Magyarország belépése a második világháborúba

a., Teleki Pál miniszterelnök a háború kitörése után is a fegyveres semlegességre törekedett. 1939 nyarán közölte a tengelyhatalmakkal, hogy Magyarország semmilyen formában nem vesz részt a lengyelek elleni háborúban. Szeptemberben megtiltotta, hogy az ország vasútvonalain a német hadsereg Lengyelországba szállíthasson hadianyagokat. A lengyel-magyar határszakaszt nem ellenőrizték a németek, s ez lehetővé tette, hogy lengyelek tízezrei meneküljenek hazánkba.

b., 1940 nyarán a magyar hadsereg csapatösszevonásokat hajtott végre, hogy politikai nyomást gyakoroljon Romániára a revízió kérdésében. A németek jobbnak látták békésen rendezni a konfliktust. A német-olasz területi döntőbíróság 1940. augusztus 30-án kimondta az úgynevezett második bécsi döntést, amelynek értelmében 43 ezer km2 terület került vissza Mo.-hoz. Észak-Erdély és a Székelyföld.

c., 1940 novemberében Mo. csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez, decemberben viszont, hogy külpolitikai helyzetét, nyugati orientációját erősítse, örök barátsági szerződést kötött Jugoszláviával.

1941 márciusában azonban elkerülhetetlen válaszút elé került a magyar politikai vezetés: Hitler felszólította Horthy-t, hogy a magyar hadsereg vegyen részt a Jugoszlávia elleni háborúban. A fegyveres semlegesség politikája megbukott, 1941. április 3-án Teleki öngyilkos lett. Április 11-én a magyar hadvezetés megindította a támadást. Elfoglalták a Bácskát, a Muraközt és a baranyai háromszöget. 11417 km2 terület került vissza Mo.-hoz.

Április 7-én Anglia megszakította Mo.-gal a diplomáciai kapcsolatokat. Mo. a németek oldalán hadviselő fél lett.

d., Teleki öngyilkosságával figyelmeztette a világot: Magyarország helyzete kilátástalan. A német szövetségből kiszakadni nem lehet, mert az haladéktalan megszállással járna. Ugyanakkor a semlegesség feladása következtében a világkoalíció győzelme ismét vesztessé teheti az országot. Világosan látta: bármit tesz, az országra tragikus sors vár. Ezért lett öngyilkos.

 

Magyarország a Szovjetunió elleni háború idején

a., Teleki Pál öngyilkossága után a kormányzó Bárdossy Lászlót nevezte ki kormányfőnek.

1941. június 23-24.: Bárdossy megszakította a diplomáciai kapcsolatot a Szovjetunióval.

Mivel Románia (Antonescu-diktatúra) és Szlovákia (Tiso vezetésével) hadba lépett Németország oldalán, Horthy és Bárdossy félt a “revízió revíziójától”, attól, hogy ha kimarad a Szovjetunió elleni háborúból, akkor elveszíti megszerzett területeit.

A hadba lépés indoka: 1941. június 26. – ismeretlen eredetű gépek Kassát, Munkácsot és Rahót bombázták.

1941. június 27-én Bárdossy bejelentette a parlamentben a Szovjetuniónak szóló hadüzenetet. Július 1-jén a magyar hadsereg egyik alakulata, a Kárpát-csoport átlépte a szovjet határt. E hadtestet később hazarendelték, és csak egyetlen egység, az ún. gyorshadtest maradt a fronton novemberig.

 

 

Magyarország 1941 decemberétől hadiállapotban állt az USA-val és Angliával.

b., Ezzel egy időben igen rendkívüli belpolitikai intézkedéseket is tett a Bárdossy-kormány:

– a német igényeknek megfelelő árukivitel;
– a katonai bíráskodás kiszélesítése, munkaszolgálat;
– III. zsidótörvény – megtiltotta a vegyes házasságot.

1942 áprilisától – német kérésre – felvonult a Don folyóhoz a 2. magyar hadsereg (kb. 200 ezer fő). Hadműveleti szempontból német parancsnokság alá kerültek. 1943. január 12. és február 9. között a hadsereg megsemmisült (40 ezer halott, 70 ezer hadifogoly, sokan eltűntek).

c., Antifasiszta, háborúellenes megmozdulások:

– 1941. október 6.: tüntetés a Batthány-örökmécsesnél;
– november 1.: – halottak napja – tüntetés Kossuth és Táncsics sírjánál;
– 1942. február: megalakul a Magyar Történelmi Emlékbizottság;
– március 15.: többezres háborúellenes tüntetés.

d., 1942 márciusában Horthy lemondatta Bárdossyt, és Kállay Miklóst nevezte ki miniszterelnökké. 1942. december 31-én megalakult a Kiugrási Iroda nevű titkos szervezet: tárgyalások kezdődtek az angolszász hatalmakkal.

Az olasz kapituláció után, 1943. szeptember 9-én titkos fegyverszüneti egyezmény született Anglia és Magyarország között, amelynek értelmében Magyarország feltétel nélkül leteszi a fegyvert a Balkánról érkező angol-amerikai csapatok előtt. (A kapcsolatfelvételről tudomást szerzett a német felső vezetés.)

1943 decemberében az USA kormánya felszólította a magyar kormányt, hogy ne folytassa a háborút Németország oldalán.

A teheráni megállapodásokkal szertefoszlott a remény, hogy Magyarország területére angolszász seregek lépnek. (Churchill nem nyithatott frontot a Balkánon.) Ekkor már világossá vált, hogy e térségben kizárólag a Vörös Hadsereg fog szárazföldi hadműveletet folytatni. Horthy és a magyar kormányzat azonban nem kívánta az országot a szovjetek kezére adni.

 

Magyarország a világháború végén

a., Hitler már 1943-ban követelte Horthy-tól, hogy Kállay mondjon le, de Horthy ezt megtagadta. A németek a titkos tárgyalásokról értesülve többé nem bíztak a magyar szövetségben, ezért 1944. március 19-én a “Margaréta” terv alapján megszállták az országot.

A megszállás következményei:

– Kállaynak menekülnie kellett, sok politikust üldözött a Gestapo.
– Veesenmayer lett Hitler teljhatalmú megbízottja Magyarországon. A kormányfő Sztójay Döme lett.
– Áprilistól angol bombatámadásokat intéztek Magyarország ellen.
– Megindultak a deportálások, a zsidóüldözés.
– Megindult az ország gazdasági kirablása (nyersanyag, munkaerő, közlekedés).
– Az 1. magyar hadsereget frontra küldték.

 

b., Horthy titkos tárgyalásokat kezdeményezett a háborúból és a német szövetségből való kiválás érdekében. Különösen Románia kiugrása után vett lendületet ez a törekvés.

– 1944. Aug. 29.: Lakatos Gézát nevezte ki miniszterelnökké. Feladata a kiugrás előkészítése;
– október: magyar fegyverszüneti küldöttség utazott Moszkvába;
– október 15.: Horthy rádióbeszédben jelentette be, hogy fegyverszünetet kér.

Később német nyomásra visszavonta. Lemondott, miután a nyilas párt vezetőjét, Szálasi Ferencet nevezte ki miniszterelnökké.

 

c., Szálasi rémuralma:

– miniszterelnök és “nemzetvezető” egy személyben;
– a zsidó gettók felállítása;
– anyagi és kulturális javak elhurcolása;
– Sopronkőhidán kivégezték a Bajcsy-Zsilinszky Endre vezette Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága irányítóit.

d., A szovjet hadsereg hadműveletei nyomán a nyilas-fasiszta uralom megszűnt Magyarországon. Az ország megszállására négy lépésben került sor;

– Debreceni hadműveletek: tankcsata 1944. október 6-tól 29-ig.

– A 2. ukrán front Malinovszkij vezetésével elfoglalta a Tiszántúlt.

– Budapest ostroma decembertől február 13-ig.
– A Balaton-Székesfehérvár-Velencei-tó közötti csaták 1945 márciusában:

a német hadsereg utolsó offenzívája Budapest visszafoglalásáért.

– 1945. április elejére az ország egész területe szovjet katonai megszállás alá került.