Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete

Erdély

• Különálló tartomány
• Élén vajda
• Sajátos rendi szerkezet
• Töröknek hűbérese
• Fejedelmeket nem török választja
• Töröknek adóznak
• Élén János Zsigmond
• Lemondott királyi címéről
• Így kibékül Habsburgokkal
• Halála után Báthori István
• Országgyűlésen többségben a vajda által meghívottak

Vallás

• Erdély magyar megyéi: kálvinista, unitárius
• Szász megyéi: lutheránus
• Székelyek: katolikusok maradnak
• Románok: görögkeleti
• Vallási türelemről törvények: bevett vallások szabad vallásgyakorlása, tiltott felekezeti ellenségeskedés

Erdély földrajzi helyzete

• Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig (ország három részre szakadása).
• Földrajzi szempontból a Kárpátok hegyvonulatai határolják, gazdag nemesfém, vasérc és sóbányákban. Ezen kívül folyókban és erdőkben is bővelkedik.
• A fejedelemséget keletről és délről a két román fejedelemség Moldva és Havasföld határolja.
• Élén a király által kinevezett vajda áll a XII. századtól.
• A térség nem esett a török terjeszkedés irányába, nincs török megszállás, helyette laza függés, Erdély az Oszmán Birodalom hűbérese. (Moldva, Havasföld szintén, de náluk a török beleszól a belpolitikába is)

Államiság jellemzői

• Három rendi nemzet rendelkezett kiváltsággal:
  • Magyar nemesség
  • Székely előkelők
  • Szász előkelők
• Együttműködésüket a kápolnai unió (1437) szabályozta.
• Területi alapon is elkülönülés: székelyek kelten, szászok a déli részeken éltek. Közigazgatási egységeik székelyek és szászok területein a székek, a magyarok lakta területeken a vármegyék.

Erdély nemzetiségei:

• Magyarok:

Sokáig az erdélyi etnikum közel felét a magyarság alkotta. Nagyrészt Észak és Nyugat Erdélyi terülteken voltunk jelen. Magyarország többi részéhez hasonlóan vármegyékben éltek, társadalmuk nemesekből, jobbágyságból és csekély létszámú polgárságból állt.

• Székelyek:

A székelyek elsősorban Erdély keleti részén telepedtek le. Bár magyar nyelven beszéltek, de teljesen más közigazgatási rendszerrel és társadalommal rendelkeztek, mint a magyarok. Nem számítottak jobbágyoknak, nem volt földesuruk, hanem katonai szolgálattal tartoztak a királynak, majd a fejedelemnek (határt védték). A XVI. században kezdődik meg a székely katonák lesüllyedése, lassan jobbágynak tekintik őket, ez ellen többször próbáltak meg sikertelenül lázadni.

• Szászok:

A szászok ősei még az Árpád-korban érkeztek Magyarországra. II. Andrástól kollektív kiváltságot kaptak, nevezetesen azt, hogy saját vezetőt választhattak. Vezetőjük Nagyszeben város polgármestere volt, ő viselte a szász grófi tisztséget. Ő bíráskodhatott a szászok felett.  Adót (földbért) egy összegben kellett a királynak fizetni (később a fejedelemnek). Városokban élnek, német anyanyelvűek és általában iparral és kereskedelemmel foglalkoztak.

• Románok:

A románok a szomszédos román fejedelemségekből (Moldva, Havasföld) áramlottak, vándoroltak át egyre nagyobb számban Erdély területére. Elsősorban hegyi pásztorkodással foglalkoztak, később letelepednek és jobbágyként dolgoznak és adóznak a földesúrnak.  Pásztoroknak a külön adója volt az ötvened, amit a juhnyájak után kellett fizetniük a fejedelemnek.

Közigazgatás

• Erdély élén a fejedelem áll, de a tisztség betöltéséhez szükséges volt a törökök jóváhagyása is.
• Belpolitikát önállóan folytathatott, de a külpolitikai döntésekhez szintén török beleegyezés kellett.
• Évente adót kellett fizetnie a töröknek (eleinte 10 ezer aranyat később sokszorosa).
• A fejedelem tanácsadó testületeként működött a Fejedelmi Tanács, aminek a tagjait a fejedelem választotta ki. Csak tanácsadási jogköre volt, dönteni nem dönthetett semmiben.
• Írásbeli ügyek intézésére létrehozták a Kancelláriát.
• Erdélynek saját országgyűlése lesz, ami egykamarás, viszont hatalma kisebb, mint a Királyi Magyarországon működő Országgyűlésé.
• Az ország irányításában a fejedelem akarata érvényesül, melynek alapja a nagy földbirtokállomány és a Török Porta támogatása. (Amúgy sincs olyan nagybirtokkal rendelkező főnemesei csoport, amelyik veszélyeztetni tudná a fejedelem hatalmát)
• Az erdélyi országgyűlésen a 3 rendi nemzet képviselői vehetnek részt: a magyar nemesek, a székely és a szász előkelők. A negyedik nemzetnek, a románoknak nincs rendi képviselete.
• Központi város Gyulafehérvár, itt található a fejedelmi udvar is.
• Az országgyűlés különböző városokban ülésezett.
• a fejedelem adóbevételeinek nagy része nem függött a rendek jóváhagyásától, saját birtokáról vagy a regálé jövedelmekből (pl.: vám) származott.
• Hivatalokban a fejedelem familiárisai dolgoztak, ők a fejedelem jóvoltából tölthették be a pozíciójukat.

Vallási viszonyok

• Erdély területén is megjelenik a reformáció minden irányzata:
  • a magyarok nagy része a kálvinista (református) hitre tér át
  • a szászok többsége lutheránus (evangélikus) lesz
  • a székelyek megmaradnak a jól bevált katolikus hitben
  • a románok szintén megingathatatlanok és maradnak az eredeti ortodox (görög-keleti) vallásukban
• A szentháromságot tagadó irányzat (antitrinitáriusok) is megjelenik Erdélyben és mivel Európában csak itt meg Lengyelországban nem üldözik őket, itt hozzák létre az unitárius egyházat.
• Európában egyedülálló módon az erdélyi országgyűlés több alkalommal is a négy vallás szabad gyakorlásáról hozott törvényt (pl.: 1568- tordai országgyűlés). Szabadon lehetett gyakorolni a katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius vallást is. Az keleti kereszténység, az ortodox vallás csak megtűrt vallásnak számított.
• A katolikus vallás is majdnem a betiltás sorsára jutott (János Zsigmond unitárius volt), de végül engedélyezték a katolikus hitet is (Báthori István), be lettek hívva a jezsuiták, így idővel megindult az ellenreformáció is. A magyar fejedelmek a későbbiekben mind református vallásúak voltak

Bocskai-szabadságharc

Tizenöt éves háború

• Törökök a végvári vonalak mentén portyáznak
• Török támadás
• Habsburg Rudolf
  • Felszabadítanak nógrádi várakat (Fülek, Drégely, Nógrád)
• Belép Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem
  • Rendek csak az ő nyomására egyeznek bele
• Erdélyi fővezér Bocskai István
  • Legyőzi a törököket, akik megbüntetni jönnek
  • 1595 – Gyurgyevó
• 1596 – Törökök beveszik Eger várát
• Királyi-erdélyi haderő vs törökök – Mezőkeresztes
  • Török győzelem
  • Török kiűzése: kudarc
• Háború elhúzódik, nép szegény
  • Hajdúk
    • Zsákmányszerző, portyázó zsoldosok
• Erdély ki akar lépni, de a király nem engedi
  • Habsburg a kimerülő anyagi forrásokat a főurak rovására akarja pótolni
  • Erőszakos ellenreformáció
    • Országgyűlés
      • Rendek tiltakoznak
      • Rudolf nem hajlandó megtárgyalni a vallási kérdéseket
      • Bocskai Istvánt el akarja fogatni
        • Hajdúkkal, akik azonban átállnak hozzá
        • 1604 – fegyveres felkelés
          • Álmosd – Bocskai leveri a császári csapatokat
      • Erdélyben és Magyarországon is fejedelemmé választják
• Véget vet a háborúnak
• Török mellette áll
  • Bocskai nem akart cserébe területeket átadni
  • Habsburgok úgysem nyugodtak volna bele a magyarországi fejedelemségébe
  • >> elutasítja a korona felajánlását
  • >> nem lett török hűbéres
• 1606 – Mátyás főherceg és Bocskai: bécsi béke
  • Felkelés vége
  • Bocskai lemond magyar fejedelmi címéről
  • Cserébe: büntetlenség
    • Rendi jogok tiszteletben tartása
    • Szabad vallásgyakorlás
• Habsburg-török béke
  • Status quo szentesítése
  • Habsburgok nem adóznak többé
• Hajdúknak kollektív nemesség
  • Fosztogatóktól megszabadul és katonákat is szerez
• Bocskai halála
• Habsburg trónviszály: Rudolf vs Mátyás
  • Rudolf célja: török ellen támadás, protestánsok ellen
  • Mátyás és hajdúk lemondatják
• II. Mátyás a király
  • Rendi jogok megerősítése
  • Bécsi béke megújítása
  • Rendek beleszólása a kormányzásba
• Erdély: Báthori Gábor
  • Hódít, békéket sért