A világgazdaság folyamatai

Az állam szerepe a piacgazdaságban

Az állam szó nem csupán területi egységet (országot) jelöl, hanem jelenti az ott élő társadalom által létrehozott hatalmi szerveket, intézményeket is. Az államnak a magántulajdonra épülő piacgazdaság keretei között is fontos feladatai vannak: ·         Szabályozza a gazdaság működését és igyekszik megóvni a piaci verseny tisztaságát. Ehhez különböző pénzügyi és jogi eszközök állnak rendelkezésére. ·         Biztosítja az alapvető közszolgáltatásokat (a közrend fenntartása, honvédelem, egészségügyi ellátás, közoktatás, tudományos kutatás). Különösen fontos közüzemek (víz, gáz, áramellátás, tömegközlekedés) irányításából az állam gyakran tulajdonosként is részt vállal. ·         Szervezi a természeti katasztrófák (árvizek) elleni védekezést, igyekszik megelőzni vagy enyhíteni a környezeti károkat. ·         Jövedelmet csoportosít át a tehetősebb rétegektől a leginkább rászorulók javára, és ezzel enyhíti a társadalmi egyenlőtlenségeket. Az idősek, betegek, rokkantak, a gyermeket nevelő szülők és a munkanélküliek számára nyújtott különféle juttatásokkal- a szociális hálóval – védi az emberek létbiztonságát. A felsorolt feladatok költségeit az állam főként a vállalatokra és a lakosságra kivetett adókból fedezi. A bevételek felhasználásának arányait a központi költségvetés rögzíti. Ha az állam kiadásai meghaladják a bevételeket, a költségvetési hiányt (deficitet) hitelek felvételével kell fedezni. Ha ez hosszabb időn át folytatódik, akkor az állam eladósodik, ami súlyos társadalmi és gazdasági következményekkel jár.  

Integráció

Az integráció kifejezés az elmúlt évtizedekben vált egyre népszerűbbé, valószínűleg az Európai Unió fejlődésének is köszönhetően. Az integráció egy történelmi folyamat, amely végigkísérte az emberiség történelmét, megjelent az őskori törzsek egyesítésénél csakúgy, mint európai nemzetállamok kialakulása időszakában, ahol fejedelemségek, tartományok, városállamok egyesültek nagyobb, erősebb egységben, és látható a mai intézményi keretekben megvalósuló együttműködésekben is.

 Általános értelemben a kifejezés egy egyesülési folyamatot jelent, a részeknek egy magasabb egységben való egyesülését, alkalmazkodását és összefonódását, összekapcsolódását értjük alatta. Manapság népszerű a gazdasági integráció kifejezés is, amely az előzőek alapján különböző gazdasági egységek nagyobb egységekben való egyesülését jelenti. A jelenségnek többféle oka lehet, a nagyobb egységek gazdasági, politikai ereje nőhet, erősebb lehet az adott térség érdekérvényesítő képessége, szinergikus hatások érvényesülhetnek, ugyanakkor kedvezőbbé válhat az erőforrásokhoz való hozzáférés esélye, megélénkülhet a kereskedelem, a mérethatékonyság is pozitív következményekkel járhat, és a problémamegoldó képesség is hatékonyabb lehet.

Az európai egyesülés folyamatainak a leírására számos elméleti iskola jött létre. A meghatározó irányzatok közé: 

·         a föderalizmus,

·         a funkcionalizmus,

·         a kormányköziség (intergovernmentalism) tartozik.

Az integráció és a nemzeti érdekek viszonya érdekesen alakul az Európai Unió működése során, hiszen az integrációs folyamat sajátossága, hogy a nemzeti érdekek érvényesítése a hagyományos hegemónia vagy hatalompolitika nélkül is lehetségessé vált. Az integráció nem vezet sem a nemzetállam, sem a nemzeti érdekek megszűnéséhez. Az integrációban egyetlen állam sem –még az egykori nagyhatalmak sem- képesek a klasszikus értelemben vett autonóm hatalmi politika folytatásár

Globalizáció

A globalizáció fogalmát nem könnyű meghatározni. Ez elsősorban az információknak, az áruknak és a tőkének az államhatárokon és földrészeken átívelő, rendkívül gyors és jóformán akadálytalan mozgását jelenti. Az általánosabb és közismertebb vélekedések a világméretűvé váló kommunikációs lehetőségeket, az internet nyújtotta előnyöket, a gondolatok, eszmék és különféle kulturális jelenségek szabad áramlását, a populáris kultúra nemzetek fölöttivé válását értik alatta. A globalizáció elindítói, serkentői és fő haszonélvezői a transznacionális vállalatok. A globalizáció alapján olyan átütő erejű, világméretű folyamatok képezik, amelyekhez valamennyi ország kénytelen alkalmazkodni. Ha nem képes erre, akkor könnyen a világgazdaság perifériájára sodródhat. Fontos azonban felismerni, hogy mindezeket megelőzte egy gazdasági globalizációs folyamat. Szűkebb értelemben a globalizációs folyamatot a gazdasági szereplők függvényében érdemes megvizsgálni.