Hirdetés

Magyar-török küzdelmek és együttélés a XV.-XVII. században

21 perc olvasás

Erdélyi Fejedelemség: 1570-ben a Speyer-i egyezmény értelmében született meg. János Zsigmond lemondott a királyi címről és ő lett Erdély fejedelme. A török vazallus államként kezelte ezt a területet. Erdély adózott a töröknek, ez az éves jövedelem 10%-át jelentette. Később Báthori István és Báthori Zsigmond is lesznek fejedelmek. Királyi Magyarország: Habsburg fennhatóság alatt állt. Új végvárvonalat hoztak létre a Török Hódoltság határán. Rendi dualizmus jellemzi ezt a területet (király+rendek együtt kormányoztak).

Hirdetés

15 éves háború Az 1568-as Drinápolyi-béke ellenére voltak portyázások. Ebből bontakozott ki a 15 éves háború. 1. szakasz (1591-1596): A törököknek volt egy sikertelen ostromuk Sziszek vára ellen, de 1593-ban viszont elfoglalták Sziszeket és Veszprémet. Pálffy Miklós válaszhadjáratot indított. Rohány és Fülek várát vissza is foglalta. 1594-ben a pápa indított egy törökellenes hadjáratot. Ehhez csatlakozott Erdély, Moldva és Havasalföld is. 1595-ben Bocskai István vezetésével Gyurgyevónál legyőzték a törököket. 1596 őszén Egert ostromolta a török és el is foglalta. Mezőkeresztesnél volt a döntötő ütközet, amit az oszmánok nyertek.

2. szakasz (1596-1604): 1598-ban Váradot ostromolta a török sikertelenül. 1600-ban elfoglalták viszont Kanizsát. Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem ellen fellépett Vitéz Mihály és Basta. Le is győzték őt. Basta megölette Vitéz Mihályt és ő lett Erdély fejedelme. 1603-ban Székely Mózes volt az erdélyi fejedelem néhány napig. Kisérletet tett Basta elüldözésére sikertelenül. Ezután Basta feldúlta Erdélyt és elmenekült.

Téli hadjárat:

Lipót császár (1657-1705) azonban tárgyalásos úton akarta rendezni az ellentéteket a törökkel. Erre 1663 őszén a török támadott, s elfoglalta Érsekújvárt. A császár Zrínyi Miklóst nevezte ki a magyarországi hadak főparancsnokává. A francia király és a Rajnai Szövetség segéderőket küldött Magyarországra. A Zrínyi vezette szövetséges hadak 1664 elején benyomultak a Dráva menti hódoltságba (téli hadjárat). 1664. február 2-án az eszéki Dráva híd felégetésével megszüntették a kapcsolatot a dunántúli török várak és a délebbre fekvő török őrségű erősségek között. Lipót és a haditanács azonban a védekező háború mellett foglaltak állást. Zrínyit még januárban Raimondo Montecuccoli váltotta le a főparancsnokságról, aki a végsőkig halogatta a megütközést a törökkel. 1664. augusztus 1-jén, a Rába folyó szentgotthárdi gázlójánál végre vállalta a csatát és győzelmet aratott. A csata után megkötött vasvári béke (1664. augusztus 10.), nagy felháborodást keltett a magyar rendek körében, mivel a királyi Magyarország rovására elismerte a török foglalásokat. Az elégedetlenség végül a Wesselényi-féle összeesküvéshez vezetett, amelyet aztán a bécsi udvar megtorlása követett. A török kiűzése Magyarországról

Előzmények: A XVII. század végére Magyarország négy részre szakadt. A Dunántúlt a Habsburgok, a Felvidéket Thököly Imre, Erdélyt Apafi Mihály, és az ország középső részét a Porta tartotta a kezében. 1681-ben a török birodalom befejezte az oroszokkal vívott háborút. A szultán ezután egy nagy nyugati támadás tervét fontolgatta. Erre ösztönözték Thököly katonai és politikai sikerei is. IV. Mehmed 1683 májusában kinevezte Kara Musztafa nagyvezért a Lipót császár elleni háború parancsnokává. Csatlakozásra szólította fel vazallusait, Apafi Mihályt és Thököly Imrét. A császári katonaság Magyarországot feladta, és visszavonult Bécs védelmére. A török sereg végigvonult az országon, de csak néhány kisebb várat foglalt el (Veszprémet, Tatát), elsősorban Bécs ellen indult. Majdnem két hónapig kitartó, 120 ezer főből álló török ostromgyűrű vette körül az osztrák fővárost. A gyűrűt Sobieski János lengyel király és Lotharingiai Károly császári fővezér vezetésével lengyel, bajor, szász és a császári csapatok roppantották szét 1683 szeptemberében a Bécsi csatában. Thököly már ez előtt vereséget szenvedett.

Hirdetés

Az első sikeres hadjárat: A megtámadottak végre komoly ellentámadásra szánták el magukat. 1684-ben XI. Ince pápa kezdeményezésére létrejött a Szent Liga, a Habsburg-birodalom, Lengyelország és Velence törökellenes szövetsége. (Később csatlakozott hozzá Oroszország, és a bajor, a szász és a brandenburgi választófejedelem is küldött zsoldosokat.) A pápa hatására XIV. Lajos semlegességet ígért a harcok idejére, így Lipótnak nem kellett félnie egy esetleges francia hátbatámadástól. Az egész Európából összegyűlt katonákkal meginduló támadás elsöprő győzelmeket hozott. Az invázió először a törökökre támaszkodó Thököly hatalmát söpörte el. A megyei nemesség nagy része cserbenhagyta, katonái zöme pedig átállt a császáriak oldalára, hogy segítsen mielőbb megszabadítani az országot a töröktől. 1684 folyamán a Szent Liga csapatai visszafoglalják Visegrádot, Vácot. Megpróbálkoznak Buda ostromával is, de azt erős török helyőrség védi, így kísérletük kudarcba fullad. 1685-ben Velence is támadást indít a Porta ellen a Balkánon. A császári csapatok elérik Erdélyt. 1686 júniusában a szövetségesek megindítják Buda ostromát. A vár alá jóformán egész Európa elküldte fiait. Sok magyar katona is harcolt a seregben, a mintegy 15 ezer főt számláló magyar csapatok az ostromló seregek egyötödét jelentették. 1686. szeptember 2-án 145 év után szabaddá vált Buda. A várat Abdurrahman budai pasától szerezték vissza. A csatában a korjellemző várostromtechnikáit (így robbanóanyagokat, sáncrendszert) alkalmaztak. A siker után folytatódott az előre nyomulás a hódoltsági területeken. Lotharingiai Károly katonái folytatták a török kiűzését. 1687. augusztus 12-én Nagyharsánynál, a második mohácsi csatában megverték Szulejmán nagyvezér hadait. Ez a győzelem azért volt nagyon fontos, mert így szabaddá vált az eszéki híd, ami ekkor az egyetlen átkelőhely volt a Dráván. Ebben az évben a szövetségesek elfoglalták Eszéket és Egert is. 1688-ban Munkács, Lippa és Belgrád visszafoglalása következett. 1689-ben már Szerbia jó részéről is kiszorultak a törökök.

Lapozz a további részletekért

1 2 3 4


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!