasági szereplő szintjén nehéz feladat függetlenül attól, hogy családokról, vállalatokról, vagy akár az államról van szó. Az eladósodott országok újabb és újabb hiteleket vesznek fel, mert fizetési kötelezettségeiknek nem tudnak önerőből eleget tenni, vagy csak komoly belső megszorítások, társadalmi-gazdasági áldozatok meghozatala árán, amit nem szívesen vállalnak fel, így gyakran elodáznak. Az állam kiadásainak csökkentése azt jelenti, hogy kevesebb pénz jut az egészségügyre, az oktatásra, a közbiztonság fenntartására, útépítésre és még sorolhatnánk, hogy mi mindenre, tehát könnyen belátható, hogy ezeknek a döntéseknek a meghozatala népszerűtlen, fájó feladat. Az országok saját polgáraiktól, vállalataiktól kötvénykibocsátás formájában felvett hitele belső adósságállományt eredményez, míg abban az esetben, ha más államoktól, nemzetközi pénzintézetektől vesz fel, akkor külső adósságállományról beszélünk. Magyarország történetében többször megjelenik az eladósodás problémája. A 70-es években a világgazdaság többi országához hasonló problémák mutatkoztak meg Magyarországon is. 1979-re Magyarország adósságállománya meghaladta a 10 Mrd USD-t. A hitelállomány folyamatos növekedése mögött szerepet kaptak a világgazdasági események, az olajválság begyűrűző hatásai, de a hazai hibás gazdaságpolitika, a korszerűtlen gazdasági szerkezet is jelentősen hozzájárult az elhúzódó válsághoz. Magyarországon különösen nehéz helyzetben vannak a devizahitelesek a 2010-es évek elején. A nemzetközi pénzügyi krízis következményeként elsősorban a forint gyengülése a svájci frankkal és az euróval szemben nyomja fel a devizában eladósodottak törlesztő részleteit, ami az egyébként is magas munkanélküliséggel terhelt időszakban, különösen sokkoló. Adósságspirál: Azért vesz fel az ország hitelt, hogy egy másik hitel törlesztéseit és kamatait fizetni tudja.  

Hitelnyújtó szervezetek

·         Nemzetközi Valutaalap (IMF): Az ENSZ szakosított szervezeteként működik. Hiteleit feltételes hiteleknek szokás nevezni, hiszen csak bizonyos, általuk megszabott feltételek teljesítése esetén nyújt hiteleket.

·         Világbank (World Bank): Kevésbé szigorú, alacsonyabb kamatozású és hosszabb lejáratú hiteleket nyújt. Szintén az ENSZ szakosított intézménye.

·         Központ: Washington

Transznacionális és multinacionális vállalatok

A világgazdaság egyre jelentősebb szereplői azok a hatalmas vállalatok, amelyek tevékenységi köre már nem csak egy országra korlátozódik. Ezeket a vállaltokat szokták „multinacionálisnak” vagy „transznacionálisnak” nevezni. A kettő között lehet átfedés, de nem feltétlen ugyanarra a vállalttípusra vonatkoznak.