Hirdetés

Az arab-izraeli háborúk története

50 perc olvasás
soldier walking on wooden pathway surrounded with barbwire selective focus photography

Az arabok és Izrael közti konfliktus – noha a zsidó állam csak 1948 óta létezik hivatalosan – a palesztinai zsidó és arab lakosság közti összecsapások formájában a 20. század eleje óta folyik változó intenzitással hadi, politikai és gazdasági síkon. A kérdés a hidegháborúnak köszönhetően kapott világpolitikai súlyt, mivel az Amerikai Egyesült Államok feltétlen támogatását élvező Izrael ellenében a Szovjetunió (miután kezdetben támogatta a független Izrael létrehozását, és elismerte az új államot) az arab államokat nyerte meg magának. A kétpólusú világrend felbomlása és néhány végeredményben eredménytelen békekezdeményezés azonban nem vetett véget a konfliktusnak, melyben mindkét oldal az emberi jogok szempontjából kifogásolható eszközökkel él. Jórészt a konfliktus hozadéka a palesztinok nemzettudatának kialakulása, de a sokszínű zsidóság nemzetté kovácsolódása is.

Hirdetés


Hirdetés

A mai értelemben vett arab–izraeli konfliktus előzményei a tágabb történelmi múltban kersendő, azonban maga a kifejezés a 20. században lett használatos a század történéseire. Az érintett területek körülbelül 3000-3200 éve lakottak zsidó részről, de előtte az i. e. 3. évezred végén, a 2. évezred elején kánaániták semita törzsei telepedtek meg itt, innen ered Kánaán neve, majd a hükszoszkok hódították meg, a 16–12. században pedig egyiptomi tartománnyá vált. Héber népcsoportok az i.e. 15–14. században érkeztek, majd később nyugat felől a 13–12. században egy új népcsoportt is megjelent a térségben, őket filiszteusoknak nevezték!  A filiszteusok nem bizonyítható módon, de vélhetően a palesztínok őseinek tekinthetőek, és Palesztína tartomány is róluk kapta nevét. Az első zsidó állam i.e. 1020 körül Saul vezetésével jött létre, de egységes formájában csak alig 100 évig állt fenn. A zsidó királyság Salamon uralkodása után ugyanis i.e. 929 körül ketté szakadt, és létrejött északon Izrael délen pedig Judea állam. A területet először i.e. 721 -ben Asszíria, majd  i.e. 586-ban az Újbabiloni Birodalom igázta le („babiloni fogság”). Amikor pedig a kialakuló Perzsa Birodalom legyőzte Babilont, a hatalmas ázsiai államkomplexum része lett a zsidó terület is. Nagy Sándor hódításait követően  pedig a Makedón Birodalomhoz, majd a Ptolemaioszok Egyiptomához, később a Szeleukidák birodalmához került.

  A Szeleukidák elleni felkelés révén létrejött a második önálló zsidó állam a Makkabeusok uralma alatt, amely i. e. 63-tól a Római Birodalom fennhatósága alá került. Az i. sz. 66–73 közötti zsidó háború és a Bar Kohba-lázadás (132–135) után Syria Palaestina néven római provincaként egyesült. Ezt követően a zsidó lakosság nagy része kivándorolt, diaszpórába kényszerült. (Ezt nevezzük Exodusnak) Később 395-ben a Bizánci Birodalom tartománya lett, majd csak a 7. században került arab fennhatóság alá, akik a kalifátusokhoz csatolták. A megmaradt lakosság nagy része átvette az arab nyelvet és felvette a muszlim vallást. A kis-ázsiai szeldzsuk-török fejedelemség (1072) után 1099-ben a keresztesek létrehozták a feudális jeruzsálemi királyságot. Szaladin hadai döntötték meg 1187-ben. A 13. század második felétől mameluk uralom alatt állt, majd 1516-1517-től 1918-ig az Oszmán Birodalom tartománya.

A 19. század végéig – 1948

Herzl Tivadar (1860-1904) Pesten született zsidó jogász 1897-ben Bázelben hívta össze az első cionista kongresszust, és létrehozta a Cionista Vilászervezetet. Munkásságát, melynek célja egy zsidó haza megteremtése volt, Chaim Weizmann (1874-1952) folytatta, aki 1920 és 1946 között – az 1931-35-ös időszakot leszámítva – az egész Cionista Világszervezetnek, majd a megalakuló Izrael Államnak is elnöke volt!

Lapozz a további részletekért

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!