Hirdetés

Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete

10 perc olvasás
Erdély

Erdély

  • Különálló tartomány
  • Élén vajda
  • Sajátos rendi szerkezet
  • Töröknek hűbérese
  • Fejedelmeket nem török választja
  • Töröknek adóznak
  • Élén János Zsigmond
  • Lemondott királyi címéről
  • Így kibékül Habsburgokkal
  • Halála után Báthori István
  • Országgyűlésen többségben a vajda által meghívottak
Hirdetés

Vallás

  • Erdély magyar megyéi: kálvinista, unitárius
  • Szász megyéi: lutheránus
  • Székelyek: katolikusok maradnak
  • Románok: görögkeleti
  • Vallási türelemről törvények: bevett vallások szabad vallásgyakorlása, tiltott felekezeti ellenségeskedés

Erdély földrajzi helyzete

  • Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig (ország három részre szakadása).
  • Földrajzi szempontból a Kárpátok hegyvonulatai határolják, gazdag nemesfém, vasérc és sóbányákban. Ezen kívül folyókban és erdőkben is bővelkedik.
  • A fejedelemséget keletről és délről a két román fejedelemség Moldva és Havasföld határolja.
  • Élén a király által kinevezett vajda áll a XII. századtól.
  • A térség nem esett a török terjeszkedés irányába, nincs török megszállás, helyette laza függés, Erdély az Oszmán Birodalom hűbérese. (Moldva, Havasföld szintén, de náluk a török beleszól a belpolitikába is)

Államiság jellemzői

  • Három rendi nemzet rendelkezett kiváltsággal:
    • Magyar nemesség
    • Székely előkelők
    • Szász előkelők
  • Együttműködésüket a kápolnai unió (1437) szabályozta.
  • Területi alapon is elkülönülés: székelyek kelten, szászok a déli részeken éltek. Közigazgatási egységeik székelyek és szászok területein a székek, a magyarok lakta területeken a vármegyék.

Erdély nemzetiségei:

  • Magyarok:

Sokáig az erdélyi etnikum közel felét a magyarság alkotta. Nagyrészt Észak és Nyugat Erdélyi terülteken voltunk jelen. Magyarország többi részéhez hasonlóan vármegyékben éltek, társadalmuk nemesekből, jobbágyságból és csekély létszámú polgárságból állt.

Hirdetés
  • Székelyek:

A székelyek elsősorban Erdély keleti részén telepedtek le. Bár magyar nyelven beszéltek, de teljesen más közigazgatási rendszerrel és társadalommal rendelkeztek, mint a magyarok. Nem számítottak jobbágyoknak, nem volt földesuruk, hanem katonai szolgálattal tartoztak a királynak, majd a fejedelemnek (határt védték). A XVI. században kezdődik meg a székely katonák lesüllyedése, lassan jobbágynak tekintik őket, ez ellen többször próbáltak meg sikertelenül lázadni.

  • Szászok:

A szászok ősei még az Árpád-korban érkeztek Magyarországra. II. Andrástól kollektív kiváltságot kaptak, nevezetesen azt, hogy saját vezetőt választhattak. Vezetőjük Nagyszeben város polgármestere volt, ő viselte a szász grófi tisztséget. Ő bíráskodhatott a szászok felett.  Adót (földbért) egy összegben kellett a királynak fizetni (később a fejedelemnek). Városokban élnek, német anyanyelvűek és általában iparral és kereskedelemmel foglalkoztak.

  • Románok:

A románok a szomszédos román fejedelemségekből (Moldva, Havasföld) áramlottak, vándoroltak át egyre nagyobb számban Erdély területére. Elsősorban hegyi pásztorkodással foglalkoztak, később letelepednek és jobbágyként dolgoznak és adóznak a földesúrnak.  Pásztoroknak a külön adója volt az ötvened, amit a juhnyájak után kellett fizetniük a fejedelemnek.

Közigazgatás

  • Erdély élén a fejedelem áll, de a tisztség betöltéséhez szükséges volt a törökök jóváhagyása is.
  • Belpolitikát önállóan folytathatott, de a külpolitikai döntésekhez szintén török beleegyezés kellett.
  • Évente adót kellett fizetnie a töröknek (eleinte 10 ezer aranyat később sokszorosa).
  • A fejedelem tanácsadó testületeként működött a Fejedelmi Tanács, aminek a tagjait a fejedelem választotta ki. Csak tanácsadási jogköre volt, dönteni nem dönthetett semmiben.
  • Írásbeli ügyek intézésére létrehozták a Kancelláriát.
  • Erdélynek saját országgyűlése lesz, ami egykamarás, viszont hatalma kisebb, mint a Királyi Magyarországon működő Országgyűlésé.
  • Az ország irányításában a fejedelem akarata érvényesül, melynek alapja a nagy földbirtokállomány és a Török Porta támogatása. (Amúgy sincs olyan nagybirtokkal rendelkező főnemesei csoport, amelyik veszélyeztetni tudná a fejedelem hatalmát)
  • Az erdélyi országgyűlésen a 3 rendi nemzet képviselői vehetnek részt: a magyar nemesek, a székely és a szász előkelők. A negyedik nemzetnek, a románoknak nincs rendi képviselete.
  • Központi város Gyulafehérvár, itt található a fejedelmi udvar is.
  • Az országgyűlés különböző városokban ülésezett.
  • a fejedelem adóbevételeinek nagy része nem függött a rendek jóváhagyásától, saját birtokáról vagy a regálé jövedelmekből (pl.: vám) származott.
  • Hivatalokban a fejedelem familiárisai dolgoztak, ők a fejedelem jóvoltából tölthették be a pozíciójukat.

Vallási viszonyok

  • Erdély területén is megjelenik a reformáció minden irányzata:
    • a magyarok nagy része a kálvinista (református) hitre tér át
    • a szászok többsége lutheránus (evangélikus) lesz
    • a székelyek megmaradnak a jól bevált katolikus hitben
    • a románok szintén megingathatatlanok és maradnak az eredeti ortodox (görög-keleti) vallásukban
  • A szentháromságot tagadó irányzat (antitrinitáriusok) is megjelenik Erdélyben és mivel Európában csak itt meg Lengyelországban nem üldözik őket, itt hozzák létre az unitárius egyházat.
  • Európában egyedülálló módon az erdélyi országgyűlés több alkalommal is a négy vallás szabad gyakorlásáról hozott törvényt (pl.: 1568- tordai országgyűlés). Szabadon lehetett gyakorolni a katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius vallást is. Az keleti kereszténység, az ortodox vallás csak megtűrt vallásnak számított.
  • A katolikus vallás is majdnem a betiltás sorsára jutott (János Zsigmond unitárius volt), de végül engedélyezték a katolikus hitet is (Báthori István), be lettek hívva a jezsuiták, így idővel megindult az ellenreformáció is. A magyar fejedelmek a későbbiekben mind református vallásúak voltak
Hirdetés

Bocskai-szabadságharc

Tizenöt éves háború

  • Törökök a végvári vonalak mentén portyáznak
  • Török támadás
  • Habsburg Rudolf
    • Felszabadítanak nógrádi várakat (Fülek, Drégely, Nógrád)
  • Belép Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem
    • Rendek csak az ő nyomására egyeznek bele
  • Erdélyi fővezér Bocskai István
    • Legyőzi a törököket, akik megbüntetni jönnek
    • 1595 – Gyurgyevó
  • 1596 – Törökök beveszik Eger várát
  • Királyi-erdélyi haderő vs törökök – Mezőkeresztes
    • Török győzelem
    • Török kiűzése: kudarc
  • Háború elhúzódik, nép szegény
    • Hajdúk
      • Zsákmányszerző, portyázó zsoldosok
  • Erdély ki akar lépni, de a király nem engedi
    • Habsburg a kimerülő anyagi forrásokat a főurak rovására akarja pótolni
    • Erőszakos ellenreformáció
      • Országgyűlés
        • Rendek tiltakoznak
        • Rudolf nem hajlandó megtárgyalni a vallási kérdéseket
        • Bocskai Istvánt el akarja fogatni
          • Hajdúkkal, akik azonban átállnak hozzá
          • 1604 – fegyveres felkelés
            • Álmosd – Bocskai leveri a császári csapatokat
        • Erdélyben és Magyarországon is fejedelemmé választják
  • Véget vet a háborúnak
  • Török mellette áll
    • Bocskai nem akart cserébe területeket átadni
    • Habsburgok úgysem nyugodtak volna bele a magyarországi fejedelemségébe
    • >> elutasítja a korona felajánlását
    • >> nem lett török hűbéres
  • 1606 – Mátyás főherceg és Bocskai: bécsi béke
    • Felkelés vége
    • Bocskai lemond magyar fejedelmi címéről
    • Cserébe: büntetlenség
      • Rendi jogok tiszteletben tartása
      • Szabad vallásgyakorlás
  • Habsburg-török béke
    • Status quo szentesítése
    • Habsburgok nem adóznak többé
  • Hajdúknak kollektív nemesség
    • Fosztogatóktól megszabadul és katonákat is szerez
  • Bocskai halála
  • Habsburg trónviszály: Rudolf vs Mátyás
    • Rudolf célja: török ellen támadás, protestánsok ellen
    • Mátyás és hajdúk lemondatják
  • II. Mátyás a király
    • Rendi jogok megerősítése
    • Bécsi béke megújítása
    • Rendek beleszólása a kormányzásba
  • Erdély: Báthori Gábor
    • Hódít, békéket sért
  • Bethlen Gábor félreállítja
    • Részben enged a törököknek
      • Visszaadja Lippa várát
        • Erdélyben ellenállás
        • De török támogatás
      • Belső béke: szászoknak visszaadja a Báthori által elfoglalt Szebent
      • Visszavett eladományozott fejedelmi birtokokat
      • Adókat növelt
      • Bányászok, mesterek, vámok, állami monopóliumok: gazdasági fejlődés
      • Udvar: Gyulafehérvár
    • Harmincéves háború
      • Rendek kérésére belép
      • Meghódítja Felvidéket
      • Magyar királlyá választják (1620, Besztercebánya)
      • Tudta, hogy nem egyesítheti Erdélyt és Magyarországot
        • Sem törökök, sem Habsburgok nem engedték volna
        • 1621, Nikolsburg – béke Habsburgokkal
          • Bécsi béke megerősítése
          • Ezzel biztosítja magyar rendek jogait a Habsburg abszolutizmussal szemben
  • Bethlen halála
  • Hadvezére, Rákóczi György (1630-1648)
    • Kálvinista
    • Töröktől távolodik
    • Harmincéves háború: hadi sikerei miatt a török visszalépésre kéri
      • 1645 – linzi béke
      • Bécsi béke megerősítése
      • Jobbágyoknak is vallásszabadság
  • Habsburg Birodalom Többi részén abszolutizmus, ellenreformáció
  • Bukás
  • Rákóczi György (1648-1660)
    • 1657 – hadjárat a lengyel trónért
      • Szultáni engedély nélkül
      • Kudarc
      • Sereg tatár fogságban
  • Oszmán bosszúhadjárat
    • Hosszú, Erdélyt romba döntő háború
    • Várad elesik, Erdély a hódoltság része (1660)
  • Apafi Mihály lesz a fejedelem (1661-1690)
  • Erdély nem támasza többé Magyarországnak

További kidolgozott történelem érettségi tételeket itt találsz.


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!