Hirdetés

Az ipari forradalom

10 perc olvasás

Az ipari forradalom kibontakozása

Az ipari forradalom a XVIII. század utolsó harmadában, egyesek szerint 1769-ben (James Watt feltalálja a gőzgépet) elindult folyamat, ami elsősorban az iparban hozott robbanásszerű változást, de társadalmi, gazdasági és technológiai változások kiváltó oka is volt. Kiindulópontja Anglia volt, majd a XIX. században Európa többi országába – elsők között Franciaországba, Amerikába és Németalföldre – is megérkezett, és még napjainkban is tart.

Hirdetés

Több oka van, amiért a forradalom Angliában jelent meg elsőként – a kirobbanáshoz szükséges kedvező hármasfeltételnek ugyanis ez az ország felelt meg a legjobban:

  • Az óriási gyarmatbirodalom biztosította a nagy mennyiségű, olcsó nyersanyagot, munkaerőt és a piaci lehetőségeket. Körbehajózható szigetországként fejlett kereskedelmi rendszert tudott kialakítani (könnyebb az áru szállítása a folyóknak és a kikötőknek köszönhetően).
  • A mezőgazdaság tőkés átalakulása már lezajlott. A vetésforgó és műtrágya használata miatt nőtt a mezőgazdasági termelés, majd a mezőgazdasági termékszerkezet is átalakult (pl: gabonafélék helyett takarmánynövény-termesztés). Fajváltások következtek be az állattartásban, így nőtt többek között a juhok száma, ez pedig a textilipar fellendüléséhez is vezetett.
  • Valamint jól működő hitelszervezet alakult ki. 1694-ben megalakult az Angol Bank, így az emberek már befektetéseket tudtak létrehozni.

Könnyűipar

A klasszikus ipari forradalom vezető szektora a könnyűipar, azon belül is a textil/pamutipar volt, mivel a nehéziparnál olcsóbb tőkebefektetést igényelt és szinte korlátlanul rendelkezett olcsó nyersanyaggal. A gyarmatokból beáramló (főként Észak-Amerikából) hatalmas gyapotmennyiség feldolgozásához az új gépek feltalálása szükségessé vált. Az 1760-1820-as évekig tartó időszak a találmányok kora. John Kay repülő vetélője, James Hargreaves és Samuel Crompton fonógépe, valamint Edmund Cartwright szövőgépe – ami 50-100 ember munkáját tudta helyettesíteni – nagymértékben segítették a textilipar fejlődését.

Anglia ebből nagy haszonra tett szert, hiszen a ruhafélék kelendő cikkek, és a gyarmatai is rá voltak kényszerülve, hogy az angol ruhát vásárolják meg. Ennek következménye, hogy többek között Indiában a hazai textilipar teljesen visszafejlődött. James Watt korszerű gőzgépének feltalálása után (1769) az emberi és állati izomerő helyett az új energiafajták használatát részesítették előnyben, így többek között a szövő-és fonógépek is gőzerővel működtek.

Közlekedés

Mivel a megnövekedett mennyiségű nyersanyagot és munkaerőt a lehető leggyorsabban a feldolgozás helyére kellett szállítani, ezért a közlekedés fejlesztésére volt szükség. Fulton 1807-ben gőzhajót épített, majd megindultak a kísérletezések az első vasútvonalakon, gőzmozdonyokkal. 1829-ben George Stephenson megalkotta az első lokomotívot. Ezen találmányoknak köszönhetően a kész termék szállítása is felgyorsult. A XIX. század első harmadát a közlekedés forradalmának is nevezzük.

Hirdetés
Még 1336 szó van a tételből!
A tartalom teljes megtekintéséhez kérlek lépj be az oldalra, vagy regisztrálj egy új felhasználói fiókot!