Hirdetés

Ipari forradalom

5 perc olvasás
Ipari forradalom

A forradalom szó gyors, mélyreható minőségi változást jelent. Az ipari forradalom elnevezés nem biztos, hogy helytálló, mert a folyamat nem volt gyors, de annál inkább mélyreható. Akkor kezdődött, amikor a manufaktúrákat elkezdték felváltani a gyárak, vagyis a kézi termelés helyett megjelentek a gépek. Új energiaforrást alkalmaztak, ami a szén volt (a víz és szél helyett) a munkák megkönnyítésére.

Hirdetés

Az ipari forradalom Angliából indult, ugyanis itt történt meg először a mezőgazdaság tőkés átalakítása. Megszűnt a jobbágyság, a parasztok pedig beáramlottak a városokba, ahol olcsó munkaerőt képeztek. A vidéki nemesek és a gazdagabb parasztok bekerítették birtokaikat és juhot tenyésztettek. A földeken béresek dolgoztak, fejlődött a polgárság. Műtrágyázással javították a földeket, ezáltal megnőttek a termésátlagok és közvetve fejlődött az állattartás.

A XVII. században megkezdődött az ipar jogi és intézményi környezetének átalakítása. 1624-ben kiadták a Szabadalmi Törvényt, mely 14 év védelmet biztosított az új találmányok számára, tehát az emberek érdekeltek lettek a feltalálásban. Az első találmányok megalkotói maguk is mesteremberek voltak. Akik meg akarták könnyíteni saját munkájukat.

A dicsőséges forradalom után nőtt a banki tevékenységet igénylő vállalkozások száma. 1694-ben megalapult a Bank Of England. A gyarmatosítás és a tengeri kereskedelmi fölény miatt rengeteg készpénz halmozódott fel az országban, ami rendkívül kedvező körülményeket teremtett az ipar kibontakozásának. Más szempontból is kedvező volt Anglia helyzete. Szigetország lévén nem kellett nagy hadsereget fenntartania, mert az ország jól és könnyen védhető volt külső ellenséggel szemben.

Az első találmányok a textiliparban, azon belül a pamutiparban jelentek meg. Azért itt, mert ez az iparág húzóágazat volt Angliában. Alapanyag és munkaerő volt bőven (bekerítések miatt). A textilipari cikkek hatalmas piacot találtak mind az országban, mind pedig a kontinensen. Az is fontos tényező volt, hogy textilipari üzem létrehozásához kisebb tőke is elegendő volt.

Hirdetés

Találmányok: Az első találmány egy szövőgép volt, melynek feltalálója John Kay volt. Találmánya a repülő vetélő (1733) annyira jól működött, hogy fonaléhséget okozott, ezért megkezdték a fonás gépesítését. 1764-ben készült el a fonó Jenny, melynek feltalálója Hargreaves volt. A fonógépek folyamatos fejlesztés alatt álltak. 1769-ben készítette el Arkwright a vízi fonógépet. 1775-79 között fejlesztették ki az eddigi gépek előnyös tulajdonságait örvöző spinning mule névre hallgató fonógépet. A fejlődés olyan magas fokra jutott, hogy 1830-ra Roberts feltalálta az önműködő fonógépet. A fonás forradalmát a szövés is nyomon követte. 1799-ben Cartwright kifejlesztette a mechanikus szövőgépet, 1805-ben pedig munkába állt az első automatizált lyukkártyás vezérlésű szövőszék (feltalálója Jacquard).

A textilipar forradalmát a gőz forradalma követte. A bányászatban eddig is alkalmaztak gőzgépet, de annak hatásfoka alacsony volt és a gép könnyen meghibásodott, felrobbant. A gőzgépet 1769-ben James Watt tökéletesítette. Ennek a gépnek már sokkal nagyobb volt a hatásfoka és a megbízhatósága. Ezután a gőzgépet más gépek meghajtásához, bányamunkákhoz és közlekedési eszközök meghajtásához használták.

1807-ben Fulton feltalálta a gőzhajót. A hajók egyre gyorsabbak lettek, majd elkezdtek versenyezni az Amerika és Európa közti úton a Kék szalagért. 1825-ben megépült az első gépesített vasútvonal Stockton és Darlington között. Ezután a mozdonyok is versenyeztek egymással. 1829-ben Stephenson gőzmozdonya nyerte a futamot. Megindult a távközlés forradalma is. Morse 1840-ben feltalálta az elektromos távírót.

Az új gépek előállításához vasra és szénre volt szükség. Ezért a bányászatot és a kohászatot is fejleszteni kellett. A szén és vasbányák környékén hatalmas iparvidékek jöttek létre. A városokban a lakóhelyek, a munkásnegyedek a gyárak mellé települtek.

Az első ipari forradalomhoz köthető az agrárforradalom is. A mezőgazdasági termelést is gépesíteni kezdték. Megjelent a gőzeke, a vetőgép és az aratógép is. Mindenütt elterjedt a vetésforgó, az öntözés és a trágyázás. Egyre inkább a nemesített fajtákat használták, mert ezeknek sokkal magasabb volt a terméshozama. Arányaiban nézve csökkent a gabonafélék termelése és nőtt a takarmánynövények jelentősége. Ennek következtében felfutott az állattenyésztés.

Hirdetés

Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!