Nagy földrajzi felfedezések

I. Előzmények

1. Gazdaság

• XV.sz.: gazdasági és népesedési megtorpanás után lassú fejlődés indult meg (ipar, mezőgazdaság), és a népesség is elkezdett növekedni
• Ny-Európa sokkal sűrűbben lakott K-Európánál, Ny-Európa már nem tudta élelemmel ellátni a népességét, többet importált (Közép és K-Európából)
• a kereskedelem fő útvonala a Ny-Európai országokba induló kereskedelem lett
  (Atlanti-part menti hajózás)
• A Távol-Keleti cikkeket egyre nehezebben lehetett Európába behozni, mivel a törökök lezárják az utat kelet felé. Lefölözték a Földközi-tengeri kereskedelem hasznát.
• 1453: Konstantinápoly elfoglalása
• aranyéhség: a növekvő pénzkiáramlás pótlását az európai kimerülő bányák nem tudják pótolni

2. Tudomány, technika

• A Távol-Keleti országok mesés kincseiről szóló legendák új utak keresésére ösztönözték az Atlanti-óceán partjainál fekvő országok hajósait.
• A hajózást segítette:
  • feltaláltak egy új hajótípust: Caravella
  • iránytű felfedezése
  • térképek készítése
  • elfogadták Ptolemaiosz elméletét: A Föld gömb alakú
  • Toscanelli világkép: India Európától Ny-ra az Atlanti-óceán túlsó partján van

II. felfedezők

1. Diaz: /portugál hajós/
   • útja: (1471-1487) Afrika Ny-I partjainál hajózva eljut Afrika D-I csúcsáig az Egyenlítőn át/Délre; a hagyományos partmenti hajózással/
2. Vasco Da Gama (1498)
   • útja: körülhajózta Afrikát, India Ny-i partjáig jut (a Szuezi csatorna építéséig ez volt a fő kereskedelmi útvonal)
   • Az újvilág felfedezése
3. Kolumbusz
   • 1.útja: 1492 augusztus 3.-án indult, és október 12.-én lépett partra, abban a hiszemben, hogy Indiában van
   • Amerika felfedezése
   • következő útjai: már haszonszerzés céljából, ezek az utak nagyon eredményesek voltak.
   • hipotézise, hogy a Föld gömbölyű
4. Fernando Magellán
   • 1519 Sevillából indult, célja a Föld megkerülése=bizonyítja, hogy a Föld gömbölyű

III. Következményei

1. gazdasági / társadalmi

• 16. sz. eleje: népességnövekedés (nincsenek háborúk, járványok)
• rengeteg nemesfém megjelenése ->infláció (a pénz anyaga arany és ezüst. Sok van, ezért értéke csökken)
• NY-Európában a mezőgazdaság ipari nyersanyagtermelésre áll át
• egyre több élelmiszerre van szükség, és az erre való kereslet is nő. (a sok nemesfém miatt a tőke is elég rá)  – élelmiszerár robbanás
• Ny-Európa egy idő után kiürül K-Európának kell segítenie.(Lengyel o., Cseh o.)
• Magyarország lemarad a fejlődésben ekkor a törökök miatt
• Céh keretei már nem mérvadóak (többet kell termelni): az emberek bérmunkássá válnak: tömeges előállítás, szakképzetlen munkaerő
• felgyorsult munka, rosszabb minőség
• munkamegosztás (részmunkák végzése); az új termelési üzem neve: manufaktúra
• Anglia: juhtermelés miatt kell a föld – elveszik a parasztoktól (a szabad bérlőkkel a bérleti szerződést nem újítják meg) – bekerítés: elsajátítják a földet és felhasználják (Erzsébet királynő véres törvényei: keményen bünteti azokat a földnélküli parasztokat, akik elkezdenek lopni, koldulni= rákényszerítik őket a manufaktúrában való termelésre)
• a tőkés módon gazdálkodó nemes megjelenése (gentry): ipari nyersanyagot termel; bérmunkást alkalmaz
• bérmunkások megjelenése: a földüktől megvont parasztok eladják a munkaerejüket
• megteremtődnek a tőkés termelés gazdasági és társadalmi feltételei: új nyersanyaglelőhely, új piac – az ebből bejövő pénz felhalmozódik – tőke(=olyan pénz, mely befektetve értéktöbbletet eredményez)
• pénz – áru – pénz + értéktöbblet
• eredeti tőkefelhalmozás a termelőeszközétől megfosztott munkaerő felhalmozása
• a termelőeszközök, ill. a pénz tőkeként való befektetése
• világpiaccá szélesedik az európai kereskedelem, kp.: Antwerpen

2. politikai

Abszolút Monarchia kialakulása

• Anglia: VIII. Henrik, I. Erzsébet
• Franciaország: XVI. Lajos
• Oroszország: IV. Iván
• Spanyolország: V. Károly, II. Fülöp

Anglia

Rózsák háborúja: York Lancester› Tudor ház

VIII. Henrik (1509-1547)

• ő kezdi el az angol abszolutizmus kiépítését
• egyházreform: 1. feleség dinasztikus érdekekből Aragóniai Katalin, a pápa nem akarta szétválasztani őket – nem ismeri el a pápa hatalmát – anglikán egyház:
  • protestáns katolikus vallás
  • feje a mindenkori angol király
• gazdaság:/akkori iparágak: bányászat, fémfeldolgozás, hajóépítés, üveggyártás, szappangyártás, papírgyártás, puskaporgyártás/
• külkereskedelem fellendülése
• a XVI. sz.-i. fejlődés megváltoztatta az angol társadalmat:
  • a földbirtok árucikk lett a városokban felhalmozódott tőke beáramlott a falvakba – bekerítés – bérmunkások
  • gazdasági fellendülés

I.Erzsébet (1558-1603)

Anglia az ő idején politikai és gazdasági téren is jelentőssé vált:

• Anglia tengeri nagyhatalommá vált
• 1688-ig a spanyolok voltak, de az angolok az Atlanti-óceánon leverik a spanyol hajóhadat
• Anglia tengeri hatalmának felvirágzása
• K-Indiai társaság (1600) -> feladata: India partjainál állomások sorának kiépítése, ezek lesznek a későbbi Angol gyarmatok bázisai polgárság, király együttműködése
• gazdagodó polgárság, királyi hatalom védelme (a parlament mindig megszavazta a szükséges adókat)
• adók: adókat vet ki a polgárságra, de ennek fejében hagyja dolgozni, fejlődni őket
• áruforgalom megcsapolása: vámok, illetékek, monopóliumok

Abszolutizmus kialakulása

• átmeneti periódusban jött létre: régi feudális rendek hanyatlása-polgárság átalakulása
• polgárság erősödése gazdaságilag
• nincs politikai súlya, de megnő az igény rá
• a feudális rendek (arisztokrácia) már nem olyan erősek, hogy csak rájuk támaszkodjon a király
• az uralkodó a feudális rétegre támaszkodik, de élvezte a fejlődő burzsoázia támogatását is (a polgárságnak még nincs elég hatalma ahhoz, hogy politikai hatalma legyen, az arisztokrácia meg még nem elég erős ahhoz.)

Franciaország

• XV. sz. végén Franciaországban az ipar és a kereskedelem fejlődésének tempója lassabb volt, mint Angliában, mert később kapcsolódtak be a gyarmatosításba a Francia abszolutizmus kiépítésének kezdete IV. (Burbon) Henrik (1589-1610) nevéhez fűződik
• helyreállította a belső rendet:
• hugenották védelme: hugenották hit-, és vallásszabadságot kaptak
• D-en, és Ny-on számos várat és várost bocsátott a rendelkezésükre
• leengedi a vámokat
• mezőgazdaság fejlesztése: adók csökkentése, kedvezmények jobb termelési körülmények
• elősegítette az ipar és a mezögazdaság fejlődését (gazdasági fellendülés)
• földesurak jogainak csökkentése a parasztok védelmének érdekében
• parasztságot érdekeltté teszi a termelésben
• erdőhasználati, és halászati jog visszaállítása
• ipar felvirágoztatása: szabályozta a munkabéreket, a munka rendjét
• támogatta a külföldiek, és a hazai vállalkozók manufaktúra építését
• fejlődött a kereskedelem is

XIII. Lajos (1610-43)

• az ő idejében erősödött meg még jobban a királyi hatalom
• támogatta a gyarmatosítást, ezzel erősítette az ipar és a kereskedelem fejlődését
• Richelieu bíboros (állami hivatalnok) segítette munkáját
• Az abszolutizmus kiépítésének eszközei:
• megtörte a nagyhatalmú arisztokraták próbálkozásait a központi hatalom ellen
• átszervezte a közigazgatást
• tartományok élére polgári hivatalnokokat állított, akik a királyt képviselték
• adókból, gyarmati hódításokból, ipar, kereskedelem bevételeiből
• felállótott egye rősen központosított közigazgatást
• felállított egy csak tőle függő központi hadsereget
• kizárja a rendeket a kormányzásból
• a király az erősödő polgári rétegre támaszkodik (ezt a társadalmi csoportot segíti, az arisztokráciához már nem sok köze van)
• egyeduralom a polgáriasodásra támaszkodva

3. ideológiai

Németország a 16. sz. elején, a reformáció kezdete; társadalom, társadalom ellentétei

• a fejedelmek függetlenítették magukat, és a saját területükön központosításra, összbirodalmi szinten viszont ennek ellenkezőjére törekedtek
• a papság telhetetlen volt: az evilági szenvedésekkel megváltott túlvilági jólétet prédikálták, ők mégis fényűzően éltek, házasodtak
• köznemesek jelentős része kezdett polgárosodni, egyre többen vállaltak hivatalt
• differenciálódott a parasztság: az ország társadalmának 80%-át tette ki a parasztság
• a többség helyzete rosszabbodott: földesurak kisajátították a parasztok földjeit
• növelték a fizetési, és a munkakötelezettségeiket
• robotmunkára kényszerítették őket
• a legszegényebb réteget a plebejusok alkották
• a középpolgárok elégedetlenek voltak a fejedelmek, és az egyház uralmával, és fényűzésével
• a reformáció közvetlen kiváltó oka a búcsúcédulákkal űzött visszaélések súlyosbodása volt (X. Leó pápa rendeletére árusították)

A reformáció harcai

• 1517 október 31 (Wittenberg): Luther Márton a templom kapujára szegezte 95 pontból álló tételsorát
• legfőbb pontjai: a bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg, a pápa csak hirdetheti a bűnbocsánatot
• elvetette a pápai hatalom elvét
• egyedül a hit által üdvözül az ember
• helyeselte a gyónás és a szerzetesség eltörlését
• minden társadalmi réteg megtalálta benne a neki szólót – rengetegen álltak mellette
• 1521 wormsi gyűlésen V. Károly meghallgatta Luther érveit DE nem értett egyet vele, eretneknek nyilvánította
• Bölcs Frigyes adott neki menedéket wartburg várában, ahol németre fordította a bibliát
• 1529-es birodalmi gyűlésen kimondták, hogy akik átvették a protestáns vallást megtarthatják vallásukat, DE hitüket nem terjeszthetik
• 1530 V. Károly a katolikusok és a protestánsok kibékítésének érdekében összehívta az augsburgi birodalmi gyűlést
• 1531 a protestáns fejedelmek szövetséget hoznak létre, hogy megvédjék magukat a katolikusok esetleges támadásaival szemben
• 1547 V. Károly győzedelmeskedett fölöttük, DE kénytelen volt végül engedni
• 1555 augsburgi vallásbéke: protestánsok és a katolikusok kötelesek békében élni
• protestánsok megtarthatták azokat a földeket, amelyeket elfoglaltak
• akié a föld, azé a vallás elv elismerése

A reformáció irányzatai

Anabaptisták (újrakeresztelők)

• vezető: Münzer Tamás
• elvetették a csecsemőkeresztséget, mivel a közösségbe csak felnőtt fejjel lehet belépni, ha a gyerek felnő, akkor kell megválasztania a vallását. A gyermekkorukban megkeresztelteket újrakeresztelték
• eszméik: a mennyországot itt a földön kell megvalósítani
• olyan társadalmat kellene létrehozni, ahol nincs magántulajdon, és nincs önálló államhatalom
• 1524-26 parasztháború
• Svábországban tört ki, de aztán elterjedt más vidékekre is
• nem volt egységes irányítású
• követeléseik: papi tized eltörlése
• papi földek szétosztása
• feudális rendszer ellen irányul (Luther nem áll ki mellette, mert ő nem az állam ellen, hanem az egyház reformjáért küzdött)
• a fejedelmek győztek, hatalmuk még jobban megerősödött, így még súlyosabbá vált a politikai széttagoltság az országban

2. svájci reformáció

• szellemi szülőatyja: Ulrich Zwingli
• vezető: Kálvin János
• eszméik: Isten korlátlan ura a világmindenségnek
• eleve elrendelés tana: az embernek már születése előtt meg van írva a sorsa (predesztináció)
• a kálvinizmus (=református) a polgárság legaktívabb rétegének vallása lett több országban is (Franciaország, Magyarország, Némtalföld, Skócia, Anglia)

3. Antitrinitáriusok = szentháromságtagadók

• vezető: Servet Mihály (követői: unitáriusok)
• a reformáció legszélsőségesebb irányzata

Az ellenreformáció

• a katolicizmus több helyen továbbra is uralkodó vallás maradt így  a katolikus egyház újjászervezhette erőit, hogy ellenállhasson a protestánsoknak
• ellenreformáció
• a folyamat elindítója a Tridenti zsinat (1545-1563) volt
• sikerét az 1540-ben létrehozott Jézus Társasága, azaz a Jezsuita rend mozdította előre (megalapítója: Loyolai Szt. Ignác)

Évszámok

• 1471: Diaz
• 1487: Diaz elérte Afrika D-I csúcsát
• 1498: Vasco da Gama
• 1492: Kolumbusz
• 1519: Magellán
• 1509-1547: VIII. Henrik
• 1534: Anglikán egyház
• 1558-1603: I. Erzsébet
• 1600: K-Indiai társaság
• 1589-1610: IV. (Burbon) Henrik
• 1610-1643 XIII. Lajos
• 1517 október 31.: Luther tanai
• 1521: Wormsi gyűlés
• 1529: Protestáns vallás megtartásának engedélyezése, DE nem lehetett hírdetni
• 1530: augsburgi birodalmi gyűlés
• 1531: protestáns fejedelmi szövetség létrehozása
• 1547: IV.Károly győzelme a protestánsokkal szemben
• 1555: augsburgi vallásbéke
• 1524-26: németországi parasztfelkelés
• 1545-1563: Tridenti zsinat
• 1540: Jezsuita rend