I. A háború lezárása

1. A jaltai elvek megvalósulása

–     1945. febr. 4.: jaltai konferencia megnyitása → USA, Szovjetunió, Anglia: „Nyilatkozat a felszabadított Európáról” → nem nemzetenként, hanem térségenként tárgyalja a politika kívánatos alakulását

egyezmény megvalósulása:

–     4 nagyhatalom megszállja Németországot kapituláció után

–     megszállt területeken SZEB (Szövetséges Ellenőrző Bizottság) létrehozása

–     Nemzetközi Katonai Törvényszék felállítása → 1945 nov-1946 szept.: Nürnbergben ülésezik

–     1945. jún 26.: ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) alapokmánya

–     főbb pontjai:

– konfliktusok békés, diplomáciai úton való rendezése

– nemzetek egyenjogúsága

– béke fenntartásának célja

– az emberi jogok tiszteletben tartása

– faji megkülönböztetés elvetése

 – együttműködés a globális problémák megoldásában

 

2. Az ENSZ felépítése

–     Közgyűlés: tagállamok küldötteinek fóruma; állandó bizottságok (ajánlási, nem döntési jog)

–     Biztonsági Tanács: fő feladata a tagok közti béke fenntartása; határozatai kötelezőek. Állandó tagjai: USA, Franciaország., Nagy-Britannia, Szovjetunió, Kína

–     1965 óta 10 nem állandó tag; évente 5 váltja egymást

–     Nemzeti Bíróság (15 tag; Hága)

–     Gyámsági Tanács

–     Gazdasági és Szociális Tanács

–     Titkárság, élén az ENSZ főtitkára

Főbb szakosodott szervezetei:

–     FAO – Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete

–     UNESCO – Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezet

–     WHO – Egészségügyi Világszervezet

–     Világbank

–     Nemzetközi Valutaalap

–     GATT – Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény

 

3. A nemzetközi erőviszonyok megváltozása

–     Szovjetunió katonai-politikai nagyhatalommá válik; határai mentén „biztonsági zóna” kialakítását kezdi meg (Kelet-Közép-Európa) → szovjet vezetésű SZEB döntően befolyásolja ezen országok belpolitikáját (komm. pártok hatalomra segítése) → jaltai elv (minden állam maga választja meg azt a fejlődési formát, amelyben élni akar) itt nem valósul meg

–     Fro. meggyengül háborúban; Anglia gyarmatbirodalmát is kezdi elveszteni; No. romokban hever; Japán veszteségei miatt tőkés világ perifériájára szorul  világ legerősebb gazdasági, politikai, katonai hatalma: USA

 

4. Békeszerződések

–     1946 nyara Párizs: ideiglenes fegyverszüneteket rendezni kívánó konferencia összeül

–     1947. febr. 10.: békeszerződést Párizsban aláírja Magyarország, Finnország., Bulgária, Románia, Olaszország – jóvátételt kell fizetniük

– Magyarország trianoni határok közé szorul vissza; 3 község Csehszlovákiához kerül

– Szovjetunió 1940-es határaihoz tér vissza; megkapja Kuril-szigeteket, Dél-Szahalint, Kárpátalját, Kelet-Poroszországot

– Olaszország elveszti afrikai gyarmatait; Etiópia és Albánia függetlenné válik

– Fiume, Isztriai-félsziget Jugoszláviáé

– Trieszt Olaszországé

– Romániáé Erdély, Partium, Alföld keleti része, de Szovjetuniónak kell adnia Besszarábiát, Bukovinát

–  Csehszlovákiától Szovjetunióhoz csatolják Kárpátalját

– békeszerződésből kimaradnak kisebbségi jogokat védő cikkelyek

–  nem születik békeszerződés Németországgal, Japánnal

 

II. A világháborús koalíció felbomlása

1. Vasfüggöny

–     világháborúban együtt harcoló koalíciós államok útjai békében szétválnak

–     Szu: Sztálin célja a Szu vezette szocialista világrendszer kiépítése

–     USA vezette tőkés világ gazdasági-politikai érdekeit sérti szovjetbarát országok számának növekedése

–     1946. márc. 5.: Churchill fultoni beszéde ® világ kettészakadásának első jele

 

2. A Truman-elv

–     Szu érdekszférájához tartozó országokban mindenütt hatalomra segítette kommunistákat

–     Truman (USA-elnök): kommunista rendszer és Szu szabadságot veszélyeztető hatalom, ezért az USA-nak a demokrácia megvédése érdekében támogatnia kell a kommunizmus ellen fellépő államokat

 

3. A német kérdés

–     sem Szu-nak, sem USA-nak nem érdeke az egységes No. újjáalakítása

–     Bizónia: angol és amerikai megszállási övezetek egyesülnek; majd kapcsolódik francia zóna→ Trizónia

–     megszállt zónákból egyik megszálló hatalom sem vonul ki

–     1948.: német kérdés rendezésére összehívott londoni konferenciára Szu-t nem hívják meg

–     1948. jún.: Ny-i zónában pénzreform

–     Szu tiltakozik a reform ellen → Ny-Berlint blokád alá vonja. Blokádot nyugati hatalmak légi járatokkal hidalják át

–     1949. máj. 23.: Trizónia → Német Szövetségi Köztársaság (szövetségi választások)

–     1949. okt. 7.: szovjet zóna → Német Demokratikus Köztársaság (kommunista párt jut hatalomra)

 

4. A Marshall-terv

–     George Marshall USA-külügymin. dolgozza ki; európai országoknak nyújtanak támogatásokat 1959-ig (90% segély, 10% kölcsön)

–     cél: piac kibővítése és megtartása USA gazdasága számára; európai demokráciák stabilizálása; USA gazdasági és politikai hatalmának erősítése

–     Szovjetunió megtiltja az általa elfoglalt országoknak a  pénz elfogadását → Sztálin nemcsak politikailag, hanem gazdaságilag is elszigeteli a „szocialista” világrendszert

–     Truman-elv hatására kommunista politikusok kikerülnek nyugat-európai (francia, olasz) kormányokból

 

III. A két világrend megszilárdulása

1. A nyugati világ integrációja

–     Marshall-terv, Truman-elv → Ny-Európában erős USA-befolyás

–     1947.: Anglia-Fro.: kölcsönös segítségnyújtási szerződés

–     1948.: öthatalmi egyezmény (Anglia, Fro., Benelux)

–     1948. ápr.: OEEC (Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet). tagjai: Marshall-tervben részt vett államok; később USA + Kanada Célja:  – segélyek elosztása – gazdasági folyamatok tervezése – vámszabályzók közös megállapítása

–     1949. ápr. 4.: NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete):védelmi jellegű katonai szövetség Szu hadseregének ellensúlyozására. Célja: megóvni a rendet, a békét; megakadályozni a Szu diktatórikus uralmának további kiterjedését

 

2. Szovjet uralom a megszállt országokban

–     Sztálin külpolitikai célja: minél nagyobb területű birodalom létrehozása

–     marxista-leninista ideológia: szocializmus, majdani kommunizmus a legfejlettebb társadalmi formáció, amelynek a kivívására az adott ország kommunista pártjai hivatottak. Meg kell szüntetni az országban a magántulajdont; tőkés világgal szemben nemzetközi összefogás szükséges

 

3. Diktatúra kiépítésének lépései

1. Vörös Hadsereg, SZEB a már elfoglalt területeken a kommunista pártot támogatja

 

2. Ideiglenes hatalom létrehozása

–     kulcsszerep biztosítása kommunistáknak (pl. belügyminisztérium)

–     reformok bevezetése (föld-, pénzügyi, gazdaságirányítási)

 

3. egypártrendszer megteremtése

–     polgári pártok kiszorítása a hatalomból

–     erőszakszervezetek létrehozása

 

4. államosítások

–     magántulajdon megszüntetése

–     korábbi vezetők leváltása

–     kultúra államosítása, uniformizálása

 

5. „sztálinizmus” átvétele

–     iparosítás: nehézipar egyoldalú fejlesztése

–     mezőgazdaság kollektivizálása

–     ideológiai, fizikai terror

–     kísérlet a vallástalanításra

 

4. Integráció a keleti blokkban

–     1947. szept.: KOMINFORM (Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája) → nyilatkozatban határolja el térség államait a világ többi részétől – tagországok „hűségesküt” tesznek Szu-nak ill. Sztálinnak – Marshall-terv elutasítása – harc az imperializmus ellen – készül az újabb háborúra

–     Tito függetleníteni akarja országát sztálini uralomtól → elítélik Jugoszláviát

–     1945-49.: kölcsönös barátsági, együttműködési és segítségnyújtási egyezmények

–     1949. jan.: KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanács) → Szu és általa elfoglalt országok gazdasági-politikai elszigetelődése teljessé válik

 

IV. A szovjet érdekszféra országai

1. Háborús készülődés a Szu-ban

–     Sztálin: vh után még erőszakosabb konferencia; szembeszegül háborús szövetségeseivel

–     világ 2 táborra oszlik. Imperialista tábor: munkásosztály „kizsákmányolása”; „béketáborok”: szocializmus építése

–     újabb háborút elkerülhetetlennek és szükségesnek tartja

–     Szu „béketábor” országaira Szu saját politikai, társadalmi, gazdasági rendszerét kényszeríti rá

–     háborús hisztéria →nehézipar egyoldalú fejlesztése; hadiipar felfuttatása (1949-től Szu-ban is atombomba)

–     hidegháború → ország erejét felemészti a fegyverkezési verseny

–     milliószám dolgoznak politikai és hadifoglyok

 

2. Lengyelország

–     vh. befejezésekor 2 kormány:

–  Ny-i hatalmak 1939 őszén megalakult emigráns kormányt ismerik el

–  1945. jan. 1-jén Szu saját embereiből létrehozza  az ún. lublini kormányt

–     egész Lengyelország szovjet megszállás alatt → Moszkván múlik minden

–     megoldás: 2 kormányból 1 →komm. kormánynak lehetőség, hogy magába olvassza Ny-i demokratikus kormányt

–     Mikolajczyk min. eln. vállalja együttműködést →Ny elfordul tőle

–     népszavazás → komm. győzelem

–     demokratikus pártok felaprózódnak, kettészakadna

–     1947. jan. választás: körzetek ötödében nem indulhatnak parasztpárt jelöltjei → kommunisták által létrehozott Demokratikus Blokk győz; parlament elfogadja proletárdiktatúrát megalapozó alkotmányt

–     1947. okt.: Mikolajczyknak menekülnie kell

–     1948.: komm. pártjukba olvasztják szocdemeket → Lengyel Egyesült Munkáspárt → proletárdiktatúra

 

3. Jugoszlávia

–     háború végén 2 kormány: londoni emigránsok + kommunista partizánok (vez. Tito)

–     vh-ban darabokra szakadt délszláv területeken harcok: No + szövetségesei ellen; egymást is ölik szerbek, horvátok, bosnyákok

–     partizánmozgalmak → Jugoszlávia felszabadítja önmagát; mire a szovjetek odaérnek, már csak É-i területek kérdésesek

–     hatalom egyedüli birtokosa: komm. partizánmozgalom → nem hajlandó segíteni abban, hogy elsőként jugoszláv partizánok vonuljanak be fővárosba

–     szovjetek ellenzik proletárdiktatúrát → javaslatukra Tito koalícióra lép londoni jugo. kormány politikusaival (1945. márc.)

–     1945. nov. választás: Jugoszláv Népfront (komm.) 90% → 1pártrendszer

–     komm. párt szovjet segítség nélkül, választáson szerzi meg kizárólagos hatalmat

–     Tito: Ny-ellenes politika. túl nagy önállóságot enged meg magának → Sztálin nehezményezi

–     Tito elfogadja Marshall-segélyt

 

4. Csehszlovákia

–     győztes országnak számít

–     Benes kormányát elismeri London + Moszkva is → vh. után Benes államfő; koalíciós kormány

–     1946. máj. választások: komm. 38%

–     1947-től polgári politikusok kiszorítása

–     1948. febr.: polgári miniszterek lemondásukkal akarják kikényszeríteni Gottwald (komm. min. eln.) távozását → komm. tüntetések → ellentüntetések → Benes meghátrál; kinevezi kommunisták által összeállított kormányt (vez. Gottwald)

–     1948. máj.: 1párti választás → Nemzeti Front (komm.) 88%

–     komm. magába olvasztja szocdem pártot → proletárdiktatúra

 

5. Románia

–     1944. aug. átállás → koalíciós kormány

–     1945. jan.: komm. vezetők hazajönnek → tüntetések → egyiken lövöldözés → kommunisták min. elnököt teszik felelőssé; lemondását követelik

–     Vörös Hadsereg elfoglalja román hadsereg főhadiszállását; lefegyverzik fővárosi erőket → Mihály király kommunisták követelésére Grozát nevezi ki min. elnökké (1945. márc.)

–     választást kommunisták elhúzzák 1946 őszéig; véres politikai küzdelem előzi meg

–     1946. ősze választás: Demokratikus Pártok Blokkja (komm) 80% → komm. kiszorítja szövetségeseit hatalomból

–     1947.: király lemondatása

–     1948.: szocdem beolvasztásával Román Munkáspárt (vez. Gheorghiu-Dej); új alkotmány „törvényesíti” proletárdiktatúrát

 

6. Bulgária

–     1944. szept.: kommunisták Hazafias Frontot juttatják hatalomra

–     komm → demokratikus parasztmozgalom →parasztpártiak, szocdemek kiválnak kormányból, Hazafias Frontból

–     1945. vége: komm. választást rendez→ demokratikus erők nem vesznek részt → 1946 ősze: új választás

–     választás előtt terror, megfélemlítés → Hazafias Front (komm.) 78% → új min. eln.: Dimitrov (komm.)

–     1944.: Petkov (parasztpárt vez.) kivégzése

–     1948.: komm. beolvasztja szocdem pártot → proletárdiktatúra