Hirdetés

Világgazdasági válság

A világgazdasági válság

I. Alapfogalmai:

– Világgazdaság: egyes nemzetgazdaságok közti kapcsolatok összessége
– Válság: a gazdaság és társadalom valamely területén fellépő egyensúly hiány (válság ált. szakaszai: válság pangás felélénkülés fellendülés

Hirdetés

 

II. Okai:

– Kapitalizmus alapvető ellentmondásai
– Termelés – fogyasztás közti aránytalanság
– Pénzügyi spekulációk:
– 1920-as évek második fele: gazd-i konjunktúra köszönhetően az USA sokmilliárdos kölcsöneinek és hatalmas fogyasztópiacának
– Az USA gazd-i változásai világméretű következményekkel jártak
– A New York-i tőzsdén 1928-29-ben az értékpapír árfolyam megkétszereződött a kereslet miatt egyes részvények árfolyama sokszorosan meghaladta a cég tényleges jövedelmezőségét

 

III. A válság kibontakozása

– Az ipari válság összekapcs. a mezőgazdasággal 1929 második felében túltermelési válság: csökkent az USA-ban az építkezések száma és a tartós fogy. cikkek eladása
– értékesítési gondokkal küzdött a mezőgazdaság
– az árukészletek felhalmozódtak, eladhatatlanná váltak
– áraik zuhanni kezdtek
– a részvények árfolyama megingott, majd áruk zuhanni kezdett
– mindenki el akarta adni értékpapírjait
– a kínálat rohamosan felülmúlta a keresletet
– 1929. okt. 29. (fekete kedd) New York-i tőzsde: 16 millió részvényt adtak el, 40 %-os árfolyamesés (okt. 24., fekete csütörtök)
– bankok fizetésképtelenné váltak, mert a betétesek egyszerre akarták kivenni pénzüket
– hitelrendszer összeomlott
– bel- és külkereskedelem működésképtelenné vált
– vállalatok leálltak, a felesleges munkaerőt elküldték munkanélküliség nőtt, vásárlóképesség csökkent (pl.: USA 1929-33 között 1,5 millió 12,8 millió)
– összeomlott a pénzügyi és a kereskedelmi világ

 

IV. A válság terjedése

– 1929: USA => Dél-Amerika => Ausztrália
– 1931: Európa
– megszűnt a tőkeexport az USA-ból
– az amerikai bankok felmondták, az európai hiteleket
– különösen súlyossá vált az osztrák és német pénzügyi helyzet
– a világon mintegy 30 millióan maradtak munka nélkül, 1929-35 között a világkereskedelem 65%-kal esett vissza

 

V. A válság hatása

Társadalmi következmények:
– A kis- és középüzemek tönkrementek, további tőke koncentráció
– Munkanélküliség, létbizonytalanság tovább súlyosbította a válságot ált. elégedetlenség alakult ki

         Politikai hatások:

– Szélsőséges politikai irányzatok felerősödése: szélsőjobb: fasizmus; szélsőbal: kommunizmus
– Megváltozott az állam gazd-i szerepe, a hatalom gyakorlásának módja, Keynes-i (angol közgazdász) növekedés elmélete:
~ Az állam gazdaságirányító és koordináló szerepét növelnie kell
~ Az államnak meg kell teremtenie a konjungtúrához szükséges keresletet
~ Olyan munkaalkalmakat kell teremteni, ami

> 1. megélhetést nyújt a dolgozóknak

> 2. bővíti a keresletet

> 3. de nem növeli túlzottan az árukínálatot

~ infrastrukturális beruházás, szociális intézmények fegyverkezés
~ az állam közvetlenül részt vesz a termelésben részvények felvásárlásával, egyes vállalatok, ill. iparágak támogatásával közvetlenül is részt vesz a termelésben és a forgalomban
~ az állam befolyásolja a pénz- és hitelforgalmat, a külkereskedelmet, ellenőrzi az árak és bérek alakulását, állami tervek kidolgozásába beleszól a gazd-i folyamatokba.

 

VI. A kibontakozás útja – A New Deal

– A válság igen súlyosan érintette az USA-t
– 1932-ben – a válság mélypontján – lett elnök a demokrata párti Franklin Delano Roosevelt
– a kongresszus elnökségének első 99 napja alatt 15 tv-t fogadtak el
– ez volt a New Deal (Új egyezség) = agytröszt, (a programok egy gazd-i szakemberekből álló csapat dolgozta ki), lényege:
– közvetlen állam: beavatkozás a gazdaságba
– új banktörvények: az elnök közvetlenül beavatkozik a pénzügyi- és a bankpolitikába, értékpapír kibocsátás, dollár leértékelése
– ipari vállalkozások szabályozása: iparügyi kormánybizottság, fejlesztési törvény
– közmunkák szervezése a munkanélküliség felszámolására, a Közmunkaügyi Hivatal irányításával: utak, lakótelepek, iskolák, kórházak
– szociális intézkedések: társadalombiztosítás rendszere; bérek alsó határának megszabása; gyerekmunka betiltása; a munkahelyi egészségvédelem állami feladat lett; kollektív szerződések
– mezőgazdasági termelés és fogyasztás egyensúlyának megteremtése; farmerek támogatása; állami felvásárlás; rögzített árak
– külpolitikában nyitás a szovjetek felé: 1933: diplomáciai kapcsolat a Szovjetunióval
– ellenzői: konzervatívok, nagyvállalkozók => New Deal lelassul
– támogatói: munkásság, fekete bőrűek, etnikai csoportok, liberális értelmiség

 

Fasizmus

– 1920-as években kialakult politikai irányzat
– a latin fasces = vesszőnyaláb szóból származik
– jelenti:
– Benito Mussolini Olaszországi mozgalmát

> Szlovákia: Néppárt

> Horváto.: Usztasa

> Románia: Vasgárda

> Spanyolo.: Falanx
Gyűjtőfogalomként magában foglalja a rokon pártokat, mozgalmakat:

> Olaszo.: Nemzeti Fasiszta Párt

> Németo.: Nemzetiszocialista Német Munkáspárt

> Magyaro.: Nyilaskeresztes Párt

> Ausztria: Heimwehr (Honvédők)

 

  A fasiszta mozgalmak közös jellemzői:
– társadalmi bázisuk: középréteg, kispolgárság, munkásság, frontról hazatérők
– kialakulásuk oka: munkanélküliség, létbizonytalanság, lesüllyedéstől való félelem
– ideológiájuk: más népek gyűlöletén alapuló nacionalizmus; állam teljhatalmát hirdető etatizmus; faji elven nyugvó népközösség
– szervezetük: élén a Vezér teljhatalom; katonai hierarchia
– eszközeik: terror, propaganda
– kommunista és fasiszta mozgalmak közötti hasonlóság:
– központosított vezetéssel működő párt, amely kizárólagos hatalommal bír
– különbség:
– a kommunisták hatalomra jutását mindenhol gátolta az uralkodó elit
– a fasiszta pártok hatalomra jutását segítette az uralkodó réteg

 

Olaszország

I. Olaszország az 1920-as évek elején

– A háború gazd-i válságot, éhínséget, nélkülözést hozott
– Az olaszok kifosztottnak érezték magukat a Párizs környéki békével a területgyarapodás elmaradt a várttól.
– É-Itália: gyárfoglalások, szociális követelések; D-Itália: parasztság földfoglalása
– A pártok nem képesek tartós kormányalakításra

 

II. Mussolini útja a hatalomig

– Eredetileg szocialista beállítottságú újságíró
– Vezetésével szélsőjobboldali szocialista pártok: 1919 Hadviseltek Szövetsége, 1921: felveszi a Nemzeti Fasiszta Párt nevet
– Fegyver alakulatai: feketeingesek => hadjárat a baloldali szervezetek ellen (1921. megalakul a Kommunista Párt)
– 1922. október: Marcia su Roma – 30.000 fő fasiszta menetelt Róma elfoglalására => ostromállapot
– 1922. okt. 29. III. Victor Emanuel kinevezi Mussolinit miniszterelnöknek

 

III. 1922-25: Koalíciós kormányzás

– a teljhatalmú Mussolini még nem elég erős
– 1922-25 koalíciós kormányzás, működtek az ellenzéki pártok és a demokratikus intézmények
– 1924. Mussolini meggyilkoltatja Giacomo Matteotti szocialista képviselőt
– politikai feszültség; Mussolini megszünteti a kormány parlamenttel szembeni felelősségét

 

IV. A fasiszta rendszer teljes kiépítése

– 1925-től a teljes végrehajtó hatalom Mussolini kezében van:
– M. csak a királynak volt felelős
– Önállóan rendelkezett tv. kibocsátási joggal
– 1926-ban betiltották az ellenzéki pártokat, feloszlatták a parlamentet fasiszta nagytanács; M. felvette a Duce nevet
– 1927-től létrejön a korporatív (hivatásrendi) államismeret
– dolgozók és munkáltatók közös érdekképviseleti szervezetei (szindikátus) fasiszta pártszervezet irányításával.
– Minden egyéb szakszervezeti tömörülés tilos volt

 

V. Fasiszta külpolitika

– Cél: Római Bir. újraélesztése; Földközi tenger, DK- Európa és É-Afrika megszerzése
– 1923. Fiume, 1932. Albánia elfoglalása, 1935-36: Abesszínia elleni háború

 

VI. Az olasz fasizmus jellemzői:

– Túlfűtött nacionalizmus, nagy és erős Olasz Bir. ábrándja
– A rend helyreállítása, akár erőszakkal is
– Bázis: kispolgárok, katonák, …………., tőkések, értelmiségiek
– Látványos politikai különbségek, propaganda, történelmi múlt felhasználása
– Marinetti féle fasizmus: a múlt rom – le kell rombolni => újat építeni

 



Ady Endre (26) Angol (29) angol nyelvtan (35) Arany János (18) Atom (20) egyenes (25) elemzés (139) ember (23) energia (26) Filozófia (37) függvény (25) gazdaság (34) halmaz (24) háromszög (25) hőmérséklet (32) líra (22) magyar (22) magyar irodalom (289) Magyarország (38) magyar történelem (102) Matematika (25) Nyelvtan (43) PC (60) Petőfi Sándor (20) politika (24) párhuzamos (18) szerves (32) szervetlen (31) számok (27) számítógép (60) szög (25) tartalom (18) test (28) tétel (18) Történelem (21) USA (18) valós (19) vektor (18) vers (50) verselemzés (47) világirodalom (111) világtörténelem (115) víz (22) életrajz (21) érettségi (34)
Iratkozz fel hírlevelünkreNe maradj le a legújabb tételekről!

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!