Az Európai Unió története
– méltányos jövedelemszint a mezőgazdasági dolgozók részére
– mezőgazdasági termékek piacainak stabilizálása, termelők, fogyasztók védelme
– élelmiszer-ellátás biztonságának garantálása
– élelmiszerek reális árának kialakítása
– Közös agrárpolitika 3 alapelve:
– mezőgazdasági termékek egységes piaca
– közösségi preferencia
– pénzügyi szolidaritás (szolidaritás: közös kölcsönös kötelezettségvállalás- és segítségvállalás)
A közös agrárpolitika eszközrendszere
– (piaci rendtartások kialakítása)
– a piaci rendtartás a mezőgazdasági termékek, termékcsoportokra vonatkozó piaci szabályozás
– termelést, értékesítést külkereskedelmet befolyásoló közösségi eszközök rendszere
– alkalmazott eszközök:
– ún. Intézményes árak alkalmazása
– piaci intervenció
– külső védelem eszközeinek az alkalmazása
– mezőgazdasági termelők, exportőrök, forgalmazók támogatása
Intézményes árak:
– mesterségesen magas mezőgazdasági árszínvonal a világpiaci árakhoz képest
– ez tette lehetővé a mezőgazdasági termelés gyors növekedését, és a szektorban dolgozók magas jövedelemszintjét
Intervenció
– lényege: agrárpolitikai intervenció
– túlkínálat estén kivonják a termékeket a piacról
(intervenciós áron felvásárolják), majd azt a piaci zavar után külföldön eladják
Agrárpolitikai intervenció:
– ha túlkínálat keletkezik, a termelő beszállíthatja a terméket az intervenciós központba, ahol többet fizetnek érte
– ez a módszer alkalmas arra, hogy megállítsa az árcsökkenést, az unióban lévő raktárkészleteket exportálják segélyként a fejlődő országokba
Külső védelem eszközei
– a belső piac védelme a cél, ennek 2 eszköze van:
– A) lefölözés rendszere:
– a közösség Importőrének a hazainál olcsóbb termék behozatalakor a belső ár és a világpiaci ár közti különbséget be kell fizetnie az Európai Mezőgazdasági és Orientációs Alapba
– ez a módszer alkalmas: import korlátozására
– támadások: USA és az Integráción kívüli országok által
– a támadások hatása: Kereskedelmi Világszervezet (WTO) megszüntette ezt a gyakorlatot, és engedélyeztette a kisebb értékű vámemelést
– B) Magas vámok
Támogatások:
– a világpiacnál magasabb belső árakat csak exporttámogatásokkal lehet értékesíteni
– feldolgozás támogatása
– mezőgazdasági tevékenységek (pl. dohány, búzafajták) öntözött területeknek, állattjóléti támogatások (humánus állattartást elősegítő intézkedések)
Termeléskorlátozás:
– olyan jól sikerült a célokat megvalósítani, hogy a túltermelés lett most a probléma:
– tej és cukor: termelési kvóták
– kötelező ugaroltatás
– szőlőültetvények kivágása
– támogatások kvótához való kötése
Egyéb eszközök
– zöldség gyümölcs önszabályozó ösztönzése, támogatják a (termelői értékesítő szervezetek létrehozása)
– horizontális intézkedések (1970 és 1990-es intézkedések nyomán)
– állategészségügy
– élelmiszer-biztonság
– növényegészségügy
– minőségpolitika
– agrár-környezetvédelem
– vidékfejlesztés
A közös agrárpolitika sikerei és problémái
– hagyományos parasztgazdaságok helyett: szakosodott farmergazdaságok
– ezáltal: termelés növekedett: EU önellátó lett; hatása: túlkínálat – az export felfut, de: termékfelesleg
– magas árak és támogatások hatása: magas jövedelemszintet biztosít: DE: az Integrációra és a tagállamokra nagyobb teher nehezedik!
– erőteljes agrárprotekcionizmus: viták az USA-val és a Kereskedelmi Világszervezettel
– ellenintézkedés: ár és jövedelempolitika szétválasztása, azaz:
– árak csökkentése, termelők jövedelmének stabilizálódása
– Az Európai Mezőgazdasági orientációs és garanciális alap
– innen van a mezőgazdaság finanszírozása
– elnevezése: angolul: EAGGF franciául: FEOGA
– bevételi forrásai: mezőgazdasági vámok, és mezőgazdasági forgalmi adók
A közös kereskedelempolitika
– a Római Szerződés célja a vámunió
– ez a közös politikának a legkorábban és legerősebben integrált része
A közös kereskedelempolitika tartalma és elemei:
– elvek, módszerek, eszközök összessége, amely szabályozza a tagállamoknak az Unión kívüli nem mezőgazdasági és szolgáltatáskereskedelmét
– elemei:
– közös vámtarifák, piacvédelmi eszközök
– közös kereskedelmi megállapodások az unión kívüli országokkal
Az EU kereskedelmi kapcsolatrendszere:
– az EU a világ legnagyobb kereskedelmi hatalma (16%)
Lapozz a további részletekért