Világgazdasági válság

Fasizmus

– 1920-as években kialakult politikai irányzat – a latin fasces = vesszőnyaláb szóból származik – jelenti: – Benito Mussolini Olaszországi mozgalmát

> Szlovákia: Néppárt

> Horváto.: Usztasa

> Románia: Vasgárda

> Spanyolo.: Falanx Gyűjtőfogalomként magában foglalja a rokon pártokat, mozgalmakat:

> Olaszo.: Nemzeti Fasiszta Párt

> Németo.: Nemzetiszocialista Német Munkáspárt

> Magyaro.: Nyilaskeresztes Párt

> Ausztria: Heimwehr (Honvédők)

  A fasiszta mozgalmak közös jellemzői: – társadalmi bázisuk: középréteg, kispolgárság, munkásság, frontról hazatérők – kialakulásuk oka: munkanélküliség, létbizonytalanság, lesüllyedéstől való félelem – ideológiájuk: más népek gyűlöletén alapuló nacionalizmus; állam teljhatalmát hirdető etatizmus; faji elven nyugvó népközösség – szervezetük: élén a Vezér teljhatalom; katonai hierarchia – eszközeik: terror, propaganda – kommunista és fasiszta mozgalmak közötti hasonlóság: – központosított vezetéssel működő párt, amely kizárólagos hatalommal bír – különbség: – a kommunisták hatalomra jutását mindenhol gátolta az uralkodó elit – a fasiszta pártok hatalomra jutását segítette az uralkodó réteg

Olaszország

I. Olaszország az 1920-as évek elején

– A háború gazd-i válságot, éhínséget, nélkülözést hozott – Az olaszok kifosztottnak érezték magukat a Párizs környéki békével a területgyarapodás elmaradt a várttól. – É-Itália: gyárfoglalások, szociális követelések; D-Itália: parasztság földfoglalása – A pártok nem képesek tartós kormányalakításra

II. Mussolini útja a hatalomig

– Eredetileg szocialista beállítottságú újságíró – Vezetésével szélsőjobboldali szocialista pártok: 1919 Hadviseltek Szövetsége, 1921: felveszi a Nemzeti Fasiszta Párt nevet – Fegyver alakulatai: feketeingesek => hadjárat a baloldali szervezetek ellen (1921. megalakul a Kommunista Párt) – 1922. október: Marcia su Roma – 30.000 fő fasiszta menetelt Róma elfoglalására => ostromállapot – 1922. okt. 29. III. Victor Emanuel kinevezi Mussolinit miniszterelnöknek

III. 1922-25: Koalíciós kormányzás

– a teljhatalmú Mussolini még nem elég erős – 1922-25 koalíciós kormányzás, működtek az ellenzéki pártok és a demokratikus intézmények – 1924. Mussolini meggyilkoltatja Giacomo Matteotti szocialista képviselőt – politikai feszültség; Mussolini megszünteti a kormány parlamenttel szembeni felelősségét

IV. A fasiszta rendszer teljes kiépítése

– 1925-től a teljes végrehajtó hatalom Mussolini kezében van: – M. csak a királynak volt felelős – Önállóan rendelkezett tv. kibocsátási joggal – 1926-ban betiltották az ellenzéki pártokat, feloszlatták a parlamentet fasiszta nagytanács; M. felvette a Duce nevet – 1927-től létrejön a korporatív (hivatásrendi) államismeret – dolgozók és munkáltatók közös érdekképviseleti szervezetei (szindikátus) fasiszta pártszervezet irányításával. – Minden egyéb szakszervezeti tömörülés tilos volt

V. Fasiszta külpolitika

– Cél: Római Bir. újraélesztése; Földközi tenger, DK- Európa és É-Afrika megszerzése – 1923. Fiume, 1932. Albánia elfoglalása, 1935-36: Abesszínia elleni háború

VI. Az olasz fasizmus jellemzői:

– Túlfűtött nacionalizmus, nagy és erős Olasz Bir. ábrándja – A rend helyreállítása, akár erőszakkal is – Bázis: kispolgárok, katonák, …………., tőkések, értelmiségiek – Látványos politikai különbségek, propaganda, történelmi múlt felhasználása – Marinetti féle fasizmus: a múlt rom – le kell rombolni => újat építeni