Egyiptom története

Hérodotosz görög történetíró: Egyiptom a Nílus ajándéka.

Az egyiptomiak hazájukat Kemetnek¹ nevezték, hiszen a Nílus minden áradásakor termékeny fekete iszapot rakott le 5-10 km szélességben.

Egyiptom két részre oszlik:

1. Az északi részt, a deltavidéket Alsó-Egyiptomnak nevezzük
2. A déli rész az első kataraktáig²Felső-Egyiptom

Egyiptom ásványkincsekben szegény volt, mind az aranyat, mind a rezet be kellett hozni. A vastárgyak meteorvasból készültek és csak a kr.e. V. században terjedtek el.

Kemény és puha kőfajtákból viszont rengeteg volt (piramisépítés, szobrok, templomok emelése).

Egyiptom benépesülése:

Hogy Kr.e. 3000 környékén milyen eredetű lakosság élt Egyiptom területén, nem tudjuk. Valószínűleg a jégkorszakot követő felmelegedés, a Szahara kiszáradása következtében folyamatosan húzódtak embercsoportok a folyó mellé. Nyelvük alapján afrikai és ázsiai népesség összeolvasásából alakulhatott ki az egyiptomi alapnépesség.

Az egyiptomi történelem korszakai

Az éveket kezdetben az akkor történt jelentősebb eseményekkel jelölték, később az egyes uralkodók trónra lépte szolgált kiindulópontul.

A történettudomány a korszakoláshoz a területen kialakult és szétbomlott politikai egységeket – birodalmakat – veszi alapul. Az egyes periódusokon belül a dinasztiák³ adják a belső tagolódást.

Az egyiptomi birodalom kialakulása (Korai Birodalom)

Az állam kialakulását az öntözéses földművelés tette lehetővé. Kr.e. 3000 környékén két nagyobb egység alakult ki: Alsó- és Felső-Egyiptom.

Mindkét állam kicsi, önálló körzetekből tevődött össze, mindkettőnek volt saját fővárosa, helyi istene és legfőbb vezetője.

Alsó-Egyiptom fővárosa Pe volt, védőistene pedig a kobraistennő (Uadzset)

Felső-Egyiptomnak Neheb volt a fővárosa (Hierakonpolisz), amely a keselyűistennő (Nehbet) oltalma alatt állt.

A két állam egyesítése háborúk eredménye volt (Narmer király palettája)

Narmer győzelme Alsó-Egyiptom felett csak időleges volt, hiszen az egyiptomiak államuk megalapítójának az első dinasztia első királyát, Ménészt tekintették. A főváros Memphisz lett. A város főistene Ptah volt.

Az egyesítés korában jelentek meg az egyiptomi állam későbbi intézményeinek csírái. Megkezdődött a későbbi kerület (nomosz) beosztás megszervezése, amely a helyi közigazgatás feladatait látta el. Kialakult az államszervezet, amelynek élén a király állt, aki a Hórusz címet viselte, mint Hórusz sólyomisten földi megtestesülése.

A korról szerzett ismereteink a Memphisz közelében lévő Szakkarában végzett ásatások leletein alapulnak. Az itt található sírok (masztabák) már a későbbi piramisok előzményeinek tekinthetők.

Az Óbirodalom (Kr.e. 2635-2155)

3-6. dinasztia.

Az Óbirodalom első fáraója Dzsószer⁴ volt. Lépcsős piramisát úgy kell elképzelni, mint hét, egymásra helyezett masztabát. Főembere Imhotep volt.

A fáraók:

• Hitvilág: régen nem voltak földi királyok: maguk az istenek uralkodtak.
• Ozirisz: földművelésre, letelepedésre, zenére stb. tanította meg az embereket
• Ízisz: Ozirisz felesége
• Hórusz: Ozirisz és Ízisz fia, a sólyomisten.

Az egyiptomiak tehát királyaikat az istenek földi képviselőinek tekintették.

• A hadsereg főparancsnoka
• Az államigazgatás és a kincstár feje
• Valamennyi templom főpapja
• Legfőbb bíró
• Rajta múlik az ország termékenysége
• Trón betöltése: primogenitúra
• Többnejűség. A másodfeleségek részben rokonaik, részben az előkelő egyiptomi hölgyek vagy a külföldi hercegnők sorából kerültek ki.
• Heb szed-ünnep: a fáraó szimbolikus megfiatalítása. A 30. uralkodási évben rendezték meg. A fáraó előtt bárkájukon elvonultak a tartományok istenei. A királynak ezután kétszer körbe kellett futnia a kiválasztott szent körzetet (templomot). Fejére először Felső-Egyiptom koronáját tették, a köv. alkalommal pedig Alsó-Egyiptomét. Ezután az uralkodót hordszéken vitték körbe, hogy alattvalói is láthassák.

Államszervezet:

• Fáraó
• Vezír: a király utáni első méltóság. Funkciói: bíró, a kincstár felügyelője, az élelmiszerraktárak egy részének ellenőre. Építkezések és a halotti kultuszok rendjének felügyelete
• Nomoszok: 42 db volt. Élükön a kormányzók. A fáraó nevezi ki őket. Szolgálataikért birtokot kaptak.
• Írnok
  • Az állam legfontosabb hivatalnoka