Hirdetés

Görög és római építészet

9 perc olvasás
Görög és római építészet

ÓKORI GÖRÖG ÉPÍTÉSZET

  1. Az érett görög építészet és az oszloprendek

a) A templomok

  • A vallás szabta meg a görög építészet főbb művészi feladatait. Ennek szolgálatában álltak a templomok, a vallásos jellegű versenyjátékok építményei és a vallási ünnepek kereteiből kinövő színházak is. 
Hirdetés

 

  • A görög templom az istenszobor őrzésére épült cella (naosz, hajó) védelmére szolgált, nem tömegek befogadására. 

 

  • Az oltár különálló egységet képezett, akár hatalmas méretet ölthetett (pl. a Zeusznak és Athénének ajánlott pergamoni nagyoltár). 

 

  • Az eredetileg egytermes épületet kívülről külső oszlopsor övezte. 
Hirdetés

 

  • Létezett körtemplom is, pl. Delphoiban

 

  • A görögségre jellemző antropomorfizmus megfigyelhető a templom- ill. oszlopépítésben is. 

 

  • A templom részei: 
    • lábazat (lépcsős alépítmény); 
    • törzs (oszlopsor); 
    • nyaktagozat (koronázza a párkány; alatta az eresz; a képszék (fríz)

függőleges hornyokkal és domborművekkel; hevedergerendával, ami az oszlopfőn nyugszik); 

  • fejezet (timpanon) a nyeregtető háromszög alakú homlokzati metszete).

  2. Az oszlopfajták

 

  • a) dór
    • az oszlopfajták közül az alap a dór volt, a férfias, robusztus hatást keltő. 

 

  • Ez a férfitest arányai szerint készült, lábazat nélkül. A törzse sudarasodott 

(hordószerű kidudorodás), 16-20 vájatsorral tagolódott. E fölött 

Hirdetés

nyaktagozat, párnatag és fejlemez adja ki az oszlopfőt. 

 

  • A dór oszloprend a Kr. e. VII. sz. második felében keletkezett, talán Korinthoszban.

 

  • b) jón
    • a jón (ión) oszlop a női test arányai szerint épül fel,

 

  • több sor körbefutó barázdából álló lábazata van,

 

  • kecsesebb törzsű (a dór alsó átmérőjének 4-6,5-szöröse, a jónnak 8-10-szerese az oszlop magassága); 

 

  • az oszlopfőn a párnatag és fejlemez közé csigafejezet: kettős spirál ékelődik (voluták)
Hirdetés

 

  • A jón oszloprend a Kr. e. 600. körül, Hellász keleti részén fejlődött ki.

 

  • c) korinthoszi
    • ez a legdíszesebb változat

 

  • oszlopfője alsó részén akantuszlevelek futnak körbe, fölül központi pálmatest foglal helyet

 

  • ez a stílus alakult ki legkésőbb (Kr. e. IV. sz.)

 

  • Az oszlopot emberi alakot ábrázoló szoboralak is helyettesítheti; a férfi az atlaszfigura, a női a kariatida.

 

  • A timpanon sarkait uraló különálló emberi, állati, növényi figura az akrotérion. 
Hirdetés

 

  • A triglifeket, párkányokat alapvetően kékre, vörösre festették, ami hátterül szolgált a frízeken, timpanonokon megjelenő szoborkompozíciókhoz.

  3. A középületek

A klasszikus korban az oszloprendeket már nem csak a templomépületeknél 

alkalmazták: az agorát övező középületeknél is, ahol az oszloprendeket többféle 

alaprajzú szerkezetekkel társították. Ilyen pl.

  • a kétszintes sztoa (oszlopcsarnok), 
  • a tanácsháza,
  • A klasszikus korban jelentek meg a tornacsarnokok (gümnaszion)
  • a versenypályák (sztadion),
  • valamint a ló- és kocsiversenyek építményei (hüppodrom). 
  • Fontos emléképítmények születtek síremléknek, háborús vagy versenygyőzelem megörökítésére. A sírokat feliratos kőtáblával (sztélé) jelölték.

    4. Jelentős épületek 

  • Olümpiában a Zeusz-templom
  • Delphoiban az Apollón-templom
  • Athénban az Akropolisz (rajta a szárazföldi Hellász legnagyobb dór temploma, a Parthenon (Ahéné temploma, „a Szűz helye”,) a bejárati oszlopcsarnok: a Propülaia, az Athéné Niké-templom)
  • kis-ázsiai Halikarnasszoszban a Mauszóleion, az ókori hét világcsoda egyike, Kária királyának, Mauszólosznak a nyughelye. 
  • Pergamonban a fellegvár és a Zeusz-oltár
Hirdetés

   

ÓKORI RÓMAI ÉPÍTÉSZET

  Róma a kultúra és a művészet fővárosa volt, a műveltség rómából sugárzott ki a birodalom egész területére. Római művészet lakulására az etrusz és a görög művészet gyakorolt alapvető befolyást. A rómaiak összegezték és egyesítették ezeket a kultúrákat és kialakították sajátos stílusukat. Az építőművészetben róma Kr.e. a 2.sz.-ban hozta létre jellegzetes épületstílusait. Szobrászata és festészete az etrusz és görög mintákat követte. A képzőkűvészet virágkorát a 2.-3.-sz.-ban élte, a vezető ágazata az építészet volt és mindvégig erős görög hatás alatt maradt.

   

  • A sajátos római épület típusok:

 

  • a pódiumon álló templomok
  • a bazilikák (vásárcsarnokok)
  • a fürdők (thermák)
  • az amfiteátrumok
  • színházak
  • cirkuszok
  • mauzóleumok (síremlék)
  • fórumok (piactér)

Lapozz a további részletekért

1 2


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!