Hirdetés

Fogalmak a két világháború közötti időszakból

13 perc olvasás
Fogalmak a két világháború közötti időszakból

Ír kérdés: A katolikus írek függetlenségi mozgalma az Eamon De Valera vezette Sinn Fein (Mi Magunk) és ennek fegyveres szárnya, az IRA (Ír Köztársasági Hadsereg) a sziget egészét igyekezett kivonni a brit fennhatóság alól. Az 1916-os húsvéti felkelés véres megtorlására az IRA terrorja volt a válasz. A politikusok 1921-ben megállapodtak a vérengzés megszüntetéséről. Az ír szigetet 1922-ben kettéosztották. (Lloyd George). A protestáns többségű 6 északi megye Észak-Írország néven UK része maradt, míg a déli megyék létrehozták az Ír Szabad Államot, 1937-től az Ír Köztársaságot. (I. Minisztere: Eamon De Valera)

Hirdetés


IRA: Ír Köztársasági Hadsereg, a katolikus írek függetlenségi mozgalmának fegyveres szárnya,  melynek tagjai a brit fennhatóság alól kívántak megszabadulni. Megtorlásokra az IRA terrorja a válasz

Sinn Fein: katolikus írek függetlenségi mozgalma, vezetője Eamon De Valera. Cél: függetlenség Nagy-Britanniától.

Francia népfront: Franciao. Hanyatlása két világháború között folytatódott. Harmadik Köztársaság megbukott, erőtlen koalíciós kormányok váltották egymást. Ez a bizonytalanság a szélsőséges politikai erők megerősödéséhez vezetett. A szélsőjobboldali mozgalmak már közvetlenül fenyegették a parlamentáris rendszert, majd 1934-ben tömegtüntetést rendeztek a szélsőjobboldali szervezetek, hogy szétkergessék a parlamentet. A baloldal ezt fasiszta államcsínykísérletnek értékelte, összefogásra szólított fel. Ennek eredményeként a  radikálisok, a szocialisták és a kommunisták 1935-ben a fasiszta erők megállítására létrehozták a népfrontot. Az 1936-os választásokon a népfront győzött. A francia gazdaság azonban továbbra is gyengélkedett, s mivel a népfront nem tudott úrrá lenni a nehézségeken, kormánya már 1937-ben megbukott, majd 1938-ban széthullott.

Kieli matrózlázadás: Erich Ludendorff német vezérkari főnök 1918-ban elismerte, a háborút nem lehet megnyerni. A német hadsereg ennek ellenére folytatta a harcot. Az értelmetlen véráldozatok óriási felháborodást keltettek. A november 3-i kieli matrózlázadás nyomán forradalom söpört végig az országon. Mindenütt munkás- és katonatanácsok alakultak, a Német Császárság összeomlott.

Hirdetés

Spartacus-csoport: 1918-ban a tanácsok a szociáldemokraták, s ezzel a polgári demokrácia mellé álltak, a szociáldemokrata párt Spartacus-csoportjából létrehozták Németország Kommunista Pártját, és 1919. jan. 5-én Berlinben felkelést robbantottak ki. Január 12-re sikerült elfojtani a Spartacus-felkelést, melynek vezetőit, Rosa Luxemburgot és Karl Liebknechtet meggyilkolták.

Teljesítés politika: az 1919. júniusi versailles-i békeszerződés pontjainak teljesítése. Gustav Streseman (1923-29 között külügyminiszter) elérte, hogy Németo. jóvátételi kötelezettségeit csökkentsék, s felvegyék a Népszövetségbe.

Revíziós politika: lényege a párizsi béke felülvizsgálata, pontjainak megtagadása, az elcsatolt területek visszaszerzése.

Locarnói szerződés: a teljesítési politika következtében 1925-ben aláírták a locarnói szerződést a németek. Ez Olaszo. és Anglia garanciája mellett rögzítette a német-belga és a német-francia határt, Németo. lemondott a nyugati határrevízióról.

NSDAP: (Nemzetiszocialista Német Munkáspárt) a Weimari Köztársaság politikai élete instabil, rövid életű koalíciós kormányok váltogatták egymást. Előfordultak politikai merényletek, puccskísérletek is. Az 1923-ban végrehajtott müncheni sörpuccs keltette a legnagyobb vihart. Ekkor vált országosan ismertté az NSDAP és vezetője, Adolf Hitler. A fegyveres lázadás egy müncheni sörpincében tartott gyűlésen indult, de már másnap elbukott.

Hirdetés

Mein Kampf: 1923-as sikertelen puccskísérlet után, a börtönben töltött 13 hónap alatt született meg Hitler fő-, s egyetlen műve, a Mein Kampf. Ez vált a nemzetszocialista (náci) mozgalom bibliájává. A Mein Kampfban lefektetett elvek és célok megvalósítása természetesen csak a hatalom birtokában volt lehetséges.

Fajelmélet: ezen nézet szerint az emberiség fajokra oszlik, s a fajok között természeti eredetű, biológiailag adott értékkülönbségek vannak. Léteznek kultúrateremtő fajok (németek), kultúrahordozó fajok (szlávok, magyarok) és kultúrarombolók (zsidók, cigányok, négerek). Köztük elkerülhetetlen a harc, s az egész emberiség érdeke a kultúrateremtő fajok győzelme és tartós uralma.

Lapozz a további részletekért

1 2 3