Hirdetés

Az Európai Unió története

22 perc olvasás
Az Eu tagországai

Az Európai Unió története

 

 

forrás: Lakos István-Szivi József: Külgazdaságtan
képek jegyzéke:  http://europa.eu/index_hu.htm
 

Az Európai Unió története

Hirdetés

– Magyarország számára ez korszakváltás: nagyobb az esélyünk a csatlakozással arra, hogy sikerül felzárkózni a világ legfejlettebb országaihoz

– A II. világháború után több európai vezető politikus arra a következtetésre jutott, hogy a tartós béke biztosításának egyetlen lehetősége a gazdasági és politikai integrálódás

A Montánuiótól az Európai Unióig

Winston Churchill 1946-ban felvetette az Európai Egyesült Államok gondolatát

Hirdetés

Jean Monnet a francia tervhivatal elnöke javasolta, hogy egyesítsék Nyugat-Európa szén és acéliparát, ezt Konrad Adenauer is támogatta

– ennek eredménye: Belgium, Hollandia, Luxemburg, NSZK, és Olaszország aláírta 1951-ben az Európai Szén és Acélközösséget (ECSC), és ’52-ben ezt ratifikálták

– ezt Montánuniónak nevezzük, ami szupranacionális (szupranacionális=nemzetek felett álló)

– ez volt a majdani Európa Unió elődje

– a szektoriális (a gazdaság egy-egy ágazátát érintő) sikere után az un. Hatok ezt kiterjesztették a gazdaság egészére

Hirdetés

– ennek eredménye: 1957-ben létrejött az Európai Gazdasági Közösség (más néven: EGK, vagy Közös Piac)

– majd a Római Szerződések értelmében: Európai Atomenergia Közöség (EURATOM)

– 1958 január 1-től működött

– tíz évvel később ezt a 3 közösséget egyesítették: létrejött az Európai Közösségek (EK)

ez tovább mélyült: 1992: Maastrichti szerződések: kül-és biztonságpolitika, bel- és igazságügy nemzetek felettivé tételéről rendelkezett

Hirdetés

A Maastrichti szerződés:

– 1992 február, hátályba lépése: 1993 november 1

célja: gazdasági és politikai unió létrehozása

tartalma:

– Gazdasági és pénzügyi Unió, euró bevezetése

Hirdetés

– együttműködés: kül-, biztonság, és belpolitika, és igazságügy

– európai uniós állampolgárság megteremtése:

– szabad mozgás és letelepedés az Unión belül

– 1993: az integráció neve: Európai Unió (EU)

Elmélyülés és kibővülés

Hirdetés

–          cél: az Egyesült Európa megteremtése fokozatossággal

–          első lépés: a gazdaság egyes szektorainak az integrációja:  a Montánunió

–          második: EURATOM

–          harmadik lépés: EGK

–          megkezdődött a szabadkereskedelmi övezet a nemzeti vámrendszerek összehangolása, közös vámrendszer és kereskedelempolitika (vámunió)

Hirdetés

–          Vámunió: 1968

–          1986: Egységes Európai Okmány:

– áruk, szolgáltatások, tőke és munkaerő szabad áramlása

–          a Maastrichti szerződés egyúttal jelenti a közös piac megvalósulását is jelentette, majd: az évezred végére: gazdasági és pénzügyi unió létrejötte

A négy szabadság megvalósulása

Hirdetés

I. Áruk

Anyagi akadályok eltávolítása (vámellenőrzés, vámhivatalok megszüntetése, 3. országbeliekkel való kereskedelem, egyes áruk korlátozása

Technikai akadályok eltörlése: (eltérő terméknormák, előírások egyesítése, nemzeti szabványok, gyártási és minőségi előírások elismerése

– Adókkal kapcsolatos akadályok adóalapok, adókulcsok felé történő lépések az egységesítés fele

II. Szolgáltatások

Hirdetés

– Pl. bankfiókok nyitása bárhol az EU-n belül

– Közúti fuvarozásban eltörölték a nemzeti korlátozásokat, kontingenseket

– Légi forgalom szabadsága, bárki szállíthat uniós állampolgárt, árut a tagországok között

III. Tőke

– 1990: tőke liberalizálása

Hirdetés

IV. Munkaerő szabad áramlása

– Munkavállalás és letelepedés szabadsága, diplomások kölcsönös elismerése

–          1997: Amszterdami szerződés: közösségi hatáskörbe sorolja a vízum, bevándorlási, és menekültügyeket

–          ezzel megindul a politikai Unióhoz vezető úton

–          Amsterdami szerződés: 1997

Hirdetés

– 1999: hatálybalépés: intézményi rendszerek további reformja

Schengeni Egyezmény integrálása az unió alapszerződésébe (belső hátárok átlépése, külső hátárok fokozottabb ellenőrzése, vízumkiadás, bevándorlás és menedékjog szabályozása)

–          2004 okt 29: Róma: Integráció alkotmányának aláírása (25 tagország)

–          Az integráció kibővülése:

1973: Nagy-Britannia, Dánia, Írország

Hirdetés

1981: Görögország

1986: Spanyolország

1995: Ausztria Finnország, Svédország

2004: Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia

–          Nizzai Szerződés:

Hirdetés

Aláírás: 2001, hatálybalépés: 2003

Intézményi reformok

Készség az új tagok felvételére

Döntés a szavazatok számáról

Bizottság elnöke hatáskörének növelése

Hirdetés

Parlament együttdöntési jogkörének a bővítése

Az EU intézményrendszere és döntéshozatali mechanizmusa

nemzetek feletti intézményrendszere van

Az Európai Parlament

1. Az Európai Parlament

– Az Európai Parlament hatásköre fokozatosan nőtt: először vitafórum, ámbár nem rendelkezik önálló törvényhozói jogkörrel, hanem azt csak a Tanáccsal együtt gyakorolhatja

Hirdetés

Hatáskörei:

– jogszabályok jóváhagyása

– Az Európai Unió költségvetésének elfogadása

– Európai Bizottság tagjainak, elnökének kinevezése

– Új tagok csatlakozásának jóváhagyása,

Hirdetés

– Nemzetközi egyezmények ratifikálása (törvénybe iktatása)

– Felügyelet az EU intézmények és intézkedései felett

– Politikai vagy intézményi döntések véleményezése

– Javaslattétel az új törvények előkészítésére

– Állásfoglalás a témakörökről, aktuális kérdésekről

Hirdetés

– Európai ombudsman megválasztása

– Az Európai Parlament elnökét két és fél évre választják meg

– A képviselők száma az országok népességétől függ

– Az Eu-i Parlament Fro.-ban, Belgiumban, Luxemburgban működik

– Székhelye: Strasbourg: ott havonta plenáris ülések

Hirdetés

– Bizottsági ülések: Brüsszel

– A Parlament Titkársága: Luxemburg

Az Európai Unió Tanácsa

2. Az Európai Unió Tanácsa

  – az Európai Unió tanácsának legfontosabb döntéshozó szerve: a Tanács (Council) : tagállamok minisztereiből álló tanács

– változó összetételű szervezet

Hirdetés

– tárgyalandó témacsoportoknak megfelelően működhet

– feladatai:

– törvényalkotás az Európai Bizottság javaslatai alapján

– költségvetés elfogadása

– tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása

Hirdetés

– nemzetközi megállapodások megkötése

– kül és biztonságpolitika koordinálása, közös kül- és biztonságpolitika kidolgozása

– nemzeti bíróságok rendőri erők közötti együttműködés koordinálása

– a feladatok többsége „államok feletti”

– a nemzeti érdekek azonban érvényesíthetőek

Hirdetés

– elnöke minden fél évben más tagállam minisztere

– a testület munkáját a Főtitkárság és a tagállamok
brüsszeli állandó képviseletei segítik

– a Tanács döntéseit minősített többséggel 232 igen szavazattal egyhangúlag hozza

– székhelye Brüsszel, de Luxemburgban is ülésezik

Európai Tanács

3. Európai Tanács:

Hirdetés

– létrehozásáról 1974-ben döntöttek

– EU tagállamok és kormányfőinek csúcstalálkozója

– az integráció legfelsőbb fóruma

– foglalkozik a legmagasabb szinten az integráció kérdéseivel

4. Az Európai Bizottság

Hirdetés

– European Comission

– az EU fő javaslattevője, végrehajtó szerve, kormánya

– nemzetek felettiség elve

– kizárólag az Európai Parlamentnek tartozik beszámolási kötelezettséggel

– feladatai:

Hirdetés

– javaslatok kidolgozása a Parlamentnek és a Tanácsnak új törvények kidolgozására

– Parlament és a Tanács döntéseinek végrehajtása

– közös szabályok és az európai jog  betartása

– közös politikák irányítása

– unió költségvetésének kezelése, irányítása, végrehajtása

Hirdetés

– közösségi programok pénzügyi alapok felügyelete

– EU képviselete más nemzetközi szervezetekben és tárgyalásokon

– 36 főigazgatóság

– 25 biztos minden tagállam jelölhet egy főt

– Elnökét a tagállamok választják

Hirdetés

– döntéseit egyszerű többséggel hozza

– székhelye: Brüsszel – de Luxemburgban is dolgoznak

5. Egyéb Intézmények

 – Európai Bíróság

– Gazdasági és Szociális Bizottság

Hirdetés

– Régiók Bizottsága

– Európai Számvevőszék

– Európai Beruházási Bank

A közösségi jogrendszer

– a közösségi jognak van elsődlegessége

Hirdetés

– 1. rendelet: kötelező érvényű valamennyi tagországra nézve

– 2. határozat: csak a témakörben érintett országokra vállalatokra személyekre  nézve kötelező

– 3. irányelv: kötelező ugyan, de a nemzeti intézmények hatásköre átültetni a nemzeti jogszabályokba

– 4. ajánlás, véleményezés: nem kötelező jellegű döntés

Közösségi célok, közösségi politikák

Hirdetés

– közös politikának azok az ágazati és funkcionális politikákat nevezzük, melyeket nem a tagállamok, hanem az Unió intézményrendszerének hatáskörébe tartoznak, nemzetek feletti jogot öltöttek.

A közös agrárpolitika

A közös agrárpolitika kialakulása, célkitűzése, alapelvei:

– (CAP: Common Agricultural Policy: Közös Agrárpolitika) Római Szerződés 39 tck:

– mezőgazdasági termelékenység növelése: műszaki fejlesztéssel, munkaerő optimalizálásával)

Hirdetés

– méltányos jövedelemszint a mezőgazdasági dolgozók részére

– mezőgazdasági termékek piacainak stabilizálása, termelők, fogyasztók védelme

– élelmiszer-ellátás biztonságának garantálása

– élelmiszerek reális árának kialakítása

Közös agrárpolitika 3 alapelve:

Hirdetés

– mezőgazdasági termékek egységes piaca

– közösségi preferencia

– pénzügyi szolidaritás (szolidaritás: közös kölcsönös kötelezettségvállalás- és segítségvállalás)

A közös agrárpolitika eszközrendszere

– (piaci rendtartások kialakítása)

Hirdetés

– a piaci rendtartás a mezőgazdasági termékek, termékcsoportokra vonatkozó piaci szabályozás

– termelést, értékesítést külkereskedelmet befolyásoló közösségi eszközök rendszere

– alkalmazott eszközök:

– ún. Intézményes árak alkalmazása

– piaci intervenció

Hirdetés

– külső védelem eszközeinek az alkalmazása

– mezőgazdasági termelők, exportőrök, forgalmazók támogatása

Intézményes árak:

– mesterségesen magas mezőgazdasági árszínvonal a világpiaci árakhoz képest

– ez tette lehetővé a mezőgazdasági termelés gyors növekedését, és a     szektorban dolgozók magas jövedelemszintjét

Hirdetés

Intervenció

lényege:  agrárpolitikai intervenció

– túlkínálat estén kivonják a termékeket a piacról

(intervenciós áron felvásárolják), majd azt a piaci zavar után külföldön eladják

Agrárpolitikai intervenció:

Hirdetés

– ha túlkínálat keletkezik, a termelő beszállíthatja a terméket az intervenciós  központba, ahol többet fizetnek érte

– ez a módszer alkalmas arra, hogy megállítsa az árcsökkenést, az unióban lévő raktárkészleteket exportálják segélyként  a fejlődő országokba

Külső védelem eszközei

– a belső piac védelme a cél, ennek 2 eszköze van:

– A) lefölözés rendszere:

Hirdetés

– a közösség Importőrének a hazainál olcsóbb termék behozatalakor a belső ár és a világpiaci ár közti különbséget be kell fizetnie az Európai Mezőgazdasági és Orientációs Alapba

– ez a módszer alkalmas: import korlátozására

– támadások: USA és az Integráción kívüli országok által

– a támadások hatása: Kereskedelmi Világszervezet (WTO) megszüntette ezt a gyakorlatot, és engedélyeztette a kisebb értékű vámemelést

– B) Magas vámok

Hirdetés

Támogatások:

– a világpiacnál magasabb belső árakat csak exporttámogatásokkal lehet értékesíteni

– feldolgozás támogatása

– mezőgazdasági tevékenységek (pl. dohány, búzafajták) öntözött területeknek, állattjóléti támogatások (humánus állattartást elősegítő intézkedések)

Termeléskorlátozás:

Hirdetés

– olyan jól sikerült a célokat megvalósítani, hogy a túltermelés lett most a probléma:

– tej és cukor: termelési kvóták

– kötelező ugaroltatás

– szőlőültetvények kivágása

– támogatások kvótához való kötése

Hirdetés

Egyéb eszközök

– zöldség gyümölcs önszabályozó ösztönzése, támogatják a (termelői értékesítő szervezetek létrehozása)

horizontális intézkedések (1970 és 1990-es intézkedések nyomán)

– állategészségügy

– élelmiszer-biztonság

Hirdetés

– növényegészségügy

– minőségpolitika

– agrár-környezetvédelem

– vidékfejlesztés

A közös agrárpolitika sikerei és problémái

Hirdetés

– hagyományos parasztgazdaságok helyett: szakosodott farmergazdaságok

– ezáltal: termelés növekedett: EU önellátó lett; hatása: túlkínálat – az export felfut, de: termékfelesleg

– magas árak és támogatások hatása: magas jövedelemszintet biztosít: DE: az Integrációra és a tagállamokra nagyobb teher nehezedik!

erőteljes agrárprotekcionizmus: viták az USA-val és a Kereskedelmi Világszervezettel

– ellenintézkedés: ár és jövedelempolitika szétválasztása, azaz:

Hirdetés

– árak csökkentése, termelők jövedelmének stabilizálódása

Az Európai Mezőgazdasági orientációs és garanciális alap

– innen van a mezőgazdaság finanszírozása

– elnevezése: angolul: EAGGF franciául: FEOGA

– bevételi forrásai: mezőgazdasági vámok, és mezőgazdasági forgalmi adók

Hirdetés

A közös kereskedelempolitika

– a Római Szerződés célja a vámunió

– ez a közös politikának a legkorábban és legerősebben integrált része

A közös kereskedelempolitika tartalma és elemei:

– elvek, módszerek, eszközök összessége, amely szabályozza a tagállamoknak az Unión kívüli nem mezőgazdasági és szolgáltatáskereskedelmét

Hirdetés

elemei:

– közös vámtarifák, piacvédelmi eszközök

– közös kereskedelmi megállapodások az unión kívüli országokkal

Az EU kereskedelmi kapcsolatrendszere:

– az EU a világ legnagyobb kereskedelmi hatalma (16%)

Hirdetés

– a közösségi kereskedelempolitika jellemzője  a szabadkereskedelmi és preferenciális kapcsolatrendszer

– elemei:

1. az EFTA tagjai közül (Izlanddal, Liechtenesteinnel, Norvégiával) 1994-től szabadkereskedelmi övezet van (Európai Gazdasági Térség – EGT)

2. fejlődő országokkal (Általános Preferencia Rendszer GSP) keretén vagy szerződések alapján (viszonossági alapon nyújtott preferenciák vannak (vámkedvezmények, vagy vámmentesség)

3. 2004-ben fel nem vett vagy a volt szocialista országokkal aláírt társulási szerződések, melyeknek célja: szabad kereskedelem fokozatos megteremtése

Hirdetés

A kereskedelempolitika jellege

– támadások az Unió ellen: liberális vagy protekcionista jellegű?

– alapvetően alacsonyak a vámok kb 5%

– alapvetően protekcionista mezőgazdaság kereskedelem

– bizonyos területeken importkvóták alkalmazása:

Hirdetés

      – sok Unión kívüli állammal kötöttek: önkéntes exportkorlátozó megállapodásokat

    – sokkal szemben dömpingellenes intézkedéseket

    – az uniónak alapvetően sok a protekcionista vonása, de:    a fő probléma: hogy a kívül álló ország nehezen jut be kereskedelmileg

– ez az integráció természetes következménye

Regionális politika

Hirdetés

a régió földrajzilag elhatárolható területi egység

cél: az egységes fejlesztés és megújítás: ezek a tervezési fejlesztési régiók

– Római szerződés egyik alapvető célkitűzése volt a regionális különbségek mérséklése

– pl. Nagy Britannia, Írország, Görögország esetében is megjelentek ezek a problémák

– 1980-as évek második fele: Európai Egységes Okmány

Hirdetés

– a gazdasági és pénzügyi Unió feltétele:

– gazdasági és szociális kohézió erősítése a regionális politika részeként

 A regionális politika alapelvei és célkitűzései:

1. Szubszidiaritás: (a döntések és a végrehajtás ott legyen, ahol a legnagyobb a rálátás

2. Partnerség: folyamatos együttműködés az EU szereplők és EU szintek között

Hirdetés

3. Programozás: fejlesztések, stratégiák, célrendszerek időbeli ütemezése

4. Koncentráltság és addicionálás: a támogatásokat ott kell felhasználni ahol:

– legnagyobb az elmaradottság

– munkanélküliség

– hanyatló iparágak

Hirdetés

 A regionális politika pénzügyi alapjai

– a regionális politika finanszírozási forrása 5 pénzügyi alap: együttesen: Strukturális Alapok

1. 1975: Európai Regionális Fejlesztési Alap, a támogatások 45%-t biztosítja

2. Európai Szociális Alap

– 1960-ban kezdte el működését:

Hirdetés

– a munkaerő alkalmazkodó képessége, fiatalok munkaerőpiaci esélyeinek a javítása, humánerőforrás-fejlesztés

3. Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap orientációs része

– vidékfejlesztés támogatása, – később: integrálták a Strukturális Alapba

4. Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközei

– EU parti vizeinek túlhalászása miatti visszaesés miatt jött létre, célja: a halállomány újratelepítése, versenyképességének segítése

Hirdetés

5. Kohéziós Alap

– A Maastrichti Szerződés egyik célja: az EU legszegényebb tagállamainak felzárkóztatása

Pénzügyi együttműködés

– egyedülálló eredmény: 12 nyugat-európai országban ugyanaz a fizetési eszköz az EURO

Euro

A pénzügyi együttműködés szakaszai

Hirdetés

1. szakasz: 1958-68

– költségvetési politika összehangolására irányul

A költségvetés és a költségvetési politika

– az állami költségvetés az állam bevételeit és kiadásait egymással mérlegszerűen összehasonlítható kimutatás

– bevételek adókból, vámokból, a kiadások közületi fogyasztásból állami beruházásokból állami támogatásokból állnak

Hirdetés

– a költségvetés egyenlege (bevételek és kiadások különbsége) lehet

szufficites (bevételek meghaladják a kiadásokat)

deficites (kiadások meghaladják a bevételeket)

egyensúlyban lévő (a bevételek és a kiadások egyenlőek)

– önmagában egyik sem jó vagy rossz: attól függ, hogy milyen hosszú távú következményei lehetnek:

Hirdetés

– a szufficit fékezi a gazdasági növekedést: az állam kevesebbet költ a lehetségesnél, a vállalkozások pedig és a lakosság kevesebbet tud fogyasztani illetve beruházni

– a deficit növeli ugyan a keresletet, de inflációt válthat ki

– ezért szükséges a tagállamok költségvetési politikájának megfelelő összehangolására

2. szakasz: 1968-78

– árfolyampolitikai együttműködés: a tagállamok egymás közötti valutaárfolyamai kismértékben, vagy egyáltalán ne változzanak

Hirdetés

3. szakasz 1979-91

– létrejön az Európai Monetáris Rendszer (European Monetary System)

három alappillére volt:

1. ecu (European Currency Unit)

– az EU kollektív számlapénze ez volt

Hirdetés

– az SDR-től eltérően rendelkezett fedezettel

– kosárvaluta volt, ami azt jelentette, hogy értékét a tagországok valutáinak súlyozott átlaga adta meg

feladata:

– ecuban határozták meg a közösség nemzeti valutáinak árfolyamát

– hiteleszköz volt

Hirdetés

– az integrációs hatóságok ecuban számoltak el

– intervenciós eszközként használták

2. árfolyammechanizmus (Exchange Rate Mechanism)

3. Hitelalapok létrehozása

4. szakasz 1992-től

Hirdetés

– Gazdasági és Pénzügyi Unió (Economic and Monetary Union – EMU)

– a gazdaság pénzellátásának (szükséges pénzmennyiségének) szabályozása

– ezt a jegybank kamatláb – és tartalékráta-politikája és nyílt piaci műveletek által

 A Gazdasági és Pénzügyi Unió (EMU)

– 1989: Delors-terv vetette fel:

Hirdetés

– ezt a Maastrichti szerződés 1992-ben ratifikálta, majd 1999-től működik

– az EMU tagja valamennyi EU tagállam kivéve pl. Anglia

a 25 tagállamból 12 vesz részt:

1. Ausztria

2. Belgium

Hirdetés

3. Finnország

4. Franciaország

5. Görögország

6. Hollandia

7. Írország

Hirdetés

8. Luxemburg

9. Németország

10. Olaszország

11. Portugália

12. Spanyolország

Hirdetés

Az EMU tagság pénzügyi kritériumai:

árfolyamstabilitás: a valuták piaci árfolyama + 15%-os ingadozási sávon kell hogy maradjon úgy, hogy a többi tagország középárfolyamatait nem lehet leértékelni

árstabilitás: az infláció mértéke egy éven belül legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációjú EU ország inflációs rátáját

fenntartható költségvetési pozíció: az államháztartás hiánya nem haladhatja meg  a GDP 3%-t, az államadósság nem lehet több mint a GDP 60%-a

kamatkonvergencia: hosszú lejáratú hitelek kamatának átlagos szintje egy éven keresztül legfeljebb 2% ponttal haladhatja meg a legkisebb árszintemelkedést mutató 3 EU ország kamatszintjeinek átlagát

Hirdetés

 Az EMU megvalósításának lépései:

1994: Európai Monetáris Intézet Frankfurt: közös valuta bevezetésének előkészítése

1995: Európai Tanács madridi ülése: bevezetés forgatókönyve, az új valuta neve: euró

1998 május: döntés, hogy mely országok vesznek részt az EMU megvalósításában

1998 december: rögzíti az Európai Unió Tanácsa a régi valuták és az euró átváltási arányát, valamint az ecu euró 1:1 arányát

Hirdetés

– 1999: euró számlapénz bevezetése, létrejön az Európai Központi Bank, és a Központi Bankok Európai Rendszere

2002 január: euróbankjegyek és érmék bevezetése

– 2002 feb 28-ig a nemzeti valuták kivonása

A közös monetáris politika

– az euró jelzi az integráció magas fokát, melynek előnyei:

Hirdetés

– megszüntette a 12 EU-állam árfolyamkockázatát, és az árfolyamspekulációt

– nincsenek tranzakciós költségek

– árak kiegyenlítődése, mert összehasonlíthatóvá váltak

– a gyengébb országok már nem élhetnek a valutaleértékelés eszközével

feltétele:

Hirdetés

– lemondani a nemzeti szuverenitásról a monetáris politikai kérdésekben, és elfogadni a monetáris politika nemzetek felettiségét

– a közös monetáris politikáért az Európai Központi Bank felel

– testületei:

Kormányzótanács (tagjai a nemzeti jegybankok elnökei, és az Igazgatóság tagjai)

feladatuk: monetáris politikai irányelvek meghatározása, és végrehajtási módszerei

Hirdetés

Igazgatótanács (hat tagból áll: Európa Tanács nevezte ki őket, felelősek a monetáris politika végrehajtásáért)

Általános Tanács (tagja minden tagország, és azok jegybank elnökei az Európai Központi Bank mindenkori elnöke és alelnöke

– a közös monetáris politika megvalósítója: a Központi Bankok Európai Rendszere

Az Eu tagországai


error: Védett tartalom

Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!