Magyar-török küzdelmek és együttélés a XV.-XVII. században

Előzmények A 14. században kialakul az Oszmán Birodalom. Oszmán egyesítette a törzseket. 1354-ben Orhán elfoglalta Nikaiát és Gallipolit. I. Murád Drinápolyt foglalta el 1362-ben. A törökök az első rigómezei csatában legyőzték a szerbeket 1389-ben. I. Bajezid 1396-ban elfoglalta Nikápolyt. Bizánc még létezett, így nem jöhetett létre egységes Oszmán Birodalom. 1402-ben Timur Lenk a tatárjaival megtámadta az oszmánokat, ezzel egy kicsit visszavetette őket. 1444-ben volt a várnai csata. 1448-ban volt a második rigómezei csata, amelyet II. Murád meg is nyert. Ezzel a győzelemmel az oszmánok a Balkán urává váltak. 1453-ban II. Mohamed elfoglalja Bizáncot. Ezzel egységes lett a birodalom és lehetőség nyílt nagyszabású hadjáratokra.

Török elleni küzdelmek Luxemburgi Zsigmond idejében 1396-ban Zsigmond vereséget szenvedett a törököktől Nikápolynál. 1397-ben Temesvárom országgyűlést hívott össze. Fel kellett állítani egy végvárvonalat, ami megvédi az országot a töröktől. (Ez a végvárrendszer 1521-ig ki is védte az oszmánok támadásait.) Szükség volt még megfelelő létszámú hadseregre is. Létrejött a telekkatonaság, amely értelmében a földesúrnak 20 jobbágy után egy lovas katonát kellett kiállítania (később 33 után). 1428-ban Galambóc a törökök kezére került, de Nándorfehérvár még a miénk volt. 1437-ben Luxemburgi Zsigmond meghalt. Ezután egy rövid ideig Habsburg Albert uralkodott, majd Jagelló Ulászló.

Hunyadi János küzdelmei Hunyadi János származását illetően többféle feltevés létezik. Az egyik, hogy egy havasalföldi előkelő családból származott. A másik, hogy Luxemburgi Zsigmond törvénytelen fia. Életcéljának tekintette hazája védelmét és az oszmánok legyőzését. 1442-ben volt a marosszentimrei csata, amely két hullámban zajlott. Az elsőt Hunyadiék elvesztették, a másodikat viszont megnyerték Mezid bég hadaival szemben. Hunyadi akkor akarta megtámadni a törököket, amikor nem számítottak rá. 1443-44-ben volt a hosszú hadjárat (téli hadjárat), aminek a célja Drinápoly elfoglalása volt. Elfoglalták Krusevácot, Nist és Szófiát, de visszafordultak, mert Hunyadi belátta, hogy Drinápolyt nem tudják elfoglalni. Az őket üldöző oszmán csapatokat legyőzték. 1444-ben megkötötték a drinápolyi-békét. Ennek értelmében a török hadisarcot fizetett a magyaroknak és visszaadták Szendrő és Galambóc várát. 1444-ben volt a várnai csata. A pápa ösztönözte I. Ulászlót. De ez viszont hibás döntés volt. 1444. november 10-én súlyos vereséget szenvedtek a töröktől. Itt halt meg Ulászló. 1445-ben országgyűlést hívtak össze. Elfogadták Habsburg Albert és Luxemburgi Erzsébet fiát Lászlót királynak (V. László), de még nem tudott uralkodni, mert gyerek volt. Ekkor találták ki a kormányzói méltóságot. Hunyadi János kapta meg (1446-1452). 1448-ban volt a II. rigómezei csata, ahol Hunyadi vereséget szenvedett. Innentől kezdve a magyar támadó politika abbamaradt. 1452-től már ténylegesen V. László volt a király. Hunyadi kormányzósága megszűnt, de a szava még mindig meghatározó volt. 1453-ban a török elfoglalta Bizáncot, így földrajzilag egységes lett a birodalom. 1456-ban volt a nándorfehérvári ostrom. A várat Szilágyi Mihály védte 7000 emberével. Hunyadi János bandériuma a vár felmentésére indult és segítségükre volt az olasz ferences szerzetes Kapisztrán János által szervezett had is. Feltörték a hajózárat és bejutottak a várba. Kitörtek a várból, majd elfoglalták a török állásokat és a saját ágyúikkal lőtték őket. Itt halt hősi halált Dugovics Titusz. A magyarok diadalt arattak és megvédték a keresztény Európát a töröktől. Hunyadi 3 héttel az ostrom után kitört pestisjárványban halt meg.

Hunyadi Mátyás trónra kerülése és küzdelmei

Hunyadi Jánosnak két fia volt Mátyás és László. V. Lászlót fogságba ejtette László és követelte tőle apja posztját. Az uralkodó kiszabadult, Lászlót lefejeztette, Mátyást pedig Prágában fogságba tartotta. V. László meghalt. 1458. január 24-én megválasztották Mátyást királynak a Duna jegén. 5 évre kormányzónak választották mellé Szilágyi Mihályt. Podjebrád György elengedte Mátyást váltságdíj és leányával való házasság fejében. 1458. februárjára már Magyarországon volt. Bárói rangot adományozott azoknak, akiktől támogatást kapott. Szilágyit kiszorította a pozíciójából. A Szent Koronát visszavásárolta III. Frigyestől 80000 aranyért és Sopronért cserébe. Bécsújhelyi-szerződés révén ha nem lesz jogos örököse Mátyásnak, akkor a korona visszaszáll. 1463-ban hadjáratot indított Bosznia visszafoglalása érdekében. Csak az északi részt sikerült visszafoglalnia Jajca várával együtt. Feleségül vette Podjebrád Katalin, de ő gyerekszülésbe meghalt 1464-ben. Ugyanebben az évben megkoronázták Mátyást a Szent Koronával. Központosított királyi hatalmat épített k, aminek az alapja az első magyar önálló zsoldoshadsereg, a fekete sereg. Voltak köztük magyarok és idegenek is. Bárhol, bármikor bevethetőek voltak. Ennek a hadseregnek a létszáma 20 000 fő volt, a király igyekezett folyamatosan fegyverbe tartani őket, ez emésztette fel a jövedelmek nagy részét. Azért volt szükség a zsoldos hadseregre, mert ez a sereg nem csak a hódítást szolgálta, hanem növelte Mátyás erejét a rendekkel szemben. Magyar Balázs és Kinizsi Pál voltak a hadvezérei. A nehézlovas 3 aranyat, a gyalogos katona 2 aranyat kapott havonta. 1460-tól szervezte. Ütőképes hadsereg volt. 1474-ben behatolt a török Váradig. 1475-ben elfoglalták Szabács várát. A szerb etnikumú dunai hajósok, a sajkások fontos szerepet játszottak a török ellen. Mátyás zsoldot fizetett nekik. 1479-ben Kenyérmezőnél fényes diadalt aratott Mátyás. Ebben Kinizsi Pál és Báthori István erdélyi vajda fontos szerepet játszottak. Mátyás 1483-ban 5 évre szóló békét kötött a törökkel. Ezt az uralkodók 1520-ig újra és újra megújították. A délvidéken ettől még voltak portyázások. 1476-ban Mátyás feleségül vette Aragóniai Beatrixet, de nem született törvényes utóduk. Egy oldalági törvénytelen fia volt, akit Corvin Jánosnak hívtak. Edelpeck Borbála, bécsi polgárlánytól született. Mátyás 2 rendeletet is hozott, amelynek reményében fia trónra juttatását remélte a nádortól és a rendektől, a 1485-ös nádori törvények és 1486-ban a nemesség szerepének erősítése a vármegyében. Mátyás 1490-ben meghalt.