Az I. ipari forradalom
A gőz a szárazföldön is hasznosnak tűnt. 1814-ben George Stephenson megalkotta az első klasszikus gőzmozdonyt, a Blücher-t, majd 1825-ben Rocket nevű gőzmozdonya megnyerte a Stockton és Darlington közötti versenyt (40-48 km/h-val ment), ezzel bizonyította az új közlekedési eszköz nagyszerűségét. A vasút előnye a szekérrel és a postakocsival szemben nem volt kétséges. Angliában teret hódított a vasútépítés, ami hamarosan a kontinensen is hatalmas lendületet vett. A közlekedés gyorsabbá vált, nagy tömegű árut is lehetett a szárazföldön szállítani. Az első pálya Liverpool és Manchester között épült ki, szükségessé váltak a hidak és alagutak építése (1842-ben alagút épült Angliában, a Temze alatt. 1843-ban az angol Adam Clark tervei alapján elkezdték építeni a Lánchidat.). Kontinenseket átszelő vasútvonalak is megjelentek. Az Orient Expressz 1888-tól a Calais – Párizs – Isztambul vonalon közlekedett. A következő lépés a városi közlekedés megjelenése volt (Omnibusz).
A hírközlési rendszer fejlődését is jelentette a gazdaság élénkülése. Az amerikai Morse 1832-es találmányával kábelen továbbított elektromos jelzésekkel helyettesítették a korábbi nehézkes, lassú és költséges optikai rendszert. Megalkotta a távíró ábécét, tökéletesítette a távírást. A találmány gyorsan elterjedt, hamarosan kábel kötötte össze Nagy Britanniát és az Amerikai Egyesült Államokat.
Más egyéb találmány is az I. ipari forradalom idején született meg. 1845-ben kezdték el gyártani az amerikai Samuel Colt hatlövetű forgódobos revolverét, megalapult a Colt Művek. A fényképezés pedig a Daguerre fivérek nevéhez kötődik.
Lapozz a további részletekért
