Hirdetés

Nagy földrajzi felfedezések

13 perc olvasás
maps lying on the floor

I. Előzmények

1. Gazdaság

  • XV.sz.: gazdasági és népesedési megtorpanás után lassú fejlődés indult meg (ipar, mezőgazdaság), és a népesség is elkezdett növekedni
  • Ny-Európa sokkal sűrűbben lakott K-Európánál, Ny-Európa már nem tudta élelemmel ellátni a népességét, többet importált (Közép és K-Európából)
  • a kereskedelem fő útvonala a Ny-Európai országokba induló kereskedelem lett
    (Atlanti-part menti hajózás)
  • A Távol-Keleti cikkeket egyre nehezebben lehetett Európába behozni, mivel a törökök lezárják az utat kelet felé. Lefölözték a Földközi-tengeri kereskedelem hasznát.
  • 1453: Konstantinápoly elfoglalása
  • aranyéhség: a növekvő pénzkiáramlás pótlását az európai kimerülő bányák nem tudják pótolni

2. Tudomány, technika

  • A Távol-Keleti országok mesés kincseiről szóló legendák új utak keresésére ösztönözték az Atlanti-óceán partjainál fekvő országok hajósait.
  • A hajózást segítette:
    • feltaláltak egy új hajótípust: Caravella
    • iránytű felfedezése
    • térképek készítése
    • elfogadták Ptolemaiosz elméletét: A Föld gömb alakú
    • Toscanelli világkép: India Európától Ny-ra az Atlanti-óceán túlsó partján van

II. felfedezők

  1. Diaz: /portugál hajós/
    • útja: (1471-1487) Afrika Ny-I partjainál hajózva eljut Afrika D-I csúcsáig az Egyenlítőn át/Délre; a hagyományos partmenti hajózással/
  2. Vasco Da Gama (1498)
    • útja: körülhajózta Afrikát, India Ny-i partjáig jut (a Szuezi csatorna építéséig ez volt a fő kereskedelmi útvonal)
    • Az újvilág felfedezése
  3. Kolumbusz
    • 1.útja: 1492 augusztus 3.-án indult, és október 12.-én lépett partra, abban a hiszemben, hogy Indiában van
    • Amerika felfedezése
    • következő útjai: már haszonszerzés céljából, ezek az utak nagyon eredményesek voltak.
    • hipotézise, hogy a Föld gömbölyű
  4. Fernando Magellán
    • 1519 Sevillából indult, célja a Föld megkerülése=bizonyítja, hogy a Föld gömbölyű

III. Következményei

1. gazdasági / társadalmi

  • 16. sz. eleje: népességnövekedés (nincsenek háborúk, járványok)
  • rengeteg nemesfém megjelenése ->infláció (a pénz anyaga arany és ezüst. Sok van, ezért értéke csökken)
  • NY-Európában a mezőgazdaság ipari nyersanyagtermelésre áll át
  • egyre több élelmiszerre van szükség, és az erre való kereslet is nő. (a sok nemesfém miatt a tőke is elég rá)  – élelmiszerár robbanás
  • Ny-Európa egy idő után kiürül K-Európának kell segítenie.(Lengyel o., Cseh o.)
  • Magyarország lemarad a fejlődésben ekkor a törökök miatt
  • Céh keretei már nem mérvadóak (többet kell termelni): az emberek bérmunkássá válnak: tömeges előállítás, szakképzetlen munkaerő
  • felgyorsult munka, rosszabb minőség
  • munkamegosztás (részmunkák végzése); az új termelési üzem neve: manufaktúra
  • Anglia: juhtermelés miatt kell a föld – elveszik a parasztoktól (a szabad bérlőkkel a bérleti szerződést nem újítják meg) – bekerítés: elsajátítják a földet és felhasználják (Erzsébet királynő véres törvényei: keményen bünteti azokat a földnélküli parasztokat, akik elkezdenek lopni, koldulni= rákényszerítik őket a manufaktúrában való termelésre)
  • a tőkés módon gazdálkodó nemes megjelenése (gentry): ipari nyersanyagot termel; bérmunkást alkalmaz
  • bérmunkások megjelenése: a földüktől megvont parasztok eladják a munkaerejüket
  • megteremtődnek a tőkés termelés gazdasági és társadalmi feltételei: új nyersanyaglelőhely, új piac – az ebből bejövő pénz felhalmozódik – tőke(=olyan pénz, mely befektetve értéktöbbletet eredményez)
  • pénz – áru – pénz + értéktöbblet
  • eredeti tőkefelhalmozás a termelőeszközétől megfosztott munkaerő felhalmozása
  • a termelőeszközök, ill. a pénz tőkeként való befektetése
  • világpiaccá szélesedik az európai kereskedelem, kp.: Antwerpen

2. politikai

Abszolút Monarchia kialakulása

  • Anglia: VIII. Henrik, I. Erzsébet
  • Franciaország: XVI. Lajos
  • Oroszország: IV. Iván
  • Spanyolország: V. Károly, II. Fülöp

Anglia

Rózsák háborúja: York Lancester› Tudor ház

VIII. Henrik (1509-1547)

  • ő kezdi el az angol abszolutizmus kiépítését
  • egyházreform: 1. feleség dinasztikus érdekekből Aragóniai Katalin, a pápa nem akarta szétválasztani őket – nem ismeri el a pápa hatalmát – anglikán egyház:
    • protestáns katolikus vallás
    • feje a mindenkori angol király
  • gazdaság:/akkori iparágak: bányászat, fémfeldolgozás, hajóépítés, üveggyártás, szappangyártás, papírgyártás, puskaporgyártás/
  • külkereskedelem fellendülése
  • a XVI. sz.-i. fejlődés megváltoztatta az angol társadalmat:
    • a földbirtok árucikk lett a városokban felhalmozódott tőke beáramlott a falvakba – bekerítés – bérmunkások
    • gazdasági fellendülés

I.Erzsébet (1558-1603)

Anglia az ő idején politikai és gazdasági téren is jelentőssé vált:

  • Anglia tengeri nagyhatalommá vált
  • 1688-ig a spanyolok voltak, de az angolok az Atlanti-óceánon leverik a spanyol hajóhadat
  • Anglia tengeri hatalmának felvirágzása
  • K-Indiai társaság (1600) -> feladata: India partjainál állomások sorának kiépítése, ezek lesznek a későbbi Angol gyarmatok bázisai polgárság, király együttműködése
  • gazdagodó polgárság, királyi hatalom védelme (a parlament mindig megszavazta a szükséges adókat)
  • adók: adókat vet ki a polgárságra, de ennek fejében hagyja dolgozni, fejlődni őket
  • áruforgalom megcsapolása: vámok, illetékek, monopóliumok

Abszolutizmus kialakulása

  • átmeneti periódusban jött létre: régi feudális rendek hanyatlása-polgárság átalakulása
  • polgárság erősödése gazdaságilag
  • nincs politikai súlya, de megnő az igény rá
  • a feudális rendek (arisztokrácia) már nem olyan erősek, hogy csak rájuk támaszkodjon a király
  • az uralkodó a feudális rétegre támaszkodik, de élvezte a fejlődő burzsoázia támogatását is (a polgárságnak még nincs elég hatalma ahhoz, hogy politikai hatalma legyen, az arisztokrácia meg még nem elég erős ahhoz.)

Franciaország

  • XV. sz. végén Franciaországban az ipar és a kereskedelem fejlődésének tempója lassabb volt, mint Angliában, mert később kapcsolódtak be a gyarmatosításba a Francia abszolutizmus kiépítésének kezdete IV. (Burbon) Henrik (1589-1610) nevéhez fűződik
  • helyreállította a belső rendet:
  • hugenották védelme: hugenották hit-, és vallásszabadságot kaptak
  • D-en, és Ny-on számos várat és várost bocsátott a rendelkezésükre
  • leengedi a vámokat
  • mezőgazdaság fejlesztése: adók csökkentése, kedvezmények jobb termelési körülmények
  • elősegítette az ipar és a mezögazdaság fejlődését (gazdasági fellendülés)
  • földesurak jogainak csökkentése a parasztok védelmének érdekében
  • parasztságot érdekeltté teszi a termelésben
  • erdőhasználati, és halászati jog visszaállítása
  • ipar felvirágoztatása: szabályozta a munkabéreket, a munka rendjét
  • támogatta a külföldiek, és a hazai vállalkozók manufaktúra építését
  • fejlődött a kereskedelem is

XIII. Lajos (1610-43)

  • az ő idejében erősödött meg még jobban a királyi hatalom
  • támogatta a gyarmatosítást, ezzel erősítette az ipar és a kereskedelem fejlődését
  • Richelieu bíboros (állami hivatalnok) segítette munkáját
  • Az abszolutizmus kiépítésének eszközei:
  • megtörte a nagyhatalmú arisztokraták próbálkozásait a központi hatalom ellen
  • átszervezte a közigazgatást
  • tartományok élére polgári hivatalnokokat állított, akik a királyt képviselték
  • adókból, gyarmati hódításokból, ipar, kereskedelem bevételeiből
  • felállótott egye rősen központosított közigazgatást
  • felállított egy csak tőle függő központi hadsereget
  • kizárja a rendeket a kormányzásból
  • a király az erősödő polgári rétegre támaszkodik (ezt a társadalmi csoportot segíti, az arisztokráciához már nem sok köze van)
  • egyeduralom a polgáriasodásra támaszkodva

3. ideológiai

Németország a 16. sz. elején, a reformáció kezdete; társadalom, társadalom ellentétei

  • a fejedelmek függetlenítették magukat, és a saját területükön központosításra, összbirodalmi szinten viszont ennek ellenkezőjére törekedtek
  • a papság telhetetlen volt: az evilági szenvedésekkel megváltott túlvilági jólétet prédikálták, ők mégis fényűzően éltek, házasodtak
  • köznemesek jelentős része kezdett polgárosodni, egyre többen vállaltak hivatalt
  • differenciálódott a parasztság: az ország társadalmának 80%-át tette ki a parasztság
  • a többség helyzete rosszabbodott: földesurak kisajátították a parasztok földjeit
  • növelték a fizetési, és a munkakötelezettségeiket
  • robotmunkára kényszerítették őket
  • a legszegényebb réteget a plebejusok alkották
  • a középpolgárok elégedetlenek voltak a fejedelmek, és az egyház uralmával, és fényűzésével
  • a reformáció közvetlen kiváltó oka a búcsúcédulákkal űzött visszaélések súlyosbodása volt (X. Leó pápa rendeletére árusították)

A reformáció harcai

  • 1517 október 31 (Wittenberg): Luther Márton a templom kapujára szegezte 95 pontból álló tételsorát
  • legfőbb pontjai: a bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg, a pápa csak hirdetheti a bűnbocsánatot
  • elvetette a pápai hatalom elvét
  • egyedül a hit által üdvözül az ember
  • helyeselte a gyónás és a szerzetesség eltörlését
  • minden társadalmi réteg megtalálta benne a neki szólót – rengetegen álltak mellette
  • 1521 wormsi gyűlésen V. Károly meghallgatta Luther érveit DE nem értett egyet vele, eretneknek nyilvánította
  • Bölcs Frigyes adott neki menedéket wartburg várában, ahol németre fordította a bibliát
  • 1529-es birodalmi gyűlésen kimondták, hogy akik átvették a protestáns vallást megtarthatják vallásukat, DE hitüket nem terjeszthetik
  • 1530 V. Károly a katolikusok és a protestánsok kibékítésének érdekében összehívta az augsburgi birodalmi gyűlést
  • 1531 a protestáns fejedelmek szövetséget hoznak létre, hogy megvédjék magukat a katolikusok esetleges támadásaival szemben
  • 1547 V. Károly győzedelmeskedett fölöttük, DE kénytelen volt végül engedni
  • 1555 augsburgi vallásbéke: protestánsok és a katolikusok kötelesek békében élni
  • protestánsok megtarthatták azokat a földeket, amelyeket elfoglaltak
  • akié a föld, azé a vallás elv elismerése

A reformáció irányzatai

Anabaptisták (újrakeresztelők)

  • vezető: Münzer Tamás
  • elvetették a csecsemőkeresztséget, mivel a közösségbe csak felnőtt fejjel lehet belépni, ha a gyerek felnő, akkor kell megválasztania a vallását. A gyermekkorukban megkeresztelteket újrakeresztelték
  • eszméik: a mennyországot itt a földön kell megvalósítani
  • olyan társadalmat kellene létrehozni, ahol nincs magántulajdon, és nincs önálló államhatalom
  • 1524-26 parasztháború
  • Svábországban tört ki, de aztán elterjedt más vidékekre is
  • nem volt egységes irányítású
  • követeléseik: papi tized eltörlése
  • papi földek szétosztása
  • feudális rendszer ellen irányul (Luther nem áll ki mellette, mert ő nem az állam ellen, hanem az egyház reformjáért küzdött)
  • a fejedelmek győztek, hatalmuk még jobban megerősödött, így még súlyosabbá vált a politikai széttagoltság az országban

2. svájci reformáció

  • szellemi szülőatyja: Ulrich Zwingli
  • vezető: Kálvin János
  • eszméik: Isten korlátlan ura a világmindenségnek
  • eleve elrendelés tana: az embernek már születése előtt meg van írva a sorsa (predesztináció)
  • a kálvinizmus (=református) a polgárság legaktívabb rétegének vallása lett több országban is (Franciaország, Magyarország, Némtalföld, Skócia, Anglia)

3. Antitrinitáriusok = szentháromságtagadók

  • vezető: Servet Mihály (követői: unitáriusok)
  • a reformáció legszélsőségesebb irányzata

Az ellenreformáció

  • a katolicizmus több helyen továbbra is uralkodó vallás maradt így  a katolikus egyház újjászervezhette erőit, hogy ellenállhasson a protestánsoknak
  • ellenreformáció
  • a folyamat elindítója a Tridenti zsinat (1545-1563) volt
  • sikerét az 1540-ben létrehozott Jézus Társasága, azaz a Jezsuita rend mozdította előre (megalapítója: Loyolai Szt. Ignác)

Évszámok

  • 1471: Diaz
  • 1487: Diaz elérte Afrika D-I csúcsát
  • 1498: Vasco da Gama
  • 1492: Kolumbusz
  • 1519: Magellán
  • 1509-1547: VIII. Henrik
  • 1534: Anglikán egyház
  • 1558-1603: I. Erzsébet
  • 1600: K-Indiai társaság
  • 1589-1610: IV. (Burbon) Henrik
  • 1610-1643 XIII. Lajos
  • 1517 október 31.: Luther tanai
  • 1521: Wormsi gyűlés
  • 1529: Protestáns vallás megtartásának engedélyezése, DE nem lehetett hírdetni
  • 1530: augsburgi birodalmi gyűlés
  • 1531: protestáns fejedelmi szövetség létrehozása
  • 1547: IV.Károly győzelme a protestánsokkal szemben
  • 1555: augsburgi vallásbéke
  • 1524-26: németországi parasztfelkelés
  • 1545-1563: Tridenti zsinat
  • 1540: Jezsuita rend


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!