Hirdetés

Nagy földrajzi felfedezések

13 perc olvasás
Nagy földrajzi felfedezések

Anglia az ő idején politikai és gazdasági téren is jelentőssé vált:

Hirdetés
  • Anglia tengeri nagyhatalommá vált
  • 1688-ig a spanyolok voltak, de az angolok az Atlanti-óceánon leverik a spanyol hajóhadat
  • Anglia tengeri hatalmának felvirágzása
  • K-Indiai társaság (1600) -> feladata: India partjainál állomások sorának kiépítése, ezek lesznek a későbbi Angol gyarmatok bázisai polgárság, király együttműködése
  • gazdagodó polgárság, királyi hatalom védelme (a parlament mindig megszavazta a szükséges adókat)
  • adók: adókat vet ki a polgárságra, de ennek fejében hagyja dolgozni, fejlődni őket
  • áruforgalom megcsapolása: vámok, illetékek, monopóliumok

Abszolutizmus kialakulása

  • átmeneti periódusban jött létre: régi feudális rendek hanyatlása-polgárság átalakulása
  • polgárság erősödése gazdaságilag
  • nincs politikai súlya, de megnő az igény rá
  • a feudális rendek (arisztokrácia) már nem olyan erősek, hogy csak rájuk támaszkodjon a király
  • az uralkodó a feudális rétegre támaszkodik, de élvezte a fejlődő burzsoázia támogatását is (a polgárságnak még nincs elég hatalma ahhoz, hogy politikai hatalma legyen, az arisztokrácia meg még nem elég erős ahhoz.)

Franciaország

  • XV. sz. végén Franciaországban az ipar és a kereskedelem fejlődésének tempója lassabb volt, mint Angliában, mert később kapcsolódtak be a gyarmatosításba a Francia abszolutizmus kiépítésének kezdete IV. (Burbon) Henrik (1589-1610) nevéhez fűződik
  • helyreállította a belső rendet:
  • hugenották védelme: hugenották hit-, és vallásszabadságot kaptak
  • D-en, és Ny-on számos várat és várost bocsátott a rendelkezésükre
  • leengedi a vámokat
  • mezőgazdaság fejlesztése: adók csökkentése, kedvezmények jobb termelési körülmények
  • elősegítette az ipar és a mezögazdaság fejlődését (gazdasági fellendülés)
  • földesurak jogainak csökkentése a parasztok védelmének érdekében
  • parasztságot érdekeltté teszi a termelésben
  • erdőhasználati, és halászati jog visszaállítása
  • ipar felvirágoztatása: szabályozta a munkabéreket, a munka rendjét
  • támogatta a külföldiek, és a hazai vállalkozók manufaktúra építését
  • fejlődött a kereskedelem is

XIII. Lajos (1610-43)

  • az ő idejében erősödött meg még jobban a királyi hatalom
  • támogatta a gyarmatosítást, ezzel erősítette az ipar és a kereskedelem fejlődését
  • Richelieu bíboros (állami hivatalnok) segítette munkáját
  • Az abszolutizmus kiépítésének eszközei:
  • megtörte a nagyhatalmú arisztokraták próbálkozásait a központi hatalom ellen
  • átszervezte a közigazgatást
  • tartományok élére polgári hivatalnokokat állított, akik a királyt képviselték
  • adókból, gyarmati hódításokból, ipar, kereskedelem bevételeiből
  • felállótott egye rősen központosított közigazgatást
  • felállított egy csak tőle függő központi hadsereget
  • kizárja a rendeket a kormányzásból
  • a király az erősödő polgári rétegre támaszkodik (ezt a társadalmi csoportot segíti, az arisztokráciához már nem sok köze van)
  • egyeduralom a polgáriasodásra támaszkodva
Hirdetés

3. ideológiai

Németország a 16. sz. elején, a reformáció kezdete; társadalom, társadalom ellentétei

  • a fejedelmek függetlenítették magukat, és a saját területükön központosításra, összbirodalmi szinten viszont ennek ellenkezőjére törekedtek
  • a papság telhetetlen volt: az evilági szenvedésekkel megváltott túlvilági jólétet prédikálták, ők mégis fényűzően éltek, házasodtak
  • köznemesek jelentős része kezdett polgárosodni, egyre többen vállaltak hivatalt
  • differenciálódott a parasztság: az ország társadalmának 80%-át tette ki a parasztság
  • a többség helyzete rosszabbodott: földesurak kisajátították a parasztok földjeit
  • növelték a fizetési, és a munkakötelezettségeiket
  • robotmunkára kényszerítették őket
  • a legszegényebb réteget a plebejusok alkották
  • a középpolgárok elégedetlenek voltak a fejedelmek, és az egyház uralmával, és fényűzésével
  • a reformáció közvetlen kiváltó oka a búcsúcédulákkal űzött visszaélések súlyosbodása volt (X. Leó pápa rendeletére árusították)

A reformáció harcai

  • 1517 október 31 (Wittenberg): Luther Márton a templom kapujára szegezte 95 pontból álló tételsorát
  • legfőbb pontjai: a bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg, a pápa csak hirdetheti a bűnbocsánatot
  • elvetette a pápai hatalom elvét
  • egyedül a hit által üdvözül az ember
  • helyeselte a gyónás és a szerzetesség eltörlését
  • minden társadalmi réteg megtalálta benne a neki szólót – rengetegen álltak mellette
  • 1521 wormsi gyűlésen V. Károly meghallgatta Luther érveit DE nem értett egyet vele, eretneknek nyilvánította
  • Bölcs Frigyes adott neki menedéket wartburg várában, ahol németre fordította a bibliát
  • 1529-es birodalmi gyűlésen kimondták, hogy akik átvették a protestáns vallást megtarthatják vallásukat, DE hitüket nem terjeszthetik
  • 1530 V. Károly a katolikusok és a protestánsok kibékítésének érdekében összehívta az augsburgi birodalmi gyűlést
  • 1531 a protestáns fejedelmek szövetséget hoznak létre, hogy megvédjék magukat a katolikusok esetleges támadásaival szemben
  • 1547 V. Károly győzedelmeskedett fölöttük, DE kénytelen volt végül engedni
  • 1555 augsburgi vallásbéke: protestánsok és a katolikusok kötelesek békében élni
  • protestánsok megtarthatták azokat a földeket, amelyeket elfoglaltak
  • akié a föld, azé a vallás elv elismerése

A reformáció irányzatai

Anabaptisták (újrakeresztelők)

  • vezető: Münzer Tamás
  • elvetették a csecsemőkeresztséget, mivel a közösségbe csak felnőtt fejjel lehet belépni, ha a gyerek felnő, akkor kell megválasztania a vallását. A gyermekkorukban megkeresztelteket újrakeresztelték
  • eszméik: a mennyországot itt a földön kell megvalósítani
  • olyan társadalmat kellene létrehozni, ahol nincs magántulajdon, és nincs önálló államhatalom
  • 1524-26 parasztháború
  • Svábországban tört ki, de aztán elterjedt más vidékekre is
  • nem volt egységes irányítású
  • követeléseik: papi tized eltörlése
  • papi földek szétosztása
  • feudális rendszer ellen irányul (Luther nem áll ki mellette, mert ő nem az állam ellen, hanem az egyház reformjáért küzdött)
  • a fejedelmek győztek, hatalmuk még jobban megerősödött, így még súlyosabbá vált a politikai széttagoltság az országban

2. svájci reformáció

Lapozz a további részletekért

1 2 3


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!