Nagy földrajzi felfedezések
I. Előzmények
1. Gazdaság
- XV.sz.: gazdasági és népesedési megtorpanás után lassú fejlődés indult meg (ipar, mezőgazdaság), és a népesség is elkezdett növekedni
- Ny-Európa sokkal sűrűbben lakott K-Európánál, Ny-Európa már nem tudta élelemmel ellátni a népességét, többet importált (Közép és K-Európából)
- a kereskedelem fő útvonala a Ny-Európai országokba induló kereskedelem lett
(Atlanti-part menti hajózás) - A Távol-Keleti cikkeket egyre nehezebben lehetett Európába behozni, mivel a törökök lezárják az utat kelet felé. Lefölözték a Földközi-tengeri kereskedelem hasznát.
- 1453: Konstantinápoly elfoglalása
- aranyéhség: a növekvő pénzkiáramlás pótlását az európai kimerülő bányák nem tudják pótolni
Hirdetés
2. Tudomány, technika
- A Távol-Keleti országok mesés kincseiről szóló legendák új utak keresésére ösztönözték az Atlanti-óceán partjainál fekvő országok hajósait.
- A hajózást segítette:
- feltaláltak egy új hajótípust: Caravella
- iránytű felfedezése
- térképek készítése
- elfogadták Ptolemaiosz elméletét: A Föld gömb alakú
- Toscanelli világkép: India Európától Ny-ra az Atlanti-óceán túlsó partján van
II. felfedezők
- Diaz: /portugál hajós/
- útja: (1471-1487) Afrika Ny-I partjainál hajózva eljut Afrika D-I csúcsáig az Egyenlítőn át/Délre; a hagyományos partmenti hajózással/
- Vasco Da Gama (1498)
- útja: körülhajózta Afrikát, India Ny-i partjáig jut (a Szuezi csatorna építéséig ez volt a fő kereskedelmi útvonal)
- Az újvilág felfedezése
- Kolumbusz
- 1.útja: 1492 augusztus 3.-án indult, és október 12.-én lépett partra, abban a hiszemben, hogy Indiában van
- Amerika felfedezése
- következő útjai: már haszonszerzés céljából, ezek az utak nagyon eredményesek voltak.
- hipotézise, hogy a Föld gömbölyű
- Fernando Magellán
- 1519 Sevillából indult, célja a Föld megkerülése=bizonyítja, hogy a Föld gömbölyű
III. Következményei
1. gazdasági / társadalmi
- 16. sz. eleje: népességnövekedés (nincsenek háborúk, járványok)
- rengeteg nemesfém megjelenése ->infláció (a pénz anyaga arany és ezüst. Sok van, ezért értéke csökken)
- NY-Európában a mezőgazdaság ipari nyersanyagtermelésre áll át
- egyre több élelmiszerre van szükség, és az erre való kereslet is nő. (a sok nemesfém miatt a tőke is elég rá) – élelmiszerár robbanás
- Ny-Európa egy idő után kiürül K-Európának kell segítenie.(Lengyel o., Cseh o.)
- Magyarország lemarad a fejlődésben ekkor a törökök miatt
- Céh keretei már nem mérvadóak (többet kell termelni): az emberek bérmunkássá válnak: tömeges előállítás, szakképzetlen munkaerő
- felgyorsult munka, rosszabb minőség
- munkamegosztás (részmunkák végzése); az új termelési üzem neve: manufaktúra
- Anglia: juhtermelés miatt kell a föld – elveszik a parasztoktól (a szabad bérlőkkel a bérleti szerződést nem újítják meg) – bekerítés: elsajátítják a földet és felhasználják (Erzsébet királynő véres törvényei: keményen bünteti azokat a földnélküli parasztokat, akik elkezdenek lopni, koldulni= rákényszerítik őket a manufaktúrában való termelésre)
- a tőkés módon gazdálkodó nemes megjelenése (gentry): ipari nyersanyagot termel; bérmunkást alkalmaz
- bérmunkások megjelenése: a földüktől megvont parasztok eladják a munkaerejüket
- megteremtődnek a tőkés termelés gazdasági és társadalmi feltételei: új nyersanyaglelőhely, új piac – az ebből bejövő pénz felhalmozódik – tőke(=olyan pénz, mely befektetve értéktöbbletet eredményez)
- pénz – áru – pénz + értéktöbblet
- eredeti tőkefelhalmozás a termelőeszközétől megfosztott munkaerő felhalmozása
- a termelőeszközök, ill. a pénz tőkeként való befektetése
- világpiaccá szélesedik az európai kereskedelem, kp.: Antwerpen
2. politikai
Abszolút Monarchia kialakulása
- Anglia: VIII. Henrik, I. Erzsébet
- Franciaország: XVI. Lajos
- Oroszország: IV. Iván
- Spanyolország: V. Károly, II. Fülöp
Anglia
Rózsák háborúja: York Lancester› Tudor ház
VIII. Henrik (1509-1547)
- ő kezdi el az angol abszolutizmus kiépítését
- egyházreform: 1. feleség dinasztikus érdekekből Aragóniai Katalin, a pápa nem akarta szétválasztani őket – nem ismeri el a pápa hatalmát – anglikán egyház:
- protestáns katolikus vallás
- feje a mindenkori angol király
- gazdaság:/akkori iparágak: bányászat, fémfeldolgozás, hajóépítés, üveggyártás, szappangyártás, papírgyártás, puskaporgyártás/
- külkereskedelem fellendülése
- a XVI. sz.-i. fejlődés megváltoztatta az angol társadalmat:
- a földbirtok árucikk lett a városokban felhalmozódott tőke beáramlott a falvakba – bekerítés – bérmunkások
- gazdasági fellendülés
I.Erzsébet (1558-1603)
Anglia az ő idején politikai és gazdasági téren is jelentőssé vált:
Hirdetés
- Anglia tengeri nagyhatalommá vált
- 1688-ig a spanyolok voltak, de az angolok az Atlanti-óceánon leverik a spanyol hajóhadat
- Anglia tengeri hatalmának felvirágzása
- K-Indiai társaság (1600) -> feladata: India partjainál állomások sorának kiépítése, ezek lesznek a későbbi Angol gyarmatok bázisai polgárság, király együttműködése
- gazdagodó polgárság, királyi hatalom védelme (a parlament mindig megszavazta a szükséges adókat)
- adók: adókat vet ki a polgárságra, de ennek fejében hagyja dolgozni, fejlődni őket
- áruforgalom megcsapolása: vámok, illetékek, monopóliumok
Abszolutizmus kialakulása
- átmeneti periódusban jött létre: régi feudális rendek hanyatlása-polgárság átalakulása
- polgárság erősödése gazdaságilag
- nincs politikai súlya, de megnő az igény rá
- a feudális rendek (arisztokrácia) már nem olyan erősek, hogy csak rájuk támaszkodjon a király
- az uralkodó a feudális rétegre támaszkodik, de élvezte a fejlődő burzsoázia támogatását is (a polgárságnak még nincs elég hatalma ahhoz, hogy politikai hatalma legyen, az arisztokrácia meg még nem elég erős ahhoz.)
Franciaország
- XV. sz. végén Franciaországban az ipar és a kereskedelem fejlődésének tempója lassabb volt, mint Angliában, mert később kapcsolódtak be a gyarmatosításba a Francia abszolutizmus kiépítésének kezdete IV. (Burbon) Henrik (1589-1610) nevéhez fűződik
- helyreállította a belső rendet:
- hugenották védelme: hugenották hit-, és vallásszabadságot kaptak
- D-en, és Ny-on számos várat és várost bocsátott a rendelkezésükre
- leengedi a vámokat
- mezőgazdaság fejlesztése: adók csökkentése, kedvezmények jobb termelési körülmények
- elősegítette az ipar és a mezögazdaság fejlődését (gazdasági fellendülés)
- földesurak jogainak csökkentése a parasztok védelmének érdekében
- parasztságot érdekeltté teszi a termelésben
- erdőhasználati, és halászati jog visszaállítása
- ipar felvirágoztatása: szabályozta a munkabéreket, a munka rendjét
- támogatta a külföldiek, és a hazai vállalkozók manufaktúra építését
- fejlődött a kereskedelem is
XIII. Lajos (1610-43)
- az ő idejében erősödött meg még jobban a királyi hatalom
- támogatta a gyarmatosítást, ezzel erősítette az ipar és a kereskedelem fejlődését
- Richelieu bíboros (állami hivatalnok) segítette munkáját
- Az abszolutizmus kiépítésének eszközei:
- megtörte a nagyhatalmú arisztokraták próbálkozásait a központi hatalom ellen
- átszervezte a közigazgatást
- tartományok élére polgári hivatalnokokat állított, akik a királyt képviselték
- adókból, gyarmati hódításokból, ipar, kereskedelem bevételeiből
- felállótott egye rősen központosított közigazgatást
- felállított egy csak tőle függő központi hadsereget
- kizárja a rendeket a kormányzásból
- a király az erősödő polgári rétegre támaszkodik (ezt a társadalmi csoportot segíti, az arisztokráciához már nem sok köze van)
- egyeduralom a polgáriasodásra támaszkodva
3. ideológiai
Németország a 16. sz. elején, a reformáció kezdete; társadalom, társadalom ellentétei
Hirdetés
- a fejedelmek függetlenítették magukat, és a saját területükön központosításra, összbirodalmi szinten viszont ennek ellenkezőjére törekedtek
- a papság telhetetlen volt: az evilági szenvedésekkel megváltott túlvilági jólétet prédikálták, ők mégis fényűzően éltek, házasodtak
- köznemesek jelentős része kezdett polgárosodni, egyre többen vállaltak hivatalt
- differenciálódott a parasztság: az ország társadalmának 80%-át tette ki a parasztság
- a többség helyzete rosszabbodott: földesurak kisajátították a parasztok földjeit
- növelték a fizetési, és a munkakötelezettségeiket
- robotmunkára kényszerítették őket
- a legszegényebb réteget a plebejusok alkották
- a középpolgárok elégedetlenek voltak a fejedelmek, és az egyház uralmával, és fényűzésével
- a reformáció közvetlen kiváltó oka a búcsúcédulákkal űzött visszaélések súlyosbodása volt (X. Leó pápa rendeletére árusították)
A reformáció harcai
- 1517 október 31 (Wittenberg): Luther Márton a templom kapujára szegezte 95 pontból álló tételsorát
- legfőbb pontjai: a bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg, a pápa csak hirdetheti a bűnbocsánatot
- elvetette a pápai hatalom elvét
- egyedül a hit által üdvözül az ember
- helyeselte a gyónás és a szerzetesség eltörlését
- minden társadalmi réteg megtalálta benne a neki szólót – rengetegen álltak mellette
- 1521 wormsi gyűlésen V. Károly meghallgatta Luther érveit DE nem értett egyet vele, eretneknek nyilvánította
- Bölcs Frigyes adott neki menedéket wartburg várában, ahol németre fordította a bibliát
- 1529-es birodalmi gyűlésen kimondták, hogy akik átvették a protestáns vallást megtarthatják vallásukat, DE hitüket nem terjeszthetik
- 1530 V. Károly a katolikusok és a protestánsok kibékítésének érdekében összehívta az augsburgi birodalmi gyűlést
- 1531 a protestáns fejedelmek szövetséget hoznak létre, hogy megvédjék magukat a katolikusok esetleges támadásaival szemben
- 1547 V. Károly győzedelmeskedett fölöttük, DE kénytelen volt végül engedni
- 1555 augsburgi vallásbéke: protestánsok és a katolikusok kötelesek békében élni
- protestánsok megtarthatták azokat a földeket, amelyeket elfoglaltak
- akié a föld, azé a vallás elv elismerése
A reformáció irányzatai
Anabaptisták (újrakeresztelők)
- vezető: Münzer Tamás
- elvetették a csecsemőkeresztséget, mivel a közösségbe csak felnőtt fejjel lehet belépni, ha a gyerek felnő, akkor kell megválasztania a vallását. A gyermekkorukban megkeresztelteket újrakeresztelték
- eszméik: a mennyországot itt a földön kell megvalósítani
- olyan társadalmat kellene létrehozni, ahol nincs magántulajdon, és nincs önálló államhatalom
- 1524-26 parasztháború
- Svábországban tört ki, de aztán elterjedt más vidékekre is
- nem volt egységes irányítású
- követeléseik: papi tized eltörlése
- papi földek szétosztása
- feudális rendszer ellen irányul (Luther nem áll ki mellette, mert ő nem az állam ellen, hanem az egyház reformjáért küzdött)
- a fejedelmek győztek, hatalmuk még jobban megerősödött, így még súlyosabbá vált a politikai széttagoltság az országban
2. svájci reformáció
- szellemi szülőatyja: Ulrich Zwingli
- vezető: Kálvin János
- eszméik: Isten korlátlan ura a világmindenségnek
- eleve elrendelés tana: az embernek már születése előtt meg van írva a sorsa (predesztináció)
- a kálvinizmus (=református) a polgárság legaktívabb rétegének vallása lett több országban is (Franciaország, Magyarország, Némtalföld, Skócia, Anglia)
Hirdetés
3. Antitrinitáriusok = szentháromságtagadók
- vezető: Servet Mihály (követői: unitáriusok)
- a reformáció legszélsőségesebb irányzata
Az ellenreformáció
- a katolicizmus több helyen továbbra is uralkodó vallás maradt így a katolikus egyház újjászervezhette erőit, hogy ellenállhasson a protestánsoknak
- ellenreformáció
- a folyamat elindítója a Tridenti zsinat (1545-1563) volt
- sikerét az 1540-ben létrehozott Jézus Társasága, azaz a Jezsuita rend mozdította előre (megalapítója: Loyolai Szt. Ignác)
Évszámok
- 1471: Diaz
- 1487: Diaz elérte Afrika D-I csúcsát
- 1498: Vasco da Gama
- 1492: Kolumbusz
- 1519: Magellán
- 1509-1547: VIII. Henrik
- 1534: Anglikán egyház
- 1558-1603: I. Erzsébet
- 1600: K-Indiai társaság
- 1589-1610: IV. (Burbon) Henrik
- 1610-1643 XIII. Lajos
- 1517 október 31.: Luther tanai
- 1521: Wormsi gyűlés
- 1529: Protestáns vallás megtartásának engedélyezése, DE nem lehetett hírdetni
- 1530: augsburgi birodalmi gyűlés
- 1531: protestáns fejedelmi szövetség létrehozása
- 1547: IV.Károly győzelme a protestánsokkal szemben
- 1555: augsburgi vallásbéke
- 1524-26: németországi parasztfelkelés
- 1545-1563: Tridenti zsinat
- 1540: Jezsuita rend