Hirdetés

Az angol polgári forradalom

9 perc olvasás
Az angol polgári forradalom

Előzmények

  • Az angol nemes polgárosodott, ellentétben a franciával, beszállt a termelésbe
  • Bekerítések
  • Vállalkozások- vállalkozó nemes = dzsentri
  • Földesurak növelik a majorság területét elűzik a parasztokat azok beáramlanak a városba és a manufaktúrákban dolgoznak
  • Tőkés parasztok is vállalkoznak (yoeman)
  • Az állami bevételekben egyre fontosabbak a vámok
  • Angol reformáció
Hirdetés

Ezeket a változásokat I. Erzsébetnek köszönhette Anglia, ugyanis az ő abszolutista uralkodása során erősödött meg a szigetország gazdasága. Fellendült a termelés, húzóágazattá vált a textilipar, ami világszínvonalon termelt. Vállalkozástámogató tevékenysége miatt azonban annyira megerősödött az egész társadalom, hogy nem volt szüksége az uralkodók gyámkodására. Ez akkor fogalmazódott meg az angol társadalomban, amikor I. Károly (1625-49) került trónra, ugyanis ő fényűző, drága udvart tartott, korrupt hivatalnokszervezetet működtetett, valamint bevezette az uralkodói monopóliumot, miszerint bármely termékre bármikor monopóliumot vethetett ki. Ezen felül korlátozta a földterületek szabad adás-vételét. Ezek az intézkedések szembefordították a királlyal a társadalmat.

Az elégedetlenség először vallási formában jelentkezett, ugyanis problémát okozott a felemás angol reformáció is. Az 1560-as években tűnt fel először a puritanizmus, mely meg akarta szüntetni az anglikán egyház különös helyzetét. Lényegében megmaradt a katolikus egyházszervezet és a püspöki alá- fölérendelés, megmaradtak a pompás szertartások is, csak a pápa fennhatóságát nem ismerték el. Az egyház feje az uralkodó volt.

A puritánok legfontosabb követelése volt a felemás egyház megreformálása. Meghatározó irányzata volt a presbiteriánus irány. Ők a püspökségek felszámolását követelték. Ez viszonylag mérsékelt irányzat volt. Tömegbázisát adta a nagypolgárság, kereskedőréteg és a dzsentri. A püspökségek helyett presbitériumokat akartak létrehozni, melyet egy lelkészekből és világiakból álló testület irányít. Legfőbb kérdésekben a zsinat döntését tekintették érvényesnek, mely a presbitériumok követeiből állt. Céljuk volt az alkotmányos monarchia bevezetése, tehát nem akartak megválni az uralkodótól, csak jogkörét kívánták korlátozni.

Másik fontos irányzat volt az independensek mozgalma. Ez volt a radikális irányzat. Független egyházközösségeket kívántak, még a zsinatot is elvetették. Társadalmi bázisát a kis- és középpolgárság adta. Szerintük nincs szükség királyra, vagyis köztársaságot akartak bevezetni. Nekik két irányzatuk volt, a levellerek és a diggerek. Az előbbiek a Lordok Házának és a király hatalmának megszüntetését, általános választójogot és törvény előtti egyenlőséget követeltek, addig a diggerek kommunisztikus törekvésekkel léptek fel.

Hirdetés

1628-ban I. Jakab összehívta a parlamentet, az pedig elfogadtatta vele a Petition of Rights-ot (Jogok Kérvénye), miszerint csak a parlament által jóváhagyott adó szedhető be. Csak bírói ítélet alapján szabad bebörtönözni valakit, megtiltották a hadsereg beszállásolását. Ezután a király 1640-ig nem hívott össze parlamentet, megpróbált áttérni a kontinentális abszolutizmusra.

1637-ben kitört a skót felkelés, melynek oka az volt, hogy rá akarták kényszeríteni az angol szertartásokat a katolikus skótikra. Az uralkodó önerőből nem tudta őket leverni, ezért 1640-ben összehívta ismét a parlamentet. A nemzetgyűlés támogatás helyett jogokat követel. Meg akarták szűntetni az abszolutizmust és szabad vallásgyakorlatot követeltek. A felháborodott király három hét múlva feloszlatta a gyűlést (név: rövid parlament)

Ekkor tört ki az angol polgári forradalom.

I. SZAKASZ: 1640-42

A rövid parlament bezárása után Londonban zavargások törtek ki. Amíg a főváros lázongott, a skótok újabb győzelmeket arattak, de az uralkodónak még mindig nem volt pénze, így kénytelen volt 1640. őszén még egy parlamentet összehívni. Az új nemzetgyűlés első ülésén kimondta, hogy saját beleegyezése nélkül nem lehet feloszlatni. (név. Hosszú parlament 1640-53) Következő lépésként kivégezték a király kegyenceit. Felszámolták a tanácsadó testületeket, megszüntették a Csillagkamarát. A minisztereket és a hadsereget a parlament ellenőrzése alá vonták.

Lapozz a további részletekért

1 2 3