Hirdetés

II. Világháború

21 perc olvasás
II. Világháború

Előzmények (1933-39) országokra lebontva

a.) Franciaország

  • 1934. október 9. Marseilles-i merénylet – megölik II. Sándor jugoszláv királyt és BARTHOU francia külügyminisztert. Ezért kikerülési politika következik. Népszövetség „vezetője” Franciaország, ezért a népszövetségi politika szinte azonos a francia politikával. (ez vezet a Népszövetség megromlásához).
  • 1935. május: megkötötték a francia-szovjet szerződést, mely szerint a két ország segítséget ígért egymásnak esetleges támadás esetén. (gond, ha mondjuk a franciákkal gond van, akkor a lengyelek nem engedték át a határon a szovjeteket)
  • Népfront kormányzás 1935-40 ig ( -><- fasizmus) első népfronti me.: Leon BLUM utolsó: Edouard DALADIER
  • Az első vh. veszteségei miatt a nép nem akar háborút, a hadsereget sem modernizálják.
Hirdetés

b.) Nagy Britannia

  • 1935-ben megkötötték az angol-német flottaegyezményt, melyben kikötötték, hogy a hajók aránya 3:1 (az angolok javára) ekkor az angol me.: BALDWIN
  • Angliát az 1930-as évekig franciaellenes külpolitika jellemezte. A miniszterelnök: Neville CHAMBERLAIN (1937-40) a békítés pártján volt, ezért próbált engedményeket tenni Hitlernek.

c.) Olaszország

  • 1922-től Mussolini van hatalmon. Fő célja a mediterráneum egyesítése, tehát a főbb célok Jugoszlávia és Görögország. Mussolini a Duna medencei fennhatóságról álmodozott, de lemondott róla, mikor 1935. október 3-án az olasz hadsereg megtámadta Etiópiát (Abesszínát) „etióp kaland„, és ezzel Németország segítségére szorult (az etióp császár: Hailé SZELASSZIÉ)
  • 1936- ban Olaszország is kilép a Népszövetségből.
  • 1936. október 25/27-én Hitler és Mussolini szövetséget köt, ezzel létrejön a Berlin-Róma tengely.
  • 1937-ben Olaszország csatlakozik az Antikomintern paktumhoz.
  • 1937. április 7-én Mussolini megszállja Albániát.

d.) USA

  • Gazdasági világválság miatt elzárkóznak Európától
  • Gazdasági világválság & megoldásai: 1929. október 29.: „fekete kedd” -en több millió részvény cserélt gazdát a New York-i tőzsdén, ezzel az árfolyam egy hét alatt kb. 40%-kal csökkent. A hitelrendszer összeomlott, a bankok csődbe jutottak, a munkanélküliek száma kb. a tízszeresére nőtt az USA-ban. A válság rövid időn belül átterjedt Európára és 1931-ben elérte No-t, Fro.-t és 1933-ban Mo.-t is.
  • Megoldási tervek:
    • JOHN M. KEYNES (angol) „növekedési elmélete„: az állam beavatkozására van szükség ahhoz, hogy olyan mukaalkalmakat hozzanak létre, amelyek megélhetést nyújtanak az emberek számára, így nőhet a fogyasztó- és fizetőképes kereslet is.
    • ROOSEVELT (USA) „New deal”: 1932-ben az elnök felhatalmazást kapott a bankok ügyeinek szabályozására, a munkanélküliek foglalkoztatására is. Megszabták az ipari bérek alsó határát és a munkaidőt. A második szakaszban (1936-7) bevezették a biztosítást és egyéb szociálpolitikai reformokat. Roosevelt: „ki akarom egyenlíteni a gazdaság megoszlását”
  • 1933-ban kapcsolatba léptek a SZU-val.

e.) Ausztria

  • 1920-as években belső ellentétek kiéleződtek. Ellentétbe kerültek egymással a jobb- (Heimwehr) és a baloldali (Schutzbund) fegyveres alakulataik. Osztrák kancellár: Engelbert DOLFUSS a Heimwehrt támogatta és megalakította a Hazafias Frontot és rendeleti kormányzást vezetett be 1933-ban.
  • 1934. július 25-én egy náci puccs során megölték Dolfusst, az új kancellár SCHUSCHNIGG lett (’38-ig kancellár)
Hirdetés

f.) Németország – a háború közvetlen előzményei

  • 1933. január 30-tól Hitler kancellár, No. még ebben az évben kilép a Népszövetségből. 1935-ben a Saar vidéken lejárt a népszövetségi felügyelet ideje és a lakosságnak népszavazással kellett döntenie arról, hogy hova akar tartozni.
  • 1935. január 13-án a Németországgal való csatlakozásra szavaztak így Hitler 1935. március 1-én bevonult a Saar-vidékre és kijelentette: nincs többé területi követelése Fro.-al szemben.
  • 1936. március 7-én Hitler úgy dönt, hogy remilitarizálja a Rajna-vidéket (a Rajna keleti partvidékét), ezzel megszegi a locarnoi szerződést.
  • 1936. október 25/27.-én Hitler és Mussolini szövetséget köt, ezzel létrejön a Berlin-Róma tengely.(Ciano írta alá.)
  • 1936. november 25-én No. és Japán aláírja az Antikomintern paktumot. 1937. november 6-án Olaszország is csatlakozott. A szerződés megtiltotta a feleknek, hogy egyezményt kössenek a Szovjetunióval. (Ezt megszegi a Molotov-Ribbentrop paktum). A paktumot Magyarország 1939. február 24-én írta alá.
  • 1938. Berctesgardenben Hitler tárgyal Schuschniggal az Anschlussról. Schuschnigg nem biztos benne és népszavazást javasol (Hitler mellett állt Arthur Seyss INQUART, az osztrák nácik vezetője) március 13-ra. A német hadak 1938. március 12-én bevonultak Ausztriába ezzel megtörtént az Anschluss (másnap különben még volt népszavazás is), ezzel Ausztria „Ostmark” néven a német birodalom része lett.
  • Csehszlovákiában zavargások voltak a cseh nácik (vezető: Konrad HENLEIN) zavargásai miatt. Válságállapot alakult ki.
  • 1938. szeptember 29/30. a München-i konferencián a Szudéta-vidéket No.-nak ítélték (Csehszlovákia) Részt vett: Chamberlain & Halifax, Daladier & Bonnet, Hitler & Ribbentrop, Mussolini & Ciano. A csehszlovák képviselők nem vehettek részt és október 10-ig ki kellett üríteniük a területeket és Hitler bevonult Prágába 1939. március 15.-én. BENES lemond, az új elnök: HOCHA. A szudétanémet részt No-hoz csatolták, Csehszlovákia „maradék” részéből pedig Cseh-Morva Protektorátusként vált a birodalom részévé (NEURATH, majd HEYDRICH irányított). Szlovákia független lett és Josef TISO me. 1939. március 14-én kikiáltotta a szlovák állam megalakulását.
  • 1938. szeptember 30-án Hitler és Chamberlain deklarációt írt alá, miszerint nem háborúznak egymás ellen.
  • 1938. november 2.: I. bécsi döntés – Mo. megkapja a Felvidéket, Lengyelország megkapja Teschent.
  • 1939. március: angol-francia garancia Lengyelországnak esetleges támadás esetén, mivel már érezhető volt a Danzig körüli konfliktus (1938 októberében a németek fölszólították a lengyeleket, hogy adják vissza Danzigot, mert a corridoron keresztül vasutat akarnak építeni)
  • 1939-ben az orosz kormány leváltja LITVINOVOT (valószínűleg zsidó származása miatt) és helyére MOLOTOV kerül.
  • 1939. május 22. „Acélpaktum” aláírása Berlinben. A paktumot Ribbentrop és Ciano írta alá. A szerződés kölcsönös támogatást ígér háború esetén ill. megtiltotta a szerződő feleknek, hogy a másik hozzájárulása nélkül fegyverszünetet/békét kössenek.
  • 1939. augusztus 23-án aláírják a Molotov-Ribbentrop paktumot, amely valójában egy meg nem támadási egyezmény volt (10 évre), de tartalmazott gazdasági részt is.

Eseménytörténet

1939

  • 1939. szeptember 1. a Schleswig-Holstein német hadihajó lőni kezdte a lengyel századokat (hadüzenet nélkül)
  • 1939. szeptember 2. Anglia hadat üzen No-nak és másnap Franciaország is.
  • 1939. szeptember 17/18. a lengyel kormány elmenekül az országból (un. ezredesek kormánya Josef BECK volt a külügym.) létrejön egy lengyel londoni emigráns kormány SIKORSKI vezetésével. A szovjetek még eznap támadást indítottak a lengyelek ellen.
  • 1939. szeptember 28. Lengyelországot a Curzon vonaltól keletre a szovjetek és attól nyugatra a németek annektálják.
  • 1939. november 30-án kitört a szovjet-finn háború, bizonyos területi problémák miatt. A háború 1940. március 12-én békével zárult. A háború következménye volt, hogy a Szovjetuniót 1939. december 14-én kizárták a Népszövetségből.

1940

  • 1940. április 9. Weser akció: No. hadüzenet nélkül megtámadja Dániát és Norvégiát. A dánok 10-ére már kapituláltak a norvégok nem hagyták magukat. Angol expedíciós haderő próbált segíteni a norvégoknak, de sikertelenül. 1940. június 7-én Vidkun QUISLING, norvég fasiszta vezető németbarát kormányt alakított
  • 1940. május 10. Fall Gelb: német támadás Fro., Belgium, Hollandia és Luxemburg ellen. (német főparancsnok: Erich von MANSTEIN) Rotterdamra bombákat dobtak és az Ardenneken átkelve megsemmisítették a szövetségesek haderejét. Hollandia május 15-én, Belgium május 27-én kapitulált. Mivel a németek bekerítették a brit csapatokat azok kénytelenek voltak június 4-én Dunkerque-nél evakuálni. 1939. június 14-én Hitler bevonult Párizsba, Paul REYNAUD me. lemond. Észak Franciaország német megszállás alá került, délen egy Vichy központú rendszer alakult ki. 1939. június 22-én PÉTAIN marsall aláírja a fegyverszünetet a compiegne-i erdőben (egy „már ismert” vasúti kocsiban)
  • 1940. májusában Angliában kormányváltás történt. Az új me.: Winston CHURCHILL.
  • 1940. június 11-én az olaszok kihasználták a francia válsághelyzetet és elfoglalták Savoyát és Nizzát. Ezzel Mussolini is hadba lépett.
  • 1940. augusztus 13. angliai csata: a német támadás célja: a légi fölény kivívása a La Manche csatorna felett. Döntő nap: szeptember 15. A németek elhalasztják az angliai megszállásról kelleszóló Seelöwe hadműveletet.
    Romániának át kellett adnia bizonyos területeket (Besszarábia, Bukovina) a SZU-nak, a magyar kormány előterjesztette igényét Erdélyre. A területi vitát Hitler német-olasz döntőbírák segítségével hozta meg: 1940. augusztus 30. II. bécsi döntés: É-Erdélyt és Székelyföldet Mo.-nak ítélik (ekkor a román me.: ANTONESCU)
  • 1940. szeptember 27. Háromhatalmi egyezmény No. Olaszo. és Japán között, melyben Japán elfogadja No. és Olaszo. vezető szerepét Európában és azok elfogadják Japánét Ázsiában. Támadás estén segítséget ígértek egymásnak. Az egyezmény fő célja az USA és a SZU távoltartása volt a háborútól. Aki No. mellé állt, annak be kellett lépnie az egyezménybe, végül belép Mo. is , de csak azért, mert a szomszédos országok is beléptek (pl. Románia) hiszen e nélkül nem lehet területi revíziót végrehajtani.
  • 1940. szeptemberben Mussolini hadserege offenzívát indít Líbia és Egyiptom felé, pár hónappal később pedig Kréta felé, ahová a már 1939-ben megszállta Albániából indul a támadás. A németek tervezik, hogy segítsenek a „duce”-nak, miután novemberben az angol légierő megsemmisítette Afrikában az olasz flottát.
  • 1940. november ismét ROOSEVELT lett az amerikai elnök. Győzelmét követően elfogadtatta az un. land-lease (=kölcsönbérleti) törvényt, mely szerint az USA hadifelszerelést kölcsönözhetett azoknak az országoknak, melyek katonai győzelmét fontosnak ítélte. A hadianyagért cserébe a háború után az USA támaszpontokat kapott.
  • 1940. december 18.: magyar-jugoszláv örökbarátsági szerződés

1941

  • 1941. február Tripoliban partra száll Erwin ROMMEL hadserege (Afrikakorps) és az angolokat Egyiptomig kergeti.
  • 1941. március 25. Jugoszlávia aláírja a „háromhatalmi egyezményt”
  • 1941. március 27. Belgrádban „baloldali fordulat” következik be és II. Péter király meneszti a németbarát kormányt és katonai puccsot hajt végre. Jugoszlávia kilép az egyezményből, ezzel kivívja No. haragját, mivel Mussolininek Jugoszlávián keresztül vasúttal akarták szállítani a német katonákat. Magyarország dillemába került: vagy Hitlernek segítenek és átengedik a német sereget Jugoszlávia megtámadásához, vagy hűek maradnak a jugoszláv-magyar barátsági szerződéshez. A magyar kormány az előbbi megoldást választotta.
  • 1941. április 3. Teleki Pál önyilkossága. Új magyar miniszterelnök: BÁRDOSSY László
  • 1941. április 6. német offenzíva Jugoszlávia ellen. 17-én leteszik a fegyvert. Az esemény után Jugoszlávia fölbomlott: április 10-én kivált egy „fasiszta” Horvátország Ante PAVELIC vezetésével, Szerbiában partizánmozgalmak alakultak (a királypárti csetnikek és vezetőjük, MIHALJOVIC és Josip Broz, azaz TITO mozgalma). Miután vége lett a harcoknak, a németek sikeres segítséget nyújtottak Mussolini seregének Görögországban.
  • 1941. június 21. Merkúr hadművelet: a németek ejtőernyősöket dobnak le Krétára
  • 1941. június 22. Barbarossa terv: németek megtámadják a SZU-t. Ezzel egyidőben ezt teszi Románia, Finnország, Olaszország és Szlovákia is. Eleinte gyors német sikerek, mivel Sztálin nem számított a támadásra, mivel nem hitt abban, hogy Hitler kész kétfrontos háborút vívni. Hitlert viszont meglepte, hogy az oroszoknak volt folyamatos utánpótlásuk.
  • 1941. szeptember 30. : Moszkvába értek a németek (3 hónapba telt, míg eljutottak oda). [ott ekkor alakult meg a Honvédelmi Bizottság, melynek elnöke Sztálin, tagjai: Molotov, Berija, Vorosilov, Malenkov] (Moszkva elérése előtt sokáig ostromolták Leningrádot, a károk nagyon súlyosak voltak, a város tejesen csak 1944 januárjában szabadult fel.) December 5/6.: Tajfun akciót elindítják a németek és így a szovjet ellentámadás megkezdődött (vezetője: ZSUKOV) és sikerült visszaszorítani a németeket, így elhárult a veszély.
  • 1941. Kassát lebombázzák a szovjetek. Ez elég ok arra, hogy Magyarország is hadba lépjen. 1941. június 27-én Bárdossy bejelenti a hadbalépést.
  • 1941. augusztus 11-én aláírja a 8 pontból álló Atlanti Chartát Churchill és Roosevelt (Új-Funlandnál). Az okmányban elvetették a területi egyezkedést és a háború felhasználását a nemzetközi politika eszközeként. Kijelentették: garantálják a népe jogát az államforma szabad megválasztására és megvalósítják a tengerek és a kereskedelem szabadságát. Szeptember 29-én a SZU is csatlakozik.
  • 1941. december 7. Pearl Harbour-t megtámadják a japánok. Ezzel japán és az USA is hadba lép. Japán hadi vezető: JAMAMOTO (japán me.: Todzso HIDEKI; japán császár: HIROHITO)
  • 1941. december 7. a hadiállapot beállta Anglia és Mo. között.
  • 1941. december 27. Bárdossy hadat üzen az USA-nak, de azok ezt német nyomásra hivatkozóan nem fogadják el.

1942

  • 1942. január: Wannsee-i konferencia (Berlin mellett) német vezetők kiterjesztették a végső megoldást (Endlösug), miszerint az európai zsidó lakosságot koncetrációs táborokba szállították (pl. Auschwitzba, Bergen-Belsenbe, Mauthausenbe, Dachauba). A konferencián részt vett HIMMLER (SS vezető) és Adolf EICHMANN (dportálások felelőse) is.
  • 1942. április 4. Bárdossyt leváltja Horthy. Új magyar me.: KÁLLAY Miklós
  • 1942. májusában a német haderő támadást indított a SZU ellen. Célja a Dél-Oroszországi olajmezők (pl. Baku) és a Kaszpi tó környékének elfoglalása volt (pl. Szevasztopol). Sztálingrádnál állóháború alakult ki, a német hadvezér PAULUS volt, az orosz védelmet CSUJKOV irányította. A harcokban részt vett a 2. magyar hadsereg is a Don-folyónál, vezetőjük JÁNYI Gusztáv volt, ellenük 1943. január 12-én indítottak offenzívát és semmisítették meg őket az urivi hídfőnél. Paulus végül
  • 1943. február 2-án kapitulál, ezzel felszabadul a Kaukázus.
  • 1942. június 3/7. a Midway-szigeteknél a japánok vereséget szenvednek, ezzel véget ért a 1941. december óta tartó japán győzelmek sorozata („diadalmas száz nap„)
  • 1942. nyár: az afrikai fronton Rommelék már El-Alameinig szorították vissza a briteket és bevették Tobrukot is, de a 8. brit hadsereg, Bernard MONTGOMERY vezetésével 1942. november 4-én áttörte a frontot és ezzel egyidőben, november 8-án Dwight EISENHOWER amerikai tábornok csapatai is partra szálltak Marokkóban és Algériában („fáklya hadművelet”). 1943. májusában angol-amerikai csapatok partra szálltak Tuniszban, Rommel visszavonult és 1943. május 13-án (Tuniszban) kapitulált.
Hirdetés

1943.

  • 1943. január 12. megkezdődik a 2. magyar hadsereg pusztulásához vezető offenzíva a Don- kanyarban (voronyezs mellett).
  • 1943. január 13. casablancai konferencián találkozik Churchill, Roosevelt, De Gaulle és Giraud. Megállapodtak, hogy a tengelyhatalmaktól csak a feltétel nélküli megadást fogadják el. Május 1-jén a SZU is csatlakozott az egyezményhez.
  • 1943. február 2. Paulus kapitulál
  • 1943. május 13. Rommel kapitulál
  • 1943. július a Kurszk-i kiszögellést támadják a németek (citadella hadművelet). Az offenzíva július 5-én indult, de a német támadás kudarcba fulladt. Az oroszok hadműveleteit ZSUKOV és VASZILJEVSZKIJ irányította. A Donyec medence a szovjeteké ekkortól.
  • 1943. július 10. a brit és az amerikai csapatok Eisenhower vezetésével partra szálltak Szicíliában (az afrikai győzelemnek köszönhetően). Ennek hatására 1943. július 25-én az olasz király (III. Victor Emanuel) lemondatta Mussolinit, akit még aznap le is tartóztattak. Az új olasz me. Pietro BADOGLIO marsall lett. 1943. szeptember 8-án az olaszok fegyverszünetet kértek, de az ország északi és középső részén német ellenállási mozgalmak alakultak, akik szeptember 10-én megszállták Rómát és Mussolinit is kiszabadították [Otto SKORZENY csapatai] és az általuk létrehozott salói köztársaság élére állították. Délről jöttek a szövetségesek – ez volt az un. „csigaoffenzíva” – ,de Monte Cassinonál elakadtak novemberben. (Róma csak ’44 nyarán szabadult fel)
  • 1943. október: Moszkva: külügyminiszterek találkozója, mely előkészítette a teheráni konferenciát
  • 1943. november 28.- december 1.: teheráni konferencia: Churchill, Roosevelt és Sztálin találkozik. Tervek: az un. „második front” megnyitása. Fölvázolják a partraszállás körülményeit és az időpontját ill. helyét is meghatározzák. Meghatározzák a háború utáni Lengyelország határait (keleti: Curzon vonal; nyugati: Odera). SZU No. leverése után hadat üzen Japánnak.
  • 1943. ősz: Csendes óceáni amerikai offenzíva 2 hadszíntéren:
    • NIMITZ tengernagy: haderejével Japán felé hajtott végre „békaugrásokat”, azaz szigetről szigetre haladt
    • MacARTHUR tábornok: Új-Guinea és a Fülöp-szk. felé támadt flottájával
  • 1944. október 23-26.: a leyte-i öböl: japán flotta vereséget szenved az amerikaiaktól

Lapozz a további részletekért

1 2


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!