Magyarország a II. világháborúban

1943 decemberében az USA kormánya felszólította a magyar kormányt, hogy ne folytassa a háborút Németország oldalán.

A teheráni megállapodásokkal szertefoszlott a remény, hogy Magyarország területére angolszász seregek lépnek. (Churchill nem nyithatott frontot a Balkánon.) Ekkor már világossá vált, hogy e térségben kizárólag a Vörös Hadsereg fog szárazföldi hadműveletet folytatni. Horthy és a magyar kormányzat azonban nem kívánta az országot a szovjetek kezére adni.

 

Magyarország a világháború végén

a., Hitler már 1943-ban követelte Horthy-tól, hogy Kállay mondjon le, de Horthy ezt megtagadta. A németek a titkos tárgyalásokról értesülve többé nem bíztak a magyar szövetségben, ezért 1944. március 19-én a „Margaréta” terv alapján megszállták az országot.

A megszállás következményei:

– Kállaynak menekülnie kellett, sok politikust üldözött a Gestapo.
– Veesenmayer lett Hitler teljhatalmú megbízottja Magyarországon. A kormányfő Sztójay Döme lett.
– Áprilistól angol bombatámadásokat intéztek Magyarország ellen.
– Megindultak a deportálások, a zsidóüldözés.
– Megindult az ország gazdasági kirablása (nyersanyag, munkaerő, közlekedés).
– Az 1. magyar hadsereget frontra küldték.

 

b., Horthy titkos tárgyalásokat kezdeményezett a háborúból és a német szövetségből való kiválás érdekében. Különösen Románia kiugrása után vett lendületet ez a törekvés.

– 1944. Aug. 29.: Lakatos Gézát nevezte ki miniszterelnökké. Feladata a kiugrás előkészítése;
– október: magyar fegyverszüneti küldöttség utazott Moszkvába;
– október 15.: Horthy rádióbeszédben jelentette be, hogy fegyverszünetet kér.

Később német nyomásra visszavonta. Lemondott, miután a nyilas párt vezetőjét, Szálasi Ferencet nevezte ki miniszterelnökké.

 

c., Szálasi rémuralma:

– miniszterelnök és „nemzetvezető” egy személyben;
– a zsidó gettók felállítása;
– anyagi és kulturális javak elhurcolása;
– Sopronkőhidán kivégezték a Bajcsy-Zsilinszky Endre vezette Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága irányítóit.

d., A szovjet hadsereg hadműveletei nyomán a nyilas-fasiszta uralom megszűnt Magyarországon. Az ország megszállására négy lépésben került sor;

– Debreceni hadműveletek: tankcsata 1944. október 6-tól 29-ig.

– A 2. ukrán front Malinovszkij vezetésével elfoglalta a Tiszántúlt.

– Budapest ostroma decembertől február 13-ig.
– A Balaton-Székesfehérvár-Velencei-tó közötti csaták 1945 márciusában:

a német hadsereg utolsó offenzívája Budapest visszafoglalásáért.

– 1945. április elejére az ország egész területe szovjet katonai megszállás alá került.