Nagy földrajzi felfedezések

13 perc olvasás

Anglia az ő idején politikai és gazdasági téren is jelentőssé vált:

Hirdetés

Anglia tengeri nagyhatalommá vált
1688-ig a spanyolok voltak, de az angolok az Atlanti-óceánon leverik a spanyol hajóhadat
Anglia tengeri hatalmának felvirágzása
K-Indiai társaság (1600) -> feladata: India partjainál állomások sorának kiépítése, ezek lesznek a későbbi Angol gyarmatok bázisai polgárság, király együttműködése
gazdagodó polgárság, királyi hatalom védelme (a parlament mindig megszavazta a szükséges adókat)
adók: adókat vet ki a polgárságra, de ennek fejében hagyja dolgozni, fejlődni őket
áruforgalom megcsapolása: vámok, illetékek, monopóliumok

Abszolutizmus kialakulása

átmeneti periódusban jött létre: régi feudális rendek hanyatlása-polgárság átalakulása
polgárság erősödése gazdaságilag
nincs politikai súlya, de megnő az igény rá
a feudális rendek (arisztokrácia) már nem olyan erősek, hogy csak rájuk támaszkodjon a király
az uralkodó a feudális rétegre támaszkodik, de élvezte a fejlődő burzsoázia támogatását is (a polgárságnak még nincs elég hatalma ahhoz, hogy politikai hatalma legyen, az arisztokrácia meg még nem elég erős ahhoz.)

XV. sz. végén Franciaországban az ipar és a kereskedelem fejlődésének tempója lassabb volt, mint Angliában, mert később kapcsolódtak be a gyarmatosításba a Francia abszolutizmus kiépítésének kezdete IV. (Burbon) Henrik (1589-1610) nevéhez fűződik
helyreállította a belső rendet:
hugenották védelme: hugenották hit-, és vallásszabadságot kaptak
D-en, és Ny-on számos várat és várost bocsátott a rendelkezésükre
leengedi a vámokat
mezőgazdaság fejlesztése: adók csökkentése, kedvezmények jobb termelési körülmények
elősegítette az ipar és a mezögazdaság fejlődését (gazdasági fellendülés)
földesurak jogainak csökkentése a parasztok védelmének érdekében
parasztságot érdekeltté teszi a termelésben
erdőhasználati, és halászati jog visszaállítása
ipar felvirágoztatása: szabályozta a munkabéreket, a munka rendjét
támogatta a külföldiek, és a hazai vállalkozók manufaktúra építését
fejlődött a kereskedelem is

XIII. Lajos (1610-43)

az ő idejében erősödött meg még jobban a királyi hatalom
támogatta a gyarmatosítást, ezzel erősítette az ipar és a kereskedelem fejlődését
Richelieu bíboros (állami hivatalnok) segítette munkáját
Az abszolutizmus kiépítésének eszközei:
megtörte a nagyhatalmú arisztokraták próbálkozásait a központi hatalom ellen
átszervezte a közigazgatást
tartományok élére polgári hivatalnokokat állított, akik a királyt képviselték
adókból, gyarmati hódításokból, ipar, kereskedelem bevételeiből
felállótott egye rősen központosított közigazgatást
felállított egy csak tőle függő központi hadsereget
kizárja a rendeket a kormányzásból
a király az erősödő polgári rétegre támaszkodik (ezt a társadalmi csoportot segíti, az arisztokráciához már nem sok köze van)
egyeduralom a polgáriasodásra támaszkodva

Hirdetés

Németország a 16. sz. elején, a reformáció kezdete; társadalom, társadalom ellentétei

a fejedelmek függetlenítették magukat, és a saját területükön központosításra, összbirodalmi szinten viszont ennek ellenkezőjére törekedtek
a papság telhetetlen volt: az evilági szenvedésekkel megváltott túlvilági jólétet prédikálták, ők mégis fényűzően éltek, házasodtak
köznemesek jelentős része kezdett polgárosodni, egyre többen vállaltak hivatalt
differenciálódott a parasztság: az ország társadalmának 80%-át tette ki a parasztság
a többség helyzete rosszabbodott: földesurak kisajátították a parasztok földjeit
növelték a fizetési, és a munkakötelezettségeiket
robotmunkára kényszerítették őket
a legszegényebb réteget a plebejusok alkották
a középpolgárok elégedetlenek voltak a fejedelmek, és az egyház uralmával, és fényűzésével
a reformáció közvetlen kiváltó oka a búcsúcédulákkal űzött visszaélések súlyosbodása volt (X. Leó pápa rendeletére árusították)

A reformáció harcai

1517 október 31 (Wittenberg): Luther Márton a templom kapujára szegezte 95 pontból álló tételsorát
legfőbb pontjai: a bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg, a pápa csak hirdetheti a bűnbocsánatot
elvetette a pápai hatalom elvét
egyedül a hit által üdvözül az ember
helyeselte a gyónás és a szerzetesség eltörlését
minden társadalmi réteg megtalálta benne a neki szólót – rengetegen álltak mellette
1521 wormsi gyűlésen V. Károly meghallgatta Luther érveit DE nem értett egyet vele, eretneknek nyilvánította
Bölcs Frigyes adott neki menedéket wartburg várában, ahol németre fordította a bibliát
1529-es birodalmi gyűlésen kimondták, hogy akik átvették a protestáns vallást megtarthatják vallásukat, DE hitüket nem terjeszthetik
1530 V. Károly a katolikusok és a protestánsok kibékítésének érdekében összehívta az augsburgi birodalmi gyűlést
1531 a protestáns fejedelmek szövetséget hoznak létre, hogy megvédjék magukat a katolikusok esetleges támadásaival szemben
1547 V. Károly győzedelmeskedett fölöttük, DE kénytelen volt végül engedni
1555 augsburgi vallásbéke: protestánsok és a katolikusok kötelesek békében élni
protestánsok megtarthatták azokat a földeket, amelyeket elfoglaltak
akié a föld, azé a vallás elv elismerése

Anabaptisták (újrakeresztelők)

vezető: Münzer Tamás
elvetették a csecsemőkeresztséget, mivel a közösségbe csak felnőtt fejjel lehet belépni, ha a gyerek felnő, akkor kell megválasztania a vallását. A gyermekkorukban megkeresztelteket újrakeresztelték
eszméik: a mennyországot itt a földön kell megvalósítani
olyan társadalmat kellene létrehozni, ahol nincs magántulajdon, és nincs önálló államhatalom
1524-26 parasztháború
Svábországban tört ki, de aztán elterjedt más vidékekre is
nem volt egységes irányítású
követeléseik: papi tized eltörlése
papi földek szétosztása
feudális rendszer ellen irányul (Luther nem áll ki mellette, mert ő nem az állam ellen, hanem az egyház reformjáért küzdött)
a fejedelmek győztek, hatalmuk még jobban megerősödött, így még súlyosabbá vált a politikai széttagoltság az országban