Hirdetés

A Nagy Francia Forradalom és Bonaparte Napóleon

18 perc olvasás

A Nagy Francia Forradalom és Bonaparte Napóleon

/készítette: Harmat Árpád Péter/ http://tortenelemklub.com

 

A Nagy Francia Forradalom előzményei: A forradalom előtti Ancien Regime korszak vége szociális és pénzügyi válságot hozott az 1774 és 1789 közötti években. A válság kialakulásában a franciaországi természeti   csapások, a rossz termés, a királyi udvar költekezései (XV.Lajos) és a  háborúk nyomán kialakuló pénzügyi államcsőd egyaránt nagy szerepet   játszottak.  A király késve ugyan, de ráébredt arra, hogy a nemesség segítsége nélkül nem tudja megoldani a válságot.

Hirdetés

NŐKÉNT AZ INFORMATIKÁBAN: EJTSÜK A SZTEREOTÍPIÁKAT (x)
Az informatika nemcsak kódolás, hanem folyamatos tervezés és tesztelés. Az egyik legdinamikusabban fejlődő terület, ugyanakkor mindig tartogat kihívásokat.
tovább a cikkhez

A rendi gyűlés viszálya a királlyal 1789 május 5 – június 27

A király 1789 május ötödikére hívta össze a nemeseket abból a célból pénzt kérjen tőlük, a válság megoldására. Ám a rendi gyűlésen a polgárság szembefordult a királlyal. Mivel szavazataik alapján a nemzetgyűlés egyharmadát, létszámilag pedig a felét tette ki a Sieyes abbé által harmadik  rendként meghatározott polgárság, így azt követelték, hogy ezentúl a polgárság ne csak egyetlen szavazatot kapjon hanem a létszám alapján történjen minden szavazás, méghozzá közös ülés keretében. Az uralkodó eleinte elzárkózott a követelés elől, sőt, bár június 17-én a harmadik  rend  alkotmányozó nemzetgyűléssé nyilváníttatta magát, mégis  megpróbálta  feloszlatni őket. A labdaházba átvonult képviselők  eltökéltsége után  azonban a király végül június 27-én meghátrált, és  beleegyezett a közös  ülésezésbe.

A forradalom első szakasza az első külső támadásig 1789  július 14 – 1792 augusztus

XVI.  Lajos meghátrálása  látszólagos volt, ugyanis a nemzetgyűlés  első ülésekor már zsoldos  seregeket rendel fel Párizsba. A nép látva a  megjelenő katonaságot azt  gondolta, a király vissza akarja vonni  hozzájárulását az új  alkotmányhoz, erre kitört a forradalom, és a fiatal  újságíró Camille Desmoulins vezetésével  megrohamozták a  királyi hatalmat jelképező Bastillet (júl. 14.) A  király az események  miatt újra meghátrált, és elfogadta Jean Baily  polgármesteri és La  Fayette nemzetőr parancsnoki kinevezését.

Hirdetés

 A vidék forradalma: Országszerte parasztfelkelések törtek ki, erre a megrémült nemesség  először lemondott kiváltságairól  (aug.4) majd hozzájárult az Emberi Polgári Jogok nyilatkozatának megalkotásához  (1789.aug.26) A nyilatkozat kimondta, hogy  minden ember szabad,  egyenjogú, egyformán rendelkezik a tulajdonhoz való  joggal, és megilleti a szólás- sajtó- vallás- gyülekezés szabadsága.

A király szökési kisérlete: Előzménye volt az  “asszonyok menete” amikor Párizs éhezett. A tömeg  Versaillesbe tört, és  az uralkodónak Párizsba a régi királyi palotába  (Tuileriák) kellett  költöznie. Miután megszületett az új alkotmány –  mely a királyt csupán  vétójoggal ruházta fel – és az egyházat az állam alá rendelték (új  egyházi alkotmány) XVI. Lajos úgy érezte 1791  júniusában, hogy eljött az  ideje annak, hogy igénybe vegye a külföldre menekült hívei segítségét, és megszökjön Franciaországból. A szökés két hintóval indult, az elsőben öccse (Lajos Szaniszló) a másodikban pedig a királyi pár ült  komornyiknak és komornának öltözve. A határon, Varennesnél azonban egy postamesternek feltűnt a pénzérmékről olyan jól  ismert királyi profil,  így lebuktatta az uralkodót, aki  visszahurcoltak Párizsba. Amikor a nép értesült a király szökéséről, a Cordeliers klub (jakobinusok) Dantos és Desmoulins vezetésével tüntetést szerveztek a Mars mezőn (1791.júli.17)  melyet Bailly fegyverrel vert szét.

Felkelés a király ellen: XVI.Lajosnak ekkor még jogában állt megvétózni a parlament döntéseit, ám egyre nagyobb  feszültséget keltett, hogy túl sűrűn élt ezen  jogával. Tetézte a  helyzetet, hogy 1792 augusztus 27-én a  Pillnitzi  Nyilatkozatban  Poroszország és Ausztria háborúval fenyegette meg Franciaországot, amennyiben nem vonja vissza új alkotmányát. Válaszul a parlament vidéki nemzetőröket akart Párizsba hívni. Mikor ezt a király megvétózta, betelt a pohár, és Danton vezetésével kitört egy király ellenes felkelés. A  lázadók elfogták XVI. Lajost és börtönbe zárták,  azzal a váddal hogy  elárulta saját népét mikor az osztrákok és poroszok  kezére akarta játszani hazáját. A felkelés végül egy új parlamentet  hozott létre, melynek új neve Konvent lett. Az új törvényhozó szervben Girond megyei mérsékelt többség alakult ki, mely egyrészt kikiálltotta a köztársaságot (1792.oktober 1-én) másrészt megkezdte a király perét, harmadrészt  pedig igyekezett visszaverni a meginduló ellenséges  támadást.

Lapozz a további részletekért

1 2 3 4 5


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!