Hirdetés

A weimari Németország

9 perc olvasás

Csak saját használatra! A jegyzet tulajdonosa csak az erettsegi.com számára bocsátotta rendelkezésre!

Hirdetés


Hirdetés

Erich Ludendorff német vezérkari főnök 1918 szeptemberében elismerte, hogy a háborút megnyerni lehetetlen. A német hadsereg ennek ellenére folytatta a harcot. Az értelmetlen véráldozatok óriási felháborodást keltettek. A november 3-i kieli matrózlázadás nyomán forradalom söpört végig az országon. Mindenütt munkás- és katonatanácsok alakultak, a Német Császárság összeomlott. November 9-én Berlinben is általános sztrájk tört ki, II. Vilmos császár Hollandiába menekült, és kikiáltották a köztársaságot. A Friedrich Eber vezetésével megalakult szociáldemokrata kormány hatalmát elsősorban a kommunisták részéről fenyegette veszély. Amikor 1918 decemberében a tanácsok a szociáldemokraták, s ezzel a polgári demokrácia mellé álltak, a szociáldemokrata párt Spartacus-csoportjából létrehozták Németország Kommunista Pártját, és 1919. jan. 5-én Berlinben felkelést robbantottak ki. A felkelés leveréséhez Ebert kormányának igénybe kellett venni a forradalommal nem rokonszenvező tisztikar, illetve a korábbi államapparátus segítségét. Jan. 12-ére így sikerült elfojtani a Spartacus-felkelést, melynek vezetőit, Rosa Luxemburgot és Karl Liebknechtet az őket kísérő katonák előbb brutálisan bántalmazták, majd meggyilkolták.

E feszült belpolitikai helyzetben tartották No.-ban az első olyan választást, amelyben már a nők is részt vettek. A demokratikusan megválasztott nemzetgyűlés munkáját nem a forradalmi Berlinben, hanem Weimarban kezdte meg, innen az itt elfogadott alkotmány alapján létrejött új német állam neve: Weimari Köztársaság.

Az új Németország Európa egyik legdemokratikusabb állama lett, biztosította polgárainak a szabadságjogokat. Stabilizációja azonban hosszú és keserves folyamat eredménye volt. A jóvátétel összegét 1921-ben 132 milliárd márkában állapították meg, s ez a súlyos gazdasági válságba merült országban óriási felháborodást keltett. A képtelenül magas törlesztőrészleteket a német kormány nem tudta fizetni, mire válaszul a franciák 1923-ban megszállták a Ruhr-vidéket. No.-ban ebben az évben tetőzött a világtörténelem egyik legnagyobb inflációs hulláma. Az USA a Dawes-tervvel próbálja javítani a helyzetet.

Charles Dawes, amerikai pénzügyi szakember vezetésével dolgozta ki egy nemzetközi szakértői bizottság 1924-ben a Dawes-tervet.

Hirdetés

A cél: Németország  jóvátételi kötelezettségének tudjon eleget tenni. A jóvátétel fedezetéül a német vasút és a nehézipar jövedelmei, az adók szolgáltak volna, ugyanakkor a jóvátétel fizetésének lehetővé tétele érdekében az USA jelentős kölcsönöket folyósítana Németországnak  stabilizálódik a német gazdaság.

A Weimari Köztársaság politikai életét is az instablilitás jellemezte. Rövid életű koalíciós kormányok váltogatták egymást, s gyakoriak voltak a politikai merényletek is. Politikai gyilkosság áldozatává vált például 1922-ben Walter Rathenau külügyminiszter, akivel szélsőjobboldali merénylők végeztek. Azonban 1923-ban végrehajtott müncheni sörpuccs keltette a legnagyobb vihart. Ekkor vált országosan ismertté az NSDAP ( Nemzetiszocialista Német Munkáspárt) és vezetője, Adolf Hitler. A fegyveres lázadás egy müncheni sörpincében tartott gyűlésen indult, de már másnap elbukott.

1924 és 28 között úgy tűnt, van remény a Weimari Köztársaság megszilárdítására. No. Külső helyzete rendeződni látszott. Ebben meghatározó szerepe volt Gustav Stresemannak, aki 1923 és 29 között külügyminiszterként elérte, hogy No. jóvátételi kötelezettségeit csökkentsék, s felvegyék a Népszövetségbe. Ez annak az ún. teljesítési politikának volt az eredménye, melynek következtében 1925-ben aláírták a locarnói szerződést. Ez Olaszo. és Anglia garanciája mellett rögzítette a német-belga és a német-francia határt, No. lemondott a nyugati határrevízióról. A belső stabilitás is erősödött, a termelés növekedésnek indult. A viszonylagos nyugalmat csak rövid időre zavarta meg, hogy 1925-ben meghalt Ebert, a weimari köztársaság első elnöke. Helyébe az ekkor 78 éves, háborús hősként tisztelt Paul von Hindenburgot választották.

Lapozz a további részletekért

1 2 3

Címkék: világtörténelem


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!