Európa Németország árnyékában (1936-1939)
A 30-as évek végére Németország olyan erős pozícióba került, hogy joggal lehetett Európa első számú hatalmának nevezni. A világválság idején kiemelkedett Adolf Hitler, aki 1933-ban kancellár lett. 1936 nyaráig úgy tűnt, Európa elkerülheti a konfliktust, de kitört a spanyol polgárháború és Francisco Franco tábornokot támogatta Hitler és Mussolini is.
1935-ben a franciák szerződést kötöttek a szovjetekkel, amelyben kölcsönös segítséget ígértek egymásnak, ha valamelyik európai ország bármelyiküket megtámadja, de a két országnak nem volt közös határa, tehát ha az oroszok a franciák segítségére akartak volna sietni, át kellett volna vonulniuk Lengyelországon, de ebbe a lengyelek ebbe nem egyeztek volna bele. Erre a németek érvénytelennek nyilvánították a locarnoi szerződést és 1936 márciusában a német haderő átlépte a rajnai demilitarizált övezet határát (márc.7.), megsértve ezzel a locarnoi egyezményt és a versailles-i szerződést is.
1936. okt.25. Német-olasz egyezmény, létrejön a Berlin-Róma tengely, igy megpecsételődik Ausztria sorsa. Ezt 1939. májusában megerősítették (acélpaktum).
1936 végére az irányítást átvette a két fasiszta állam, Olaszország és Németország, amire Anglia és Franciaország engedékenységgel reagált, de ez volt a legrosszabb, amit tehettek, mert így Jugoszlávia és Románia a Berlin-Róma tengely felé mozdult. Chamberlain egyezkedni kezdett és elismerte Olaszország jogát Gibraltár felett.
1936.nov.25. Németország és Japán aláírta az antikomintern egyezményt, amely a Kommunista Internacionálé és a Szovjetunió ellen irányult. A szerződéshez 1937-ben Olaszország is csatlakozott.
1937 őszén Hitler célul tűzte ki a Szudéta-vidék Németországhoz csatolását és megkezdte az Anschluss előkészületeit. 1938 elején magához hívatta az osztrák kancellárt, Kurt Schussniggot és követelte tőle, hogy kormányába vegye be az osztrák náci pártot
↓
– Schussnigg ezt teljesítette, de utolsó kísérletként még népszavazást írt ki, hogy Ausztria akar-e csatlakozni Németországhoz. Hitler követelte a népszavazás azonnali visszavonását – hiszen nem várhatta meg a kétes kimenetelű esemény eredményét -, Schussnigg lemondását, majd az osztrák nácik vezérének, Arthur Seyss-Inquart kancellári kinevezését. Ezek után Hitler erőszakkal bevonult Ausztriába és március 12-13-án megtörtént az Anschluss. Ez nagy riadalmat keltett Csehszlovákiában, mert köztudott volt, hogy Hitler minden németet egy birodalomban akar egyesíteni és a cseh-német határon, a Szudéta-vidéken hárommillió német élt. Franciaország és Anglia tiltakozott, de többet nem tett. És ez volt az a tehetetlenség, amire várt. Tudta, hogy most már nyugodtan elkezdheti a Szudéta-vidék bekebelezését.
1938. szeptember 29-30. Hitler, Mussolini, Chamberlain és Daladier aláírják a müncheni egyezményt, amely elrendeli a többségben németek-lakta Szudéta-vidék átadását Németországnak. Azt is kimondták, hogy rendezik a csehszlovákiai lengyel és magyar kisebbség kérdését három hónapon belül.
1938. augusztus Hitler arra akarta rávenni a Németországba látogató magyar vezetőket (Horthyt, Imrédyt és Kányát), hogy együtt támadják meg Csehszlovákiát, de nemet mondtak és felújították a kisantanttal megkezdett tárgyalásokat, ez abbamaradt.
1938. nov.2. Az első bécsi döntésen Németország és Olaszország Csehország magyar lakta területeit Magyarországnak ítélik. A maradék Csehszlovákiában szlovák önállósodási törekvések bontakoztak ki és Hitler ösztönzésére Jozef Tiso proklamálja Szlovákia függetlenségét és a Német Birodalom védelme alá helyezi magát.
1939.márc.15. Hitler bevonul Prágába, a Cseh-Morva Protektorátus Németország védnöksége alá kerül.
Ekkor már nem állhatott semmi a fasiszta államok útjába.