Görög és római építészet

• diadalívek

• könyvtárak

• mérnöki létesítmények (vízvezetékek, csatornák)

  A gladiátorjátékok színhelyéül szolgált és a színházból fejlődött ki, a két félkörös nézőtér szembefordításával. Caesar idején alakult ki (Kr.e. 50) és fejlődött óvális alaprajzuvá. A legnagyobb amfiteátrum a Colosseum (Kr.u. 78). 187m hosszú, 155m széles és 50m magas épület volt, 5000 néző befogadására készült. A fal tagolását kolüsszeum motívumnak hívjuk (dór, jón, korintoszi, vízszintes párkányok és árkád sor).

  Termák

A fórumkörül helyezkedtek el a közigazgatás épületei, a tanácskodótestületek gyűléstermei, a levéltár és a templom. A görög agórákhozhasonló, a római városok társadalmi, kereskedelmi és életének központja.

A római köztársaság korának végén alakult ki az az épülettípus,

amely nagy tömegek befogadására volt alkalmas és sokféle ingyenes szórakozást nyujtott.

Központi egysége a külömböző

vízhőmérsékletü fürdőmedencés helyiség: 

• hidegvizes 
• Frigidárium
• langyosvizes 
• Tepidárium
• melegvizes 
• Caldárium

  Ehez kapcsolódtak az öltözők a testgyakorló és könyvtárhelységek. A fürdőházak terjedelmes parkterülettel rendelkeztek.

  Templomok

A római templomok két alaptípusa ismeretes: téglalap alaprajzu és központos alaprajzu templom. A hosszanti alaprajzu templom mindig megemelt alapépítményen állt. A centrális templomtípus a kőr alaprajzu cella köré épült, külső oszlopsorral körülvéve , ezeket kupola fedte.

  A római világépítészet legfontosabb példája a bazilika volt, amely többfunkciós középületként szolgált (vásárcsarnok, bírósági tárgyalóterem).

  Az épületek kifrmálódáa és terjedése a birodalom területén azonos alakban történt. A küzépületek rendeltetésük mellett a birodalom nagyságát és erélyét szimbolizálták. A római építészet átveszi a 3 klasszikus görög oszloprendet és kiegészíti a toszkán és a kompozit oszloprendel. A római építészet legjellegzetesebb szerkezeti elemét a boltívet az etruszkoktól vette át. Ezt összekapcsolva az oszloprendel kialakította az árkádot (oszlopokon nyugvó boltív). A boltív nagyobb teherbírásu volt mint az oszlopos gerendázatos rendszer.

  (Ami most következik az már lényegtelenebb információ. Inkább csak egy kis plusz) 

  Etruszkok művészete

Az Etruszkok Kr. e. az első évezred első felében technikai fejlettségüknek köszönhetően vezető szerepet töltöttek be itália népei közt. Építészetük, szobrászatuk és festészetük az antik róma művészetének kialakításában meghatározó szerepe volt.

  Amfiteátrum

A városépítészet gyakorlatát a rómaiak átveszik az etruszkoktól. Az etruszkok a városokat megterveztél, szabályos városépítészeti terv alapján. A városok alaprajza általában szgletes, az utcák egymásra merőlegesen keresztezik egymást. A várost erődített fallal vették körül. A városba kapukon lehetett bejutni. A temető a városfalakon kívül helyezkedett el.

  Bazilika

Fórum

Nagyon fontos épülettípus, több funkciós középület. Vásárcsarnokként, bírósági tárgyalóteremként működött. A nyujtott négyszög alaprajzu belső teret 3-5 hajóra tagolták. A főhajó az oldalhajók fölé emelkedett és direkt megvilágítást kapott. A bejárattal szembe állt a gazdagon díszített bírósági emelvény. A kereszténység elfogadása után a bazilikalett a keresztény templomok alaptípusa (4.sz.).

  Színház

A lejtősen emelkedő nézőtér mesterséges építmény volt.

A színház a város bármely pontján felépülhetett monumentális méretüre.

A legnagyobb színházak, akár 2000 főt is befogadtak.