Hirdetés

A kubai rakétaválság

8 perc olvasás
white and red space ship on blue sky during daytime

kuba Kuba 1902-ben lett független, amikor a szigetet gyarmatként uraló spanyolokat az amerikaiak elűzték. A békekötéshez kapcsolódó Platt nyilatkozat azonban egészen 1934-ig nem biztosított teljes függetlenséget Kubának, mivel fenntartotta az USA beavatkozásának jogát. Később egy Fulgencio Batista nevű katona puccsal szerezte meg a hatalmat, majd 1944-ben legitimálta elnöki jogait, amikor hivatalosan is megválasztatta magát. Később 1948-52 közt veszített, így rövid demokratikus rendszer következett Kubában, ám 1952-ben újra puccsal Batista lett az elnök.

Hirdetés


Hirdetés

Egy Fidel Castro nevű fiatal jogász 1953-ban tűnt fel először a történelem színpadán, amikor egy ellenállási csoportot szervezve próbálta elűzni Batistát Kubából. Kísérlete ekkor még kudarcot vallott, így két évre börtönbe kellett vonulnia. Szabadulása után Mexikóban utazott forradalmárokat toborozni, ekkor csatlakozott hozzá az argentin Che Guevara. Közös csapataikkal 1956-ban szálltak partra Kubában, és rögtön gerilla akciókba kezdtek laktanyák ellen. Sikeres mozgalmuk nyomán végül forradalom robbant ki Kubában, mely 1959.jan.2 –án győzött, a főváros Havanna elfoglalásával.

che s castro

Castro jó kapcsolatokat alakított ki Hruscsovval és kialakult Kuba kommunista berendezkedése.  Ennek nyomán az USAmegszakította diplomáciai kapcsolatait az „ellenséggel barátkozó” szigetországgal. Az amerikai – kubai szembenállás során az USA-ból kubai emigráns támadás indult CIA segítséggel, ez volt a híres Disznó-öböl akció 1961.áprilisában. Ám a rosszul megszervezett támadás csúfos kudarcba fulladt!

Kubai rakétaválság

A rakétaválság, mely majdnem a harmadik világháború kirobbanásához vezetett, 1962 -ben kezdődött, amikor a Szovjetunió titokban 5 rakétaezredet telepített Kubába. Az USA biztonságára halálos fenyegetést jelentő akció azonban 1962 októberben nyilvánosságra került, amikor egy légifelvétel sorozat révén az USA vezetői értesültek a rakétabázisokról. A hirtelen fellépő amerikai pániknak sok – sok éves előzménye volt, hogy az USA 1950 óta rettegett a szovjet atomrakétáktól. Nem tudták, de valójában  a Szovjetuniónak az ötvenes évek végére összesen négy olyan atomrakétája volt, amellyel elérhette volna az Egyesült Államokat, a többi robbanófejet legfeljebb bombázó repülőkkel tudta volna célba juttatni.

Bár Hruscsov valóban fokozni kezdte a fegyverkezést, 1962-re csupán körülbelül 25 interkontinentális rakétát állítottak hadrendbe. Ugyan a szovjetek számos rövid és közepes hatótávolságú rakétával rendelkeztek, ezek “csak” az USA nyugat-európai szövetségeseit fenyegették, magát Amerikát nem. Ezzel szemben az Egyesült Államoknak közel 75 interkontinentális rakétája volt, emellett több száz, tengeralattjárókról indítható rövid hatótávú rakétával is rendelkezett. Később, Eisenhower elnök, majd utódja, John F. Kennedy a vélt szovjet túlerő ellensúlyozására PGM-19 Jupiter típusú középhatótávú rakéták telepítését rendelte el Törökországba és Olaszországba.

Hirdetés

A középtávú fegyverek hadrendbe állítása felborította a hidegháborús egyensúlyt: míg az interkontinentális rakétákat viszonylag könnyen észlelheti a légvédelem, ezzel időt adva a válaszcsapásra, a középtávú fegyvereket (elvileg) anélkül is célba lehet juttatni, hogy az ellenségnek ideje legyen a visszavágásra, így az ilyen fegyverekkel rendelkező fél számára kísértést jelenthet az „első csapás” megindítása. [1]

A szovjetek az amerikai előretörés és fokozott fegyverkezés ellensúlyozására döntöttek 1962 szeptemberében arról, hogy rakétákat telepítenek az USA -tól alig néhány kilométerre fekvő Kuba szigetére. Élelmiszer szállítmányoknak álcázott hajóik a „testvéri segítségnyújtás” keretében (Maskirovka hadművelet) titokban az újonnan kifejlesztett középhatótávú rakéták és kilövőállások alkatrészeit szállították a szigetre, ahol elindult kilenc rakétabázis építése. Ha a bázisok felépülnek, a két szuperhatalom erőviszonyai kiegyenlítődtek volna, sőt, a rakétatelepítés akár a szovjetek felé billenthette volna a mérleg nyelvét. 1962 nyarán a CIA fokozottan figyelte Kubát, miután értesültek róla, hogy Fidel Castro testvére, Raul, az akkori védelmi miniszter váratlanul Moszkvába utazott.

Lapozz a további részletekért

1 2