Hirdetés

A náci Németország jellemzői

12 perc olvasás

A náci kultúrpolitika

Joseph Goebbels a Birodalmi népfelvilágosítási- és propaganda minisztérium élén irányította a sajtó, a rádió, a film, a propaganda és a színházak felügyeletét. Vidéken 42 birodalmi propagandahivatal működött, átlagon felüli képzettséggel rendelkező munkatársakkal, akiknek több mint kétharmaduk egyetemet végzett. A náci propagandára az erő és a hatalom igézete, a geometria mámora, és a nácizmus neoklasszicista gigantomániája jellemző. Albert Speer megalomániás elképzelései szerint Berlinnek Germániává, egy világbirodalom fővárosává kell válnia. A kultúra totális megtisztulását jelentő értelmezésének következtében 1933. május 10-étől máglyára kerültek „a német szellemiségtől idegen kultúrtermékek”, megindult a baloldali és a zsidó értelmiség elleni küzdelem. Az elfajzott művészet helyébe az állami méretű szórakoztatás lépett (1936-os berlini olimpia grandiózus külsőségeivel). A nácizmus kísérletet tett egy evangélikus birodalmi egyház megszervezésére, de taktikai okokból az egyházakkal és a vallással való végleges leszámolást elhalasztotta.

Hirdetés

A náci ünnepek

Goebbels Himmlerrel és Rosenberggel kialakította azt a sajátos náci ünnepkört, amely szakított a keresztény hagyományokkal: január 30-a a hatalom megragadásának napja, február 24-e a pártalapítás ünnepe, március 16-a a hősök emléknapja, április 20-a a Führer születésnapja, május 1-je a nemzeti munka napja lett. Májusban még az anyák napját, június 21-én a nyári napfordulót, szeptemberben a nürnbergi pártnapot, október elején az arató hálaünnepet, november 9-én a mozgalom napját, december 21-én a téli napfordulót és a pogány, német karácsonyt ünnepelték.

A náci szimbólumok közé tartozott a zászló, a horogkereszt és a felvonulási jelvények. Színszimbolikájában a piros a mozgalom társadalmi eszméjét, a fehér pedig a nacionalista eszmét jelentette. A közel négyezer éves horogkeresztet, amelyet értelmeztek a mozgás, a változás jeleként, Kínában a szerencsével, Indiában napkerékkel azonosították. Hitler „az árja ember győzelméért folyó küzdelem misszióját” látta a horogkeresztben, amely 1920-ban került az NSDAP zászlajára, 1935-től nemzeti zászlóvá vált. A felvonulási jelvényeket 1922-től Hitler tervezte az ókori római hadi jelvények mintájára.

A náci ideológia és gyakorlat egyszerre volt reakciós és modernizációt hirdető, antimarxista, agrárromantikus és az ipari tőkét pártoló, diktatórikus és népképviseleti, elit és populista.

Lapozz a további részletekért

1 2