Magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17.-18. században
II. Rákóczi György (1648-1660)
- apja halála után veszi át a hatalmat
- dacol a törökkel kísérlet a lengyel trón megszerzésére, szultán engedélye nélkül (1657)
- Oszmán-Birodalombosszúhadjáratot indít: évekig tartó háború veszi kezdetét Erdélyt romokba döntik
- szászfenesi-csata: halálos sebet szerez György 1660: Várad elesik jelentős része a Patriumnak a hódoltság kezére kerül
- Apafi Mihály (1661-1690): fejedelemség élére kerül
- kivérzett Erdély szűk mozgásteret biztosít számára
- kevés ereje volt, hogy támogassa a magyar rendeket
Zrínyi Miklós (1620-1664)
- katolikus főnemesség
- Nyugat-Magyarország legnagyobb birtokosa
- felismeri Oszmán-Birodalom meggyengülését idő a török kiűzésére
- Habsburg udvartól
- majd II. Rákoczitól várja a tetteket
- magyar rendek fontos szerepe: jelentős szerepük megtartása érdekében nemzeti hadsereg felállítása szükséges (művei: Szigeti veszedelem, Mátyás király életéről elmélkedés)
- horvát bánként mindennapos küzdelem a törökkel
- 1663, Érsekújvár: legmodernebb végvár török bevétele (Köprülü Ahmed)
- 1664: ellentámadás az eszéki híd ellen (utánpótlás útja a törököknek)
- I.Lipót(1657-1705) békét akar a magyarokkal
- nem jelöli Zrínyit nádorválasztáson, Montecuccoli nevezi ki
- Zrínyi nem kap támogatást Kanizsa ostromához (1664. tavasz)
- Köprülü Ahmed elfoglalja Kanizsát, lerombolja Zrínyi által építtetett várat, Új-Zrínyivárát (1664. nyár)
- 1664. augusztus 1: Montecuccoligyőzelmet arat Szentgotthárdnál az oszmán sereg fölött
- 1664. augusztus 10: vasvári béke megkötése
- török kézen maradnak az általuk elfoglalt területek
- 1660-64 között elesek várak török kézen marad (Várad, Érsekújvár)
Wesselényi-féle összeesküvés
vasvári béke megkötése után magyar nemesek elégedetlenek 1664: Zrínyi vadászbalesetben megsebesül, majd meghal (politikai gyilkosság) kilátástalan helyzet Zrínyi halála után
- Wesselényi Ferenc nádor felajánlotta hűbérül az országot az Oszmán-Birodalomnak (1666) folytatják a szervezkedést I.Lipóttal szemben. (összeesküvést szerveznek az ellen, akitől a török kiűzését várhatnák.
- 1667: Wesselényi halála
- Zrínyi Péter
- Nádasdy Ferenc
- Frangepán Ferenc
- Rákóczi Ferenc
- I.Lipót számára felfedik terveiket, de megbocsájt nekik
- 1670. fegyveres akció: lefoglalja az összeesküvőket fő- és jószágvesztésre ítéli őket az osztrák bíróság előtt (1671. – ítélet végrehajtása)
- I. Rákóczit 400 000 arannyal váltja ki anyja
I.Lipót (1657-1705)
abszolutizmust vezetett be:
- üldözte a protestánsokat,
- felfüggesztette a magyar alkotmányt,
- elbocsátotta a magyar végvári katonákat,
- adókat emelt.
Thököly fejedelemsége: – I. Lipót abszolutista kormányzása kudarcot vallott. Okai.
- az elégedetlenkedők létrehozták a kuruc mozgalmat (bujdosók, végváriak),
- Habsburg ellenes szövetség bontakozott ki francia segítséggel (a kurucokat támogatták),
- Apafi Mihály erdélyi fejedelem Thököly Imrét nevezte ki a kurucok vezérének,
- 1678-tól a kurucok katonai sikereket értek el, ezért
-
- 1681-ben a soproni országgyűlésen I. Lipót helyreállította a rendi alkotmányt.
- A kurucok elutasították a megegyezést, mert sérelmeiket, csak részben orvosolta, ezért 1682-ben új államot hoztak létre a Felvidéken.
- fejedelme: Thököly Imre,
- Központja: Kassa,
- erősen függött a töröktől.
Eredménye: Magyarország négy részre szakadt.
Rákóczi-szabadságharc (1703-1711)
Előzmények:
A törökök kiűzése után a Habsburg kormányzat Magyarország visszafoglalt területeit saját szerzeményének tekintette:
- a magyar főurak megkérdezése nélkül döntöttek az ország dolgairól,
- Erdélyt külön tartományként kezelték,
- hamis felségárulási pereket indítottak a gazdag földbirtokosok ellen,
- a törököt kiűző császári hadsereg fosztogatta az országot,
- súlyos adókkal sújtották a jobbágyokat:
-
- porció: a német császári katonák ellátása,
- forspont: a katonaság szállítása.
Az elégedetlenség hatására szervezkedés kezdődött II. Rákóczi Ferenc vezetésével:
- kapcsolatot létesített XIV. Lajos francia királlyal, de
- leleplezték és halálra ítélték,
- a kivégzés elől Lengyelországba menekült Brezán vára).
Szabadságharc
spanyol örökösödési háború teremti meg a helyzetet 1703 tavaszán Esze Tamás és Kis Albert hívására felkelők élére állt:
- Bercsényi Miklóssal közösen kiadta a brezáni kiáltványt, melyben felsorolja a felkelés okait és céljait,
- zászlókat küldött a felkelőknek (Felirata: Cum Deo pro patria et libertate – „Istennel a hazáért és szabadságért”)
Célja:
- Habsburgoktól független Magyarország
- nemesség, jobbágyság egy csoportba tartása
kiáltványokkal állítja meg a parasztságot és állítja maga mellé a nemeseket katonáknak mentességek ígér földesúri szolgáltatások alól zászlójára tűzte a rendi sérelmek orvoslását
- a kezdeti kudarcok után sorozatos győzelmeket értek el:
- 1703 végéig elfoglalták a Tiszántúlt, a Duna-Tisza közét és a Felvidéket,
- 1705-ben megszerezték a Dunántúlt is.
- a győzelmek okai:
- átmeneti egység jött létre a nemesek és jobbágyok között,
- tömegek álltak a felkelés mellé (200 ezer fős hadsereg)
1705 Szécsény: országgyűlés összehívása, rendi konföderációt1 kötöttek Rákóczit vezérlő fejedelemméválasztják
- szenátust választottak
- létrehozták a kancelláriát: Ráday Pál vezető
- Gazdasági Tanács megalapítása
- fegyvergyártás összehangolása
- pénzszűke rézből készültek, értéktelenek
1704-ben a szabadságharcot támogató franciák vereséget szenvedtek a Habsburgoktól (höchstädti csata), ezért:
- a francia pénzügyi segítség fokozatosan megszűnt,
- császári csapatok érkeztek az országba, amely katonai vereségekhez vezetett:
- 1707 zsibói csata (Erdély elvesztését okozta)
- 1708 trencséni csata (döntő vereség)
- a szabadságharc nemzetközileg elszigetelődött.
Ellentétek alakultak ki a megoldatlan problémák miatt:
- nem teljesültek a jobbágyoknak tett ígéretek, ezért
- kiújult a jobbágy-nemes ellentét,
- tömegesen hagyták el az elhúzódó háborút a jobbágykatonák.
A válságot újabb országgyűlések összehívásával próbálták megoldani:
- 1707 Ónod:
- kimondták a Habsburg-ház trónfosztását (XIV. Lajos segítségét remélve)
- kikiáltották a Magyarország függetlenségét,
- a nemességet is adófizetésre kötelezték
- 1708 Sárospatak:
- törvénybe iktatták a tovább harcoló jobbágyok adómentességét (a földesúri terhek alól) sikertelen
Szatmári Béke (1711. április 30.)
császári hadsereg száma növekszik, kuruc sereg létszáma apad 1710 Romhány: újabb kuruc vereség visszaszorul az kiindulási pontra a szabadságharc
- egyre gyengül a hadsereg, nem akarnak harcolni
- ország kimerült
- pestisjárvány
Károlyi Sándor: Rákóczi távollététben tárgyalásokba kezdett a császáriakkal
- I.József és Savoyai engedményekre hajlandók
- Pálffy Jánost választják küldöttnek
- eljutottak a közkegyelemig és a rendi jogok visszaállításáig
Császári ígéret
- rendi jogok
- szabad vállasgyakorlat
- megszűntetése az Újszerzeményi Bizottságnak
- amnesztia
- közkegyelem
1711. május 4: kuruc csapatok hivatalosan leteszik a zászlót Cserébe el kellett fogadnia a rendeknek, hogy a Habsburgok uralkodnak
III. Károly (1711-1740)
spanyolok elveszítették az örökösödési háborút Habsburg-birodalom közép-európai nagyhatalom lesz Magyarország szerepe felértékelődött
- megtartja a szatmári békébe foglaltakat
- biztosítja a rendi jogokat
- Magyarország különállását
- dinasztia és a rendek között az erőviszony a dinasztia javára változik
- 1712-1715 I. pozsonyi országgyűlésen mutatkozik
- adómentesség fejében lemondanak az önálló magyar hadseregről
1731. Carolina resolutio
- protestánsok helyzete rendeletbe foglalása
1722-1723: Pragmatica Sanctio
- nőági örökösödési szabály
- két birodalomfél csak együttesen öröklődik
- Indok: III. Károlynak nem született fiú gyermeke, Habsburg-ház kihaló félben
- megerősítik a rendi jogokot cserébe
- közös védelem kötelezettségének bevezetése
Magyarország helyzete a Habsburg-birodalomban
- a birodalom része, de elvben független volt
- hatalommegosztásos dualista államrendszer
- megkönnyítette az uralkodó számára a kérdésekkel való intézkedéseket
- országgyűlésen közigazgatást intéző vármegyék már a rendek befolyása alatt álltak
kialakult magyar államszervezet:
- reformok valósultak meg erősítette az udvart
- új kormányhivatal létrehozása a Kancellária és a vármegyék között: Helytartótanács
- székhely: Pozsony
- elnök: nádor
- tagjai: 4 főpap, 10 főúr, 8 köznemes
- rendi szempontok figyelembevétele
- államigazgatás szakszerűbbé vált
1722-1723 rendi országgyűlés
- diétán2 a király és rendek egységesen hozták a törvényeket
- helyszín: Pozsony
- felépítése: kétkamarás
- felsőtáblán: katolikus, görögkeleti főpapság (1792-től), arisztokrácia vehetett részt
- alsótáblán: minden vármegyei nagykövet (szavazati joguk volt), szabad királyi városok egy-egy követe (1 szavazati joguk), káptalanok képviselői (nincs szavazati joguk)
- erős ellenpólus a dinasztiával szemben
Mária Terézia (1740-1780)
apja halála után a szomszéd államok a Habsburg birodalomra törtek
Örökösödési háború (1741-1748)
- II. Nagy Frigyes porosz király seregei elfoglalták Sziléziát
- bajorok Felső-Ausztriát és Csehországban nyomultak előre
1741-es országgyűlésen: magyar rendek segítségét kérte Mária Terézia („vitam et sanquinem” = életünket és vérünket) megszavazták:
- háborúhoz szükséges újoncokat
- adókat
- szabadságjogokat
- újabb törvények
1749: törés következett be a rendek és királynő együttműködésében magyar nemesség kivonta magát az adófizetés alól 1761-től nem hívja össze az erdélyi országgyűlést, 1765-től a magyar országgyűlést. Albert herceget nevezi magyarországi helytartójának (1766-1780) Ezután rendeletekkel kormányzott.
Rendeletei
1754: merkantilista vámrendelet
- Célja: állami bevételek növelése, Szilézia ipari termelésének kiszorítása a birodalmi piacról.
- Intézkedései:
- birodalom köré egységes külső vámhatárt (piac, birodalmi termelés védése)
- Magyarország és az örökös tartományok közé belső vámhatár felépítése
- Következményei:
- munkamegosztás elmélyülése
- Magyarország ipara elkezdett lassan fejlődni
1767: úrbéri pátens (rendelet)
- Célja: nagyobb állami bevételek megteremtése
jobbágyság védelme
- Intézkedései:
- összeírással rögzítették a birtokállományt, és -struktúrát
- szabályozták a jobbágytelek részeit és nagyságát (1 hold beltelekhez 16-40 hol külső telek)
- jobbágytelek után teljesítendő szolgálat meghatározása (pénzadó, terményadó, robot: évi 52 nap igás vagy 104 nap gyalog)
- jobbágyok jogainak rögzítése
- Következményei:
- megszilárdult a telekrendszer
- enyhült a földesúr-jobbágy viszony
- stabilabbá vált a z állami adók fizetése
1760: árvaházak, ispotályok létesítése 1770: általános közegészségügyi szabályozás 1773: rendelet a cigányok letelepítéséről, munkára fogásáról 1777: Ratio Educationis 1774-ben bevezetett osztrák tartományokba reformok alapján – Ürményi József vezetésével kidolgozva
- Célja: átfogó és önálló oktatási rendszer létrehozása
- Intézkedései:
- 9 tankerületre osztották fel az országot, egységes tanterveket írtak elő, oktatást világi felügyelők intézték
- 7-13 éves kor között tankötelezettséget írtak elő, anyanyelven
- tanév: nov.1-től szeptember 20-ig
- tanórák reggel 7.30-tól (6.30-tól) 10-ig, délután 13.30-tól, 16-ig.
- falusi népiskolás 2, városi iskolás 3 tanítóval dolgoztak
- mindenki ugyan abból a tankönyvből volt köteles tanulni
- középiskolában fontos szerepe volt: latin, történelem, földrajz, természettudományok
- Következményei:
- oktatás állami felügyelet alatt, szervezetebbé vált
- 1763: selmecbányai bányászati iskola akadémiai szintre emelése (kiemelkedő intézmény)
II. József (1780-1790)
Mária Terézia fia, reformokat képviselő zsarnok hosszú utazásokra küldték még több reformot akart Hatalomra kerülésekor nem koronáztatta meg magát a magyar királyi koronával Bécsbe szállíttatta Nem hívott össze országgyűléseket, reformjait rendeletek formájába vetette
Rendeletei
1781: Egyházpolitikai rendeletei
- Cenzúra vagy sajtórendelet: elvette a cenzúra jogát az egyház kezéből, állami könyvvizsgáló bizottságnak adta. Vezetőjük Van Swieten, holland felvilágosodás neves alakja lett.
- Türelmi rendelet: teljes polgári egyenlőséget és lelkiismereti szabadságot adott az evangélikusoknak, reformátusoknak, görögkeleti vallásúaknak
- zsidóság külön rendeletben megkapta az iparűzési és felsőfokú tanulmányok jogát
- Placetum regiumfelújítása: a pápai bullák kihirdetése újra királyi engedélyhez kötötték
- Felosztotta a „szemlélődő”, „elmélkedő” szerzetesrendeket, akik nem végeztek oktatást vagy betegápolást. Vagyonukat szekularizálta, tagjaikat plébániára irányította
Közigazgatási rendeletei
1784: Nyelvrendelet:
- birodalom hivatalos nyelve a német nyelv lett (kivéve Németalföld és Itália)
1785-86: Közigazgatási reform
- birodalmat 13 körzetre osztja, élükre királyi kormányzók kerültek
- Magyarországot 10 közigazgatási kerületre osztották
- megszűntek a főispáni tisztségek,
Társadalompolitikai és gazdasági rendeletek
Takarékossági intézkedések
- megtiltotta a fakoporsóba temetést
- divatellenes intézkedéseket hozott
1785: Jobbágyrendelet
- megszűntette az örökös jobbágyságot, de felszabadításuk nem történt meg
- jobbágyoknak engedélyezte a szabad házasságok, munkavállalást, költözést, független bírósághoz fordulást
Földadó bevezetésének tervbe vétele, de nagy ellenállás miatt nem került sor a bevezetésére. 1790: halála előtt, türelmi és jobbágyrendeletei kivételé visszavonta összes magyarországi rendeletét
II. Lipót (1790-1792)
elsődleges feladata, hogy rendekkel tisztázza a helyzetet jozefinistákkal való leszámolás ezért békét köt Portával, engedményekkel és fenyegetéssel kompromisszumra kényszerítette a magyar rendeket
- rendi dualizmus állapotnak visszaállítása
- titkosrendőrségre támaszkodva jobbágy- és nemzetiségi
- kompromisszum: dinasztia lemond a rendeleti kormányzásról, rendek pedig függetlenek
francia forradalom hatására, II. Lipót ellenhatásaként nemesi nemzettudat, magyarnemzeteszme felerősödése (rendi jogok helyett, nemzeti jogok védelme) nemzet: magyar nyelven beszélők közössége nyelvújítás fontossá vált (Kazinczy F.)
Magyar jakobinusok összeesküvése
Előzmény
- magyar nemesség örült a francia forradalom hírének uralkodót korlátozó ellenei rendi mozgalom
- azonban a terror és a radikalizálódás szembefordította a forradalommal rendek felsorakoztak a Habsburg-dinasztia mögött
- jozefinisták reformokat terveztek sikertelenül
II. Lipót meghal, fia I. Ferenc (1792-1835) veszi át az uralkodást:
- reformokat elutasító, forradalommal konok harcokat vívó uralkodó
1794. MartinovicsIgnác: könnyen ráveszi a hatalomelleniintézkedésekreKazinczyt és HajnóczyJózsefet
- II. Lipót ellen is szervezkedett I. Ferenc elbocsájtja
- jelentés a titkosrendőrségnek
- tervezeteket készített
- Szabadkőműveseket próbált beszervezni
- 1794: 2 titkos társaságot szervezett:
- Reformátorok Társasága: felnőtt nemesség, mérsékeltebb
- programjuk: függetlenség, köztársaságot, jobbágyság bérlői viszonnyá alakítása
- etnikai alapon, autonómiák létrehozásával kívánta véghez vinni
- Szabadság és Egyenlőség Társasága: radikálisabb értelmiségiek
- programjuk: rendi kiváltságok teljes felszámolása
- Reformátorok Társasága: felnőtt nemesség, mérsékeltebb
- Belépés: Martinovics által aláírt káté3
- hamis francia kapcsolatokkal oszlatta a kétségeket gyorsan terjed a mozgalom
- 1794. július, felszámolásuk: Martinovicsot Bécsben letartóztatják feladja az általa ismert személyeket
Leleplezés után a hatalom példát kívánt statuálni
- mozgalom 5 vezetőjének kivégzése (1795. május)
- Kazinczy és egyéb értelmiségiek bebörtönzése
1 szövetséget
Lapozz a további részletekért