Hirdetés

Az ipari forradalom következményei

12 perc olvasás
Ipari forradalom

Az ipari forradalom

Az iparban minőségi változások mentek végbe. A kézműipart gyárakban folyó tömegtermelés váltotta fel. A gőz lett a legfontosabb energiaforrás. A gépek és a gőz átalakította a munkahelyeket és új üzemformát eredményezett: a gyárat. Megszületett a termelőeszközök piaca. Kifizetődővé vált a gépgyártás.

Hirdetés

Az ipari forradalom előfeltételei

  • a háromnyomásos gazdálkodást felváltotta a vetésforgó
  • takarmánynövényeket termesztettek, megnőtt az állatállomány
  • a földeket rendszeresen trágyázták
  • a mezőgazdasági termelés gyorsabban nőtt, mint a lakosság
  • jól működő hitelszervezet

Az ipari forradalom kibontakozásának folyamata

A gépesítés a tömegfogyasztási cikkek előállításában kezdődik. Előbb a fonást gépesítették, majd megjelentek a szövőgépek. Alapanyag mindinkább a gyapot lett. A kibontakozó ipari forradalom megkövetelte a szállítás és a közlekedés fejlesztését (Mac Adam: műút). Angliában vasútépítési láz lett úrrá. A vasútépítés újabb jelentőséget adott a gőzgépeknek, s piacot teremtett a szén, a vas számára. 1830 és 1850 között a szén és a vastermelés megháromszorozódott.

Az új ugrás a gépek előállításának gépesítése volt. A gépek iránti növekvő kereslet kifizetődővé tette a sorozatgyártásukat. A gépgyártásban a forgácsoló gépek játszottak kulcsszerepet. Bevezették a szabványokat. A fölhalmozott hatalmas összeg a nehéziparba áramlott. Az ipari forradalom megváltoztatta a haditechnikát és befolyásolta az egyes országok katonai teljesítőképességét. Az ipari forradalom Angliája a XIX. sz. középső harmadára komoly világhatalmi tényező lett.

Az ipari forradalom demográfiai következményei

Az ipari forradalommal együtt jár a lakosság gyors növekedése. A viszonylagos népfölösleg feltétele az ipari forradalom kibontakozásának. A lakosság a városok „javára” növekedett. Az ipari forradalom visszahatott a mezőgazdasági fejlődésre, megjelentek az első mezőgazdasági gépek. Tovább javultak a higiénés viszonyok. Az ipari forradalom hozzájárult az ún. demográfiai robbanáshoz.

Hirdetés

Az ipari forradalom gazdasági, társadalmi és szellemi következményei a XIX. sz. közepéig

A tőkés gazdaság fejlődésének alapja az új üzemformák, szervezési eljárások bevezetésében, illetve a munkások számának növelésében rejlett. A XVIII. század közepéig alapvető technológiai, technikai változások nem következtek be.

Megindult az európai gazdaság önfenntartó növekedése. A XVIII. századi gazdasági nekilendülés általános modernizációs folyamatot indított el. Kibontakozott az ipar, a mezőgazdaság, az infrastruktúra, a városok forradalma, és alapvető változások következtek be a társadalmi osztály szerkezetében is, miközben megsokszorozódott a népesség. Ezek a változások jelentős hatással voltak a tudományok és a művészetek fejlődésére is.

Az ipari forradalom kibontakozása

A gazdasági robbanás lehetőségét a mezőgazdaság fejlődése teremtette meg. A mezőgazdaság fokozta a termelékenységet, hogy élelmezni tudja a gyorsan növekvő városi népességet; növekvő számú munkaerőt szabadított föl az ipar számára, és biztosította az eredeti tőkefelhalmozás alapjait.

Az ipari forradalom összetett folyamat, amely párhuzamosan több területen zajlott.

Gazdaság

Mezőgazdaság: általánossá vált a vetésforgó, a trágyázás, a takarmánynövények termesztése ® megnőtt az állatállomány.

Hirdetés

Magasak voltak a terméshozamok ® a mezőgazdaság képessé vált a növekvő városi lakosság eltartására.

Később a gépek megjelentek a földeken is. (cséplőgépek, hernyótalpak, robbanómotoros traktorok, műtrágyák felhasználása).

A terménybőség lenyomta az árakat, megnőtt az iparcikkek utáni kereslet ® ösztönözte a mezőgazdasági vállalkozókat, hogy a nagyobb haszon reményében tőkéjüket a mezőgazdaságból az iparba fektessék.

A fejlődés a könnyűiparban folytatódott – textilipar: repülő vetélő, fonógépek.

A textilipar gépesítése láncreakciót indított el az ipar minden területén. Az egyre újabb és tökéletesebb gépeknek nőtt az energiaigényük, amit a vízi, emberi vagy állati energia már nem tudott kielégíteni ® kibontakozott a gőz forradalma (1769-ben WATT megalkotta az első gőzgépet).

Hirdetés

Közlekedés: az egyre nagyobb tömegű szállítása kikényszerítette a közlekedés forradalmasítását.

1809-ben FULTON megépítette az első gőzhajót.

1825-re elkészült az első vasútvonal.

Nehézipar: a gőzgépek, sínek, mozdonyok gyártása új eljárásokat követelt a bányászatban, kohászatban.

Társadalom

Fejlődött az orvostudomány, így a járványok megszűntek. Ez demográfiai robbanáshoz vezetett, városok száma és a népessége nő. Az ipari forradalom kiterjesztése egész Európára nem a születések számát növelte, hanem a halandóságot csökkentette.

Lapozz a további részletekért

1 2 3


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!