A Nagy Francia Forradalom és Bonaparte Napóleon

Napóleon Spanyol háborúja 1808 február 16 – december 13.

Napoleon 1808 márciusban vonult be Madridba, de 3 hónappal később felkelés tör ki ellene, ráadásul angolok érkeztek Portugália felől. Végül az év végére győztek a franciák, de évekig tartó állandó gerillaháborút kellett vívniuk Spanyolországban.

Napóleon második ausztriai háborúja (1809 május – október)

Talleyrand révén – aki titokban ekkor már Napoleon bukására vágyott – Metternich arról értesült, hogy Franciaország válságban, így összekovácsolta a Napóleon elleni ötödik koalíciót, mely 1809 tavaszán azonnali támadásba kezdett. A koalíció az első csatát még megnyerte 1809.május 21-én Aspern (Bécs  környéke) mellett. Napoleon a vereség után kelet felé szorult, és Győrnél 1809 június 14-én beleütközött a magyar nemesi felkelés csapataiba. A csatát Napoleon fölényesen megnyerte, sőt alig egy hónappal később 1809 július 5–én Bécs felett Wagramnál  is döntő diadalt aratott.

Az újabb Napóleoni győzelem következménye: schönbrunni béke (1809.10.14.) lett, melyben Ausztria elveszítette Galíciát, Salzburgot, és szövetségre lépett Napóleonnal Oroszország ellen. A szövetséget egy házasság pecsételiték meg 5   hónappal később, 1810 március 11–én: Ferenc császár lányát – Mária   Lujzát – elvette Napóleon.

Napóleon Oroszország elleni hadjárata 1812 június 24 –

Napóleon számára 1812 -re a legfőbb  célpont és meghódítandó terület az  I. Sándor cár (1801-1825) uralta  Orosz Birodalom lett. A franciák  császára úgy hitte, hatalmas  hadseregét képtelen lesz majd megállítani  az orosz haderő. Napóleon  lelke mélyén egyetlen nagy csatában reménykedett, melyben  megsemmisítheti a cár egész hadseregét.

A 650 ezer fős francia hadsereg Kőnigsbergből 1812 júniusában indult el Moszkva felé. Szmolenszknél (1812.08.16.), majd Borogyínónál (1812.09.07.) ütközött meg az oroszokkal, és vonult be szeptemberben Moszkvába. Azonban haza kellett  indulnia, mert  Oroszország nem hódolt meg, és a  telet nem akarta Moszkvában tölteni. A  francia sereg 1812. Október 19  –én indult el  hazafelé tartó útjára. A  hazaúton serege 40%-a  elpusztult.

Napóleon védekező harcai német területen 1813-1814

Napóleon 1813 tavaszán új sereget szervezett, hogy megállítsa az Orosz-Porosz szövetség támadó hadait. 1813 tavaszán még le is tudta győzni őket (Bautzennél). Azonban 1813 áprilisában létrejött a Teplitzi szövetség, a hetedik koalíció Orosz-Porosz-Osztrák-Angol-Svéd szövetség, mely először Drezdánál 1813 augusztus 27 –én még kisebb vereséget szenvedett, de 1813 október 19-én Lipcsénél döntő győzelmet aratott. (A szövetség 850 ezer fős serege legyőzte Napóleon 550 ezer katonáját.) A koalíció 3 vezetője az osztrák Schwarzenberg, a porosz Blücher, és a svéd Bernadotte. A népek csatája után 2 hónappal, 1813 december 31 –én a koalíció hadserege francia földre lépett. Három hónappal később pedig (1814 március 31 -én) bevonultak Párizsba. Napóleon lemondott és Elba szigetére vonult száműzetésbe (1814 május 4), Franciaország trónjára pedig 18. Lajos   került.

Napóleon visszatérési kísérlete 1815 március-június

Napóleon 1815 februárjában megszökött Elbáról, partra szállt Dél-Franciaországban (1815.03.01.), majd bevonult Párizsba 1815.03.20 –án. A szövetség 900 ezer fős sereget állított ki ellene, és Belgiumban Waterloo mellett végleg legyőzték.(1815 június   18-án)

Szent Ilona szigetére száműzték, angol   őrizet alá. Hat év múlva halt meg, 1821–ben 52 éves korában. Európa új nagyhatalmai: Anglia, Poroszország, Ausztria, Oroszország lettek.

Harmat Árpád Péter