II. Világháború

1944

• 1944. január: felszabadul a leningrádi blokád („900 napos” volt)
• 1944. március 22. Horthy leváltja Kállay-t. Új magyar me.: SZTÓJAY Döme
• 1944. június 6. normandiai partraszállás (Le Havre és Cherbourg között) EISENHOWER vezetésével. Június 27-re sikerül elfoglalni Cherbourgot (kikötő), ez fontos volt az utánpótlás szempontjából. Párizsban 1944. augusztus 19-én felkelés tört ki, erre bevonultak a szövetségesek francia tábornok, DE GAULLE vezetésével, aki augusztus 30-án kormányt alakított. A második front fő tábornokai voltak: BRADLEY, PATTON, Montgomery. Ellenük fölvonult német hadak főparancsnoka: RUNSTEDT marsall. Szeptemberre elérik a Rajna vonalát a szövetségesek .
• 1944. július 20. Claus STAUFFENBERG merénylete Hitler ellen
• 1944. augusztus 1. Varsóban a lengyel „honi hadsereg” felkelést robbantott ki. Sztálin nem segített nekik, így azok október 2-án letették a fegyvert.
• 1944. augusztus 23. a román hadsereg átáll a szövetségesek oldalára
• 1944. augusztus 29. Horthy leváltja Sztójayt. Új magyar me.: LAKATOS Géza
• 1944. szeptember 9. a bulgárok is átállnak
• 1944. aug./szept.: Dunbarton Oaks-i konferencia (Canada) a háború utáni biztonsági rendszerről tárgyalnak, kimondják az ENSZ létrejöttét benne a Biztonsági Tanáccsal.
• 1944. október 16. Horthy Miklós magyar kormányzó lemondása. Új magyar me. , azaz „nemzetvezető”: SZÁLASI Ferenc
• 1944. október: Moszkvai konferencián találkozik Churchill és Sztálin. Ez volt az un. „cetlis konferencia” Eredmény: Romániában, Mo.-n, Bulgáriában 90%-os szovjet befolyás Görögországban 90%-os angol befolyás

1945

• 1945. február 4-12. Jaltai konferencia (Krím fsz.) – Churchill, Roosevelt, Sztálin találkozó. Megállapodtak az ENSZ létrehozásában és a SZU Japán elleni háborújában. Európát rendezték a Nyilatkozat Európáról c. deklarációban, amely az Atlanti Charta elveire épült
• 1945. február: szövetséges offenzíva No. ellen, március 5-én elfoglalták Kölnt és utána találkoztak az Elbánál (Torgau városánál) az amerikai és a szovjet katonák.
• 1945. április 16-án ZSUKOV és KONYEV marsallok vezetésével megkezdődött a támadás Berlin ellen.
• 1945. április 25. San Francisco- az ENSZ alakuló ülése
• 1945. április 30. Hitler öngyilkosságot követ el
• 1945. május 2. Olaszországban letették a németek a fegyvert.
• 1945. május 4. No. Reimsben feltétel nélkül kapitulál, a fegyverszünetet május 8/9-én írták alá.
• 1945. július 17- augusztus 2.: Potsdam-i konferencia : Angliát Churchill (július 28-ig), majd C.R. ATTLEE ; USA-t Harry S. TRUMAN (Roosevelt ápr. 12-én meghalt) ; SZU-t Sztálin képviselte. A nácizmus felszámolása és bíráskodása (nürnbergi per) mellett döntöttek. Brit, szovjet, amerikai és francia megszállási zónákra osztották No.-t, Ausztriát és Berlint. A békeszerződések megkötésére létrehozták a Külügyminiszterek Tanácsát (tagok: NBr, USA, SZU, Kína, Fro.). Königsberget a SZU-hoz csatolták. Megszüntették az Anschlusst és Ausztriát is zónákra osztották (ez így volt 1955-ig, az Osztrák Államszerződésig) Július 26-án fölszólították Japánt a fegyverletételre, de ők nem engedelmeskedtek.
• 1945. augusztus 6. Hirosimára atombombát dobnak
• 1945. augusztus 9. Nagaszakira is, még aznap megtámadták a szovjetek a japánokat, akik 1945. szeptember 2-án írták alá a kapitulációt a Missouri csatahajó fedélzetén.

Magyarország miniszterelnökei a háború alatt:

• Teleki Pál 1939. február 16. – 1941. április 3. (öngyilkossága)
• Bárdossy László 1941. április 4. – 1942. 1942. március
• Kállay Miklós 1942. március 9. – 1944. március
• Sztójai Döme 1944. március 27. – 1944. augusztus
• Lakatos Géza 1944. augusztus 29. – 1944. október 16
• Szálasi Ferenc 1944. október 16. – 1945.