Magyar-török küzdelmek és együttélés a XV.-XVII. században

A Jagellók uralkodása és a mohácsi csata Mátyás halála után Corvin János félreállt. 2 dinasztia szállt harcba a trónért, a Jagelló és a Habsburg uralkodócsalád. Jagelló Ulászló került a trónra (1490-1516), aki egyezkedett Corvin Jánossal. Felfogadta Mátyás zsoldosait. Gyengült a királyi hatalom. A bárók befolyásolható uralkodót akartak. Nem volt egységes a magyar nemezi társadalom. A bárók a Habsburgokat szerették volna a trónra juttatni. 1515-ben volt 2 Habsburg-Jagelló házasságkötés. A bárókkal szembe voltak a nemesek Szapolyai János erdélyi vajda vezetésével, akik kimondták, hogy ezek után csak magyar uralkodót fognak választani. 1516-ban meghalt II. Ulászló. II. Lajos került a trónra (Jagelló; 1516-1526)), aki még csak 10 éves volt. Kineveztek egy tanácsot mellé, így még tovább gyengült a királyi hatalom. Folytatódtak a rendi küzdelmek. Werbőczy István kiadta a Tripartitumot (Hármas könyv) 1517-ben a saját pénzén. Ebben a nemesek érdekét képviselte. Az 1222-es Aranybullára épült (ez lesz a magyar jog alapja 1848-ig). Csak a nemességet ismeri el nemzettagnak, a jobbágyságot nem. A jobbágyság terhei megemelkedtek. 1514-ben indult egy keresztes hadjárat a törökök ellen. Ennek az egyik fontos vezetője Dózsa György volt. 1514-ben volt a Dózsa féle parasztháború. Ezt Temesvárnál leverték Szapolyai János hadai. Dózsát és az alvezéreit kivégezték. Az Oszmán Birodalom megerősödött. Magyarországon megosztottság volt. A végvárak már nem igen tudták visszatartani a törököt. 1521-ben az oszmánok elfoglalták Szabácsot és Nándorfehérvárt. A nemesi és bárói ellentétek miatt a törökök könnyen támadhattak. I. Szulejmán 1526. augusztus 29-én megtámadta Mohácsot. Ez a csata 2 óra alatt lezajlott. Nem egyesítették a magyar hadsereget és nem volt itt mindenki. A törökök győzelmet arattak, sok magyar elesett. Ezután az oszmánok kivonultak.

1526-1568 Magyarország két tűz közé került. Lajos halála után jelentkeztek a trónkövetelők: Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd. Magyarországon kettős királyválasztás történt. Az ország ezzel két részre szakadt. Polgárháború zajlott kettejük között. Szapolyai szövetségest keresett és a törökhöz fordult segítségért. Ebből nem lett semmi. 1533-ban a törökök és a Habsburgok kötöttek egy egyezséget. 1538-ban a két király megkötötte a Váradi-egyezményt. Ez titokban zajlott, hogy a törökök ne tudják. Ez arról szólt, hogyha Szapolyai meghal, akkor Ferdinánd kapja az országot. 1540-ben Szapolyai meghalt. Előtte magához hívatta a legfőbb bizalmasait Fráter Györgyöt és Török Bálintot. Azt kérte tőlük, hogy ne tegyenek eleget a Váradi-egyezménynek és fiát János Zsigmondot juttassák a trónra. Fráter György a töröktől kért segítséget. 1541-ben Budára jöttek tárgyalni és csellel elfoglalták augusztus 29-én. Ezzel az ország három részre szakadt: Királyi Magyarország, Török Hódoltság, Erdély. Izabella Szapolyai felesége vette át az irányítást. 1541-ben megkötötték a Gyalui-egyezményt Ferdinánddal. Lemondott volna Ferdinánd javára az országról Izabella, ha ő segít kiűzni a törököt Budáról. 1547-ben a Habsburgok és az oszmánok békét kötöttek. 1549-ben Fráter és Ferdinánd egyezkedtek (Nyírbátori-egyezmény). 1551-ben Fráter Györgyöt meggyilkolták a Habsburgok. Folyamatos várháborúk zajlottak a törökkel. 1552-ben még nem sikerült elfoglalniuk Eger várát. Szolnok, Temesvár és Drégely vára elesett. 1556-ban a török ostromolta Szigetvárat, ami el is esik. A védők az utolsó csepp vérükig küzdöttek. Itt halt meg I. Szulejmán. 1568-ban a Habsburgok és a törökök megkötötték a Drinápolyi-békét.

A három részre szakadt ország

Török Hódoltság: Az Oszmán Birodalom felügyelete alatt állt. Vilajetekre és szandzsákokra osztották. Sokan elmenekültek innen. Itt kettős adóztatás volt, ami nem érte meg az itt élőknek. A pasa volt a vilajet vezetője. A diván volt a pasa tanácsadó testülete. A kádi a bíró, a defterdár pedig az adószedő volt. Életben volt ebben az időszakban a gyerekadó. Az itt élők folyamatos létbizonytalanságban éltek. A törökök nem rombolták le a templomokat és a várakat. Inkább építkeztek, különböző fürdők, minaretek emelkedtek. Különböző növényeket hoztak be. Ők hódítóként voltak jelen.