Hirdetés

Erdély társadalmi berendezkedése

I. Az ország három részre szakadása

1532: I. Szulejmán Bécs felé vonul Magyarországon keresztül, de a támadás Kőszegen elapad.

1538: Váradi béke: Az egész országot Ferdinánd örökli Szapolyai halála után.

1540 nyarán Jagelló Izabella gyermeket szül Jánosnak, viszont a gyermek születése után meghall az apa.

1540: II. János néven királlyá koronázzák Szapolyai János fiát. (János Zsigmond fejedelem).

A csecsemő király anyja, valamint Fráter György (korábbi szerzetes) volt az ország élén (a csecsemő nevelőjeként).

1541 nyara: Ferdinánd sereggel indul Buda átvételére. A törökök segítenek II. Jánosnak. Ferdinánd elhagyja az országot.

1541. augusztus 20. János Zsigmondot Szulejmán vendégül látja. E közben a janicsárok várnézőbe indulnak, s lefegyverzik a magyar helyőrséget, így az ország három részre szakad.

Hirdetés

 

II. Erdélyi fejedelemség

Ez előtt és után soha sem létezett önálló Erdély.

Az államot Fráter György szervezi meg. A királynőnek és fiának Lippára kellett költöznie.

Évi 10000 arany adóval tartoztak a szultánnak. Ezért cserébe a szultán belpolitikába nem szólt bele, de a fejedelem választást és a külpolitikát ellenőrizte.

Erdélyben a székely és szász székek valamint a nemesi vármegyék jelentették a közigazgatás központját.

A Bethlen-kori Erdély társadalma magán viselte a középkorból örökölt rendi struktúra nagyon is „erdélyi” sajátosságait. Megőrizte a magyar nemesség, a székelyek és szászok rendjének alapvető hármas tagozódását.

A románság a 17. századra már természetes összetevője az erdélyi társadalom szövedékének. Kiemelkedő tagjai már századokkal korábban magyar nemességet kaptak. A többségében hegyvidéki pásztorkodást folytató, juhtenyésztő román lakosság azonban a 17. században jóval kedvezőbb helyzetben élt, mint jobbágytelken ülő társaik, hiszen kisebb adóterhet viseltek, állandóan mozgásban lévén egyéb kötelezettségekkel is nehezen voltak terhelhetők.

Bethlen 1622-ben törvényben mondatta ki, hogy azok a székelyek, akik jobbágynak vallják magukat, a többiekhez hasonlatosan adófizetésre kötelesek. Így az adótól való félelmükben inkább a katonáskodást választották. Ennek köszönhető, hogy a székelyek háborús időben szinte napokon belül legalább 10 ezer főnyi hadat állítottak ki, ami akkor komoly „állandó” hadseregnek számított.

A szászok a 17. században is megőrizték a középkorban (1224) szerzett kiváltságaikat. Közösen adóztak egy összegben, maguk választották meg elöljáróikat, tisztségviselőiket. Az „universitas” élén Nagyszeben városa és annak polgármestere, a szász gróf állt, aki a város tanácsával együtt irányította a „szász nemzet”-et.”

 



Ady Endre (26) Angol (29) angol nyelvtan (35) Arany János (18) Atom (20) egyenes (25) elemzés (139) ember (23) energia (26) Filozófia (37) függvény (25) gazdaság (34) halmaz (24) háromszög (25) hőmérséklet (32) líra (22) magyar (22) magyar irodalom (289) Magyarország (38) magyar történelem (102) Matematika (25) Nyelvtan (43) PC (60) Petőfi Sándor (20) politika (24) párhuzamos (18) szerves (32) szervetlen (31) számok (27) számítógép (60) szög (25) tartalom (18) test (28) tétel (18) Történelem (21) USA (18) valós (19) vektor (18) vers (50) verselemzés (47) világirodalom (111) világtörténelem (115) víz (22) életrajz (21) érettségi (34)
Iratkozz fel hírlevelünkreNe maradj le a legújabb tételekről!

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!