Hirdetés

Középkori kultúra (oktatás és tudomány, lovagi kultúra, szerzetesi létforma) – I. rész

21 perc olvasás

A XIII. században kezdték el készíteni az un. konkordanciákat, amelyek néhány bibliai történetet dolgoztak fel, olyan formában, hogy fadúcokról képeket nyomtattak lapokra és a képek alá latin nyelvű rímes hexameterekben szövegmagyarázatokat írtak, majd a lapokat „könyvvé” fűzték. Ezek voltak az illusztrált tankönyvek ősei.

Hirdetés


Hirdetés

A XII-XIV. századtól már rendszeres oktatás folyt tehát a magyarországi kolostorokban is. Az arra alkalmas növendékeket megtanították olvasni, énekelni és ezen felül írni és számolni is. De hogy kik voltak az arra alkalmasak az szigorú rendeletekkel írták elő. Többek között: fiú, legyen szabad állapotú, legalább 14 éves korú, rossz hírtől mentes, megfelelő tanultsággal rendelkező, a testvérek által végzett munkára alkalmas, illetőleg jó erőben levő.

A XIII. században a kolostorok szerzetesei közül sokan más, nagyobb iskolákba iratkoztak be, mind Magyarországon, mind külföldön, amihez nem kérték ki elöljáróik engedélyét. Ahhoz, hogy ez ne tudjon általánossá válni az 1279. évi budai zsinaton a következő rendeletet hozták; „Előzetes megintés után ki kell zárni a közösségből mindazokat a rendtagokat, akik kolostoraikat elhagyva elöljáróik engedélye nélkül iskolákat látogatni, illetőleg a grammatikán, a teológián és a logikán kívül más tudományokat tanulmányozni merészelnek. Viszont ugyanezen a zsinaton született az a rendelet is, amely a papság középszintű vezetői számára is szigorú követelményeket állított a tudományok területén, így előírta a jártasságok a hét szabad művészet, valamint a kánonjog területén.

Szerencsére azonban nemcsak a fiú gyermekeknek jutott ki a tanulás fortélyaiból, hanem a lányok is ismerkedhettek az olvasással, a könyvekkel, a latin nyelvvel, kódexmásolatokkal, miniatúrafestészettel. A lányok valamivel előbb, mint a fiúk – 10 éves korukban kerültek a „nevelőintézetek” falai közé.

A hazai apácakolostorokban folyó oktatás-nevelés egészen a XVIII. század közepéig alig változott.

Hirdetés

A tétel második része: Középkori kultúra (oktatás és tudomány, lovagi kultúra, szerzetesi létforma) – II. rész

Lapozz a további részletekért

1 2 3 4 5


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!