A második világháború utáni békerendezés
– 1948. jún.: Ny-i zónában pénzreform
– Szu tiltakozik a reform ellen → Ny-Berlint blokád alá vonja. Blokádot nyugati hatalmak légi járatokkal hidalják át
– 1949. máj. 23.: Trizónia → Német Szövetségi Köztársaság (szövetségi választások)
– 1949. okt. 7.: szovjet zóna → Német Demokratikus Köztársaság (kommunista párt jut hatalomra)
4. A Marshall-terv
– George Marshall USA-külügymin. dolgozza ki; európai országoknak nyújtanak támogatásokat 1959-ig (90% segély, 10% kölcsön)
– cél: piac kibővítése és megtartása USA gazdasága számára; európai demokráciák stabilizálása; USA gazdasági és politikai hatalmának erősítése
– Szovjetunió megtiltja az általa elfoglalt országoknak a pénz elfogadását → Sztálin nemcsak politikailag, hanem gazdaságilag is elszigeteli a „szocialista” világrendszert
– Truman-elv hatására kommunista politikusok kikerülnek nyugat-európai (francia, olasz) kormányokból
III. A két világrend megszilárdulása
1. A nyugati világ integrációja
– Marshall-terv, Truman-elv → Ny-Európában erős USA-befolyás
– 1947.: Anglia-Fro.: kölcsönös segítségnyújtási szerződés
– 1948.: öthatalmi egyezmény (Anglia, Fro., Benelux)
– 1948. ápr.: OEEC (Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet). tagjai: Marshall-tervben részt vett államok; később USA + Kanada Célja: – segélyek elosztása – gazdasági folyamatok tervezése – vámszabályzók közös megállapítása
– 1949. ápr. 4.: NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete):védelmi jellegű katonai szövetség Szu hadseregének ellensúlyozására. Célja: megóvni a rendet, a békét; megakadályozni a Szu diktatórikus uralmának további kiterjedését
2. Szovjet uralom a megszállt országokban
– Sztálin külpolitikai célja: minél nagyobb területű birodalom létrehozása
– marxista-leninista ideológia: szocializmus, majdani kommunizmus a legfejlettebb társadalmi formáció, amelynek a kivívására az adott ország kommunista pártjai hivatottak. Meg kell szüntetni az országban a magántulajdont; tőkés világgal szemben nemzetközi összefogás szükséges
3. Diktatúra kiépítésének lépései
1. Vörös Hadsereg, SZEB a már elfoglalt területeken a kommunista pártot támogatja
2. Ideiglenes hatalom létrehozása
– kulcsszerep biztosítása kommunistáknak (pl. belügyminisztérium)
– reformok bevezetése (föld-, pénzügyi, gazdaságirányítási)
3. egypártrendszer megteremtése
– polgári pártok kiszorítása a hatalomból
– erőszakszervezetek létrehozása
4. államosítások
– magántulajdon megszüntetése
– korábbi vezetők leváltása
– kultúra államosítása, uniformizálása
5. „sztálinizmus” átvétele
– iparosítás: nehézipar egyoldalú fejlesztése
– mezőgazdaság kollektivizálása
– ideológiai, fizikai terror
– kísérlet a vallástalanításra
4. Integráció a keleti blokkban
– 1947. szept.: KOMINFORM (Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája) → nyilatkozatban határolja el térség államait a világ többi részétől – tagországok „hűségesküt” tesznek Szu-nak ill. Sztálinnak – Marshall-terv elutasítása – harc az imperializmus ellen – készül az újabb háborúra
– Tito függetleníteni akarja országát sztálini uralomtól → elítélik Jugoszláviát
– 1945-49.: kölcsönös barátsági, együttműködési és segítségnyújtási egyezmények
– 1949. jan.: KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanács) → Szu és általa elfoglalt országok gazdasági-politikai elszigetelődése teljessé válik
IV. A szovjet érdekszféra országai
1. Háborús készülődés a Szu-ban
– Sztálin: vh után még erőszakosabb konferencia; szembeszegül háborús szövetségeseivel
– világ 2 táborra oszlik. Imperialista tábor: munkásosztály „kizsákmányolása”; „béketáborok”: szocializmus építése
– újabb háborút elkerülhetetlennek és szükségesnek tartja
– Szu „béketábor” országaira Szu saját politikai, társadalmi, gazdasági rendszerét kényszeríti rá
– háborús hisztéria →nehézipar egyoldalú fejlesztése; hadiipar felfuttatása (1949-től Szu-ban is atombomba)
– hidegháború → ország erejét felemészti a fegyverkezési verseny
– milliószám dolgoznak politikai és hadifoglyok
2. Lengyelország
– vh. befejezésekor 2 kormány:
Lapozz a további részletekért