Az Oszmán birodalom kialakulása

Szeldzsukok:

A Bagdad központú Abbaszida Kalifátus a XI. század elejére teljesen szétesett, több kisebb központ alakult ki. Az egyik ilyen központ a Szir-Darja folyó alsó folyásánál élő szeldzsuk szállásterület lett.

• A XI. század második felére kiterjesztették hatalmukat Mezopotámiára, Szíriára és Palesztinára.
• 1071-ben szultánjuk, Alp Arszlán Manzikertnél legyőzte a bizánci seregeket.

A Szeldzsuk Birodalom széthullása idején egy kis emirátusként kezdődött az oszmán állam története.

Az Oszmán Állam kialakulása:

Az oszmánok Ertogrul nevű törzsfőnökük vezetésével érkeztek Anatólia területére, és a bizánci határ közelében telepedtek le.

Ertogrul fia Oszmán (1281?-1326)

• Az addigi törzsszövetséget katonai állammá formálta.
• Meghirdette az iszlám fegyveres terjesztését.
• Csapatai 1326-ban elfoglalták Bizánctól Brusszát, amely az első főváros lett.

A hódítás első szakasza:

Oszmán fia, Orhán (1326-1360)

• Megszerezte Kis-Ázsia észak-keleti részét Nikaiaval, illetve Belső-Anatóliában Ankarát.
• Kihasználva Bizánc és a szerbek hadakozását, illetve a bizánci belháborúkat, elfoglalta a Márvány-tenger északi, azaz európai partvidékén Gallipolit (1354).
• Felvette a szultáni címet, és önálló pénzt veretett.

Orhán fia, I. Murád (1360-1389)

• 1361-ben elfoglalta a második legfontosabb bizánci várost, Drinápolyt (Edirne), és ide helyezte át a szultáni székhelyet.
• 1371-ben a Marica folyónál legyőzte a szerbeket, és megszerezte Makedóniát.
• 1380-as évek elején sorra foglalta el a bolgár területeket.
• 1389-ben Rigómezőn (Koszovó polje) legyőzte a szövetkezett dél-szláv seregeket, ezután Szerbia vazallus állammá vált (bár maga a Szultán is meghalt a csatában).

I. Murád fia, I. Bajezid (1389-1402)

• 1393-ban Bulgáriát beolvasztotta a birodalomba, Havasalföld pedig csatlós állammá vált.
• 1396-ban Nikápolynál legyőzte a Zsigmond magyar király által vezetett európai lovagsereget.
• 1402-ben azonban szembe került a nagy turkesztáni hódítóval, Timur Lenkkel, aki még nála is nagyobb hadsereggel rendelkezett (Timur: 160 ezres, Bajezid: 70 ezres sereg). Timur 1402. július végén az ankarai csatában legyőzte Bajezidot, aki fogságba került, majd meghalt. A birodalom részekre hullott.

Egyesítés és az oszmán világbirodalom kialakulása:

11 évnyi harc után I. Mehmed (1413-21) lett a szultán.

• Újra egyesíti a területeket, az oszmán állam második megalapítója.

I. Mehmed fia, II. Murád (1421-51)

• Miután Zsigmond magyar király több várat, így Nándorfehérvárat is megkapott Lazarovics István szerb fejedelemtől, hadat indított: 1428-ban Galambócnál legyőzte Zsigmondot.
• 1439-ben elfoglalta a szerb fejedelmi székhelyet: Szendrőt.
• Hunyadi János és az albán Szkander bég (Kasztrióta György) sikerei (1442-44) csak időlegesen állították meg előrenyomulását: 1444-ben Várnánál legyőzte I. Ulászló magyar királyt, majd 1448-ban a II. rigómezei csatában Hunyadi Jánost: ezekkel a győzelmekkel állandósult a török berendezkedés a Balkánon.

II. Murád fia, II. Hódító Mehmed (1451-81)

• 1453-ban, 54 napi ostrom után elfoglalta Konstantinápolyt és ide tette át a birodalom székhelyét (Isztambul).
• 1456-ban azonban kudarcot vallott Nándorfehérvár ostrománál.

II. Mehmed fia, II. Bajezid (1481-1512) idején leállt a hódítás.

I. „Rettenetes” Szelim (1512-1520) rövid uralkodása alatt hatalmas területeket hódított meg.

• Megszerezte Szíriát, Palesztinát, Egyiptomot és az Arab-félsziget vörös-tengeri partvidékét is. Ezzel kezébe jutott az iszlám világ két szent városa: Mekka és Medina. Felvette a kalifa címet, amivel a birodalom és az iszlám világ vallási vezetőjévé vált.

Fia I. „Nagy” vagy „Törvényhozó” Szulejmán (1520-66) uralkodási idejére esett az Oszmán Birodalom fénykora.

• Kedvező feltételek (Habsburg-francia vetélkedés, reformáció) mellett indulhatott Európa előretolt védelmi vonala, Magyarország ellen 1526. aug. 29-én a mohácsi síkon megtörte a magyar ellenállást.
• Két ízben is (1529, 1532) sikertelen kísérletet tett Bécs elfoglalására.
• Ezután felváltva kellett hadakoznia az európai és a keleti területeken. 1522-ben bevette Rhodosz szigetét, kiűzve a johannitákat. Ennél nagyobb feladatot jelentett a perzsa területen (lrán) 1502-ben megalakult Szefevida állam elleni háború. Ez egyben vallásháború is volt, mert a Szefevidák a síitizmust tették meg államvallássá. Szulejmán nem tudott döntő jelentőségű győzelmet aratni sem itt, sem az európai hadszíntéren.
• 1566-ban indult élete utolsó hadjáratára, célja megint Bécs volt. Az idős (72 éves) szultán már az út során, a Zrínyi Miklós védte Szigetvár ostroma közben meghalt. I. Szulejmán egy hatalmas, jól szervezett birodalmat hagyott maga után.

Az oszmán haderő: reguláris alakulatok

Az állandó és hivatásos hadsereg Oszmán (1281-1326) idején alakult ki, és ő hirdette meg az iszlám fegyveres terjesztését is.