Nagy földrajzi felfedezések

Anglia az ő idején politikai és gazdasági téren is jelentőssé vált:

• Anglia tengeri nagyhatalommá vált
• 1688-ig a spanyolok voltak, de az angolok az Atlanti-óceánon leverik a spanyol hajóhadat
• Anglia tengeri hatalmának felvirágzása
• K-Indiai társaság (1600) -> feladata: India partjainál állomások sorának kiépítése, ezek lesznek a későbbi Angol gyarmatok bázisai polgárság, király együttműködése
• gazdagodó polgárság, királyi hatalom védelme (a parlament mindig megszavazta a szükséges adókat)
• adók: adókat vet ki a polgárságra, de ennek fejében hagyja dolgozni, fejlődni őket
• áruforgalom megcsapolása: vámok, illetékek, monopóliumok

Abszolutizmus kialakulása

• átmeneti periódusban jött létre: régi feudális rendek hanyatlása-polgárság átalakulása
• polgárság erősödése gazdaságilag
• nincs politikai súlya, de megnő az igény rá
• a feudális rendek (arisztokrácia) már nem olyan erősek, hogy csak rájuk támaszkodjon a király
• az uralkodó a feudális rétegre támaszkodik, de élvezte a fejlődő burzsoázia támogatását is (a polgárságnak még nincs elég hatalma ahhoz, hogy politikai hatalma legyen, az arisztokrácia meg még nem elég erős ahhoz.)

Franciaország

• XV. sz. végén Franciaországban az ipar és a kereskedelem fejlődésének tempója lassabb volt, mint Angliában, mert később kapcsolódtak be a gyarmatosításba a Francia abszolutizmus kiépítésének kezdete IV. (Burbon) Henrik (1589-1610) nevéhez fűződik
• helyreállította a belső rendet:
• hugenották védelme: hugenották hit-, és vallásszabadságot kaptak
• D-en, és Ny-on számos várat és várost bocsátott a rendelkezésükre
• leengedi a vámokat
• mezőgazdaság fejlesztése: adók csökkentése, kedvezmények jobb termelési körülmények
• elősegítette az ipar és a mezögazdaság fejlődését (gazdasági fellendülés)
• földesurak jogainak csökkentése a parasztok védelmének érdekében
• parasztságot érdekeltté teszi a termelésben
• erdőhasználati, és halászati jog visszaállítása
• ipar felvirágoztatása: szabályozta a munkabéreket, a munka rendjét
• támogatta a külföldiek, és a hazai vállalkozók manufaktúra építését
• fejlődött a kereskedelem is

XIII. Lajos (1610-43)

• az ő idejében erősödött meg még jobban a királyi hatalom
• támogatta a gyarmatosítást, ezzel erősítette az ipar és a kereskedelem fejlődését
• Richelieu bíboros (állami hivatalnok) segítette munkáját
• Az abszolutizmus kiépítésének eszközei:
• megtörte a nagyhatalmú arisztokraták próbálkozásait a központi hatalom ellen
• átszervezte a közigazgatást
• tartományok élére polgári hivatalnokokat állított, akik a királyt képviselték
• adókból, gyarmati hódításokból, ipar, kereskedelem bevételeiből
• felállótott egye rősen központosított közigazgatást
• felállított egy csak tőle függő központi hadsereget
• kizárja a rendeket a kormányzásból
• a király az erősödő polgári rétegre támaszkodik (ezt a társadalmi csoportot segíti, az arisztokráciához már nem sok köze van)
• egyeduralom a polgáriasodásra támaszkodva

3. ideológiai

Németország a 16. sz. elején, a reformáció kezdete; társadalom, társadalom ellentétei

• a fejedelmek függetlenítették magukat, és a saját területükön központosításra, összbirodalmi szinten viszont ennek ellenkezőjére törekedtek
• a papság telhetetlen volt: az evilági szenvedésekkel megváltott túlvilági jólétet prédikálták, ők mégis fényűzően éltek, házasodtak
• köznemesek jelentős része kezdett polgárosodni, egyre többen vállaltak hivatalt
• differenciálódott a parasztság: az ország társadalmának 80%-át tette ki a parasztság
• a többség helyzete rosszabbodott: földesurak kisajátították a parasztok földjeit
• növelték a fizetési, és a munkakötelezettségeiket
• robotmunkára kényszerítették őket
• a legszegényebb réteget a plebejusok alkották
• a középpolgárok elégedetlenek voltak a fejedelmek, és az egyház uralmával, és fényűzésével
• a reformáció közvetlen kiváltó oka a búcsúcédulákkal űzött visszaélések súlyosbodása volt (X. Leó pápa rendeletére árusították)

A reformáció harcai

• 1517 október 31 (Wittenberg): Luther Márton a templom kapujára szegezte 95 pontból álló tételsorát
• legfőbb pontjai: a bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg, a pápa csak hirdetheti a bűnbocsánatot
• elvetette a pápai hatalom elvét
• egyedül a hit által üdvözül az ember
• helyeselte a gyónás és a szerzetesség eltörlését
• minden társadalmi réteg megtalálta benne a neki szólót – rengetegen álltak mellette
• 1521 wormsi gyűlésen V. Károly meghallgatta Luther érveit DE nem értett egyet vele, eretneknek nyilvánította
• Bölcs Frigyes adott neki menedéket wartburg várában, ahol németre fordította a bibliát
• 1529-es birodalmi gyűlésen kimondták, hogy akik átvették a protestáns vallást megtarthatják vallásukat, DE hitüket nem terjeszthetik
• 1530 V. Károly a katolikusok és a protestánsok kibékítésének érdekében összehívta az augsburgi birodalmi gyűlést
• 1531 a protestáns fejedelmek szövetséget hoznak létre, hogy megvédjék magukat a katolikusok esetleges támadásaival szemben
• 1547 V. Károly győzedelmeskedett fölöttük, DE kénytelen volt végül engedni
• 1555 augsburgi vallásbéke: protestánsok és a katolikusok kötelesek békében élni
• protestánsok megtarthatták azokat a földeket, amelyeket elfoglaltak
• akié a föld, azé a vallás elv elismerése

A reformáció irányzatai

Anabaptisták (újrakeresztelők)

• vezető: Münzer Tamás
• elvetették a csecsemőkeresztséget, mivel a közösségbe csak felnőtt fejjel lehet belépni, ha a gyerek felnő, akkor kell megválasztania a vallását. A gyermekkorukban megkeresztelteket újrakeresztelték
• eszméik: a mennyországot itt a földön kell megvalósítani
• olyan társadalmat kellene létrehozni, ahol nincs magántulajdon, és nincs önálló államhatalom
• 1524-26 parasztháború
• Svábországban tört ki, de aztán elterjedt más vidékekre is
• nem volt egységes irányítású
• követeléseik: papi tized eltörlése
• papi földek szétosztása
• feudális rendszer ellen irányul (Luther nem áll ki mellette, mert ő nem az állam ellen, hanem az egyház reformjáért küzdött)
• a fejedelmek győztek, hatalmuk még jobban megerősödött, így még súlyosabbá vált a politikai széttagoltság az országban

2. svájci reformáció