A második világháború utáni békerendezés
I. A háború lezárása
1. A jaltai elvek megvalósulása
– 1945. febr. 4.: jaltai konferencia megnyitása → USA, Szovjetunió, Anglia: „Nyilatkozat a felszabadított Európáról” → nem nemzetenként, hanem térségenként tárgyalja a politika kívánatos alakulását
egyezmény megvalósulása:
– 4 nagyhatalom megszállja Németországot kapituláció után
– megszállt területeken SZEB (Szövetséges Ellenőrző Bizottság) létrehozása
– Nemzetközi Katonai Törvényszék felállítása → 1945 nov-1946 szept.: Nürnbergben ülésezik
– 1945. jún 26.: ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) alapokmánya
– főbb pontjai:
– konfliktusok békés, diplomáciai úton való rendezése
– nemzetek egyenjogúsága
– béke fenntartásának célja
– az emberi jogok tiszteletben tartása
– faji megkülönböztetés elvetése
– együttműködés a globális problémák megoldásában
2. Az ENSZ felépítése
– Közgyűlés: tagállamok küldötteinek fóruma; állandó bizottságok (ajánlási, nem döntési jog)
– Biztonsági Tanács: fő feladata a tagok közti béke fenntartása; határozatai kötelezőek. Állandó tagjai: USA, Franciaország., Nagy-Britannia, Szovjetunió, Kína
– 1965 óta 10 nem állandó tag; évente 5 váltja egymást
– Nemzeti Bíróság (15 tag; Hága)
– Gyámsági Tanács
– Gazdasági és Szociális Tanács
– Titkárság, élén az ENSZ főtitkára
Főbb szakosodott szervezetei:
– FAO – Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete
– UNESCO – Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezet
– WHO – Egészségügyi Világszervezet
– Világbank
– Nemzetközi Valutaalap
– GATT – Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény
3. A nemzetközi erőviszonyok megváltozása
– Szovjetunió katonai-politikai nagyhatalommá válik; határai mentén „biztonsági zóna” kialakítását kezdi meg (Kelet-Közép-Európa) → szovjet vezetésű SZEB döntően befolyásolja ezen országok belpolitikáját (komm. pártok hatalomra segítése) → jaltai elv (minden állam maga választja meg azt a fejlődési formát, amelyben élni akar) itt nem valósul meg
– Fro. meggyengül háborúban; Anglia gyarmatbirodalmát is kezdi elveszteni; No. romokban hever; Japán veszteségei miatt tőkés világ perifériájára szorul világ legerősebb gazdasági, politikai, katonai hatalma: USA
4. Békeszerződések
– 1946 nyara Párizs: ideiglenes fegyverszüneteket rendezni kívánó konferencia összeül
– 1947. febr. 10.: békeszerződést Párizsban aláírja Magyarország, Finnország., Bulgária, Románia, Olaszország – jóvátételt kell fizetniük
– Magyarország trianoni határok közé szorul vissza; 3 község Csehszlovákiához kerül
– Szovjetunió 1940-es határaihoz tér vissza; megkapja Kuril-szigeteket, Dél-Szahalint, Kárpátalját, Kelet-Poroszországot
– Olaszország elveszti afrikai gyarmatait; Etiópia és Albánia függetlenné válik
– Fiume, Isztriai-félsziget Jugoszláviáé
– Trieszt Olaszországé
– Romániáé Erdély, Partium, Alföld keleti része, de Szovjetuniónak kell adnia Besszarábiát, Bukovinát
– Csehszlovákiától Szovjetunióhoz csatolják Kárpátalját
– békeszerződésből kimaradnak kisebbségi jogokat védő cikkelyek
– nem születik békeszerződés Németországgal, Japánnal
II. A világháborús koalíció felbomlása
1. Vasfüggöny
– világháborúban együtt harcoló koalíciós államok útjai békében szétválnak
– Szu: Sztálin célja a Szu vezette szocialista világrendszer kiépítése
– USA vezette tőkés világ gazdasági-politikai érdekeit sérti szovjetbarát országok számának növekedése
– 1946. márc. 5.: Churchill fultoni beszéde ® világ kettészakadásának első jele
2. A Truman-elv
– Szu érdekszférájához tartozó országokban mindenütt hatalomra segítette kommunistákat
– Truman (USA-elnök): kommunista rendszer és Szu szabadságot veszélyeztető hatalom, ezért az USA-nak a demokrácia megvédése érdekében támogatnia kell a kommunizmus ellen fellépő államokat
3. A német kérdés
– sem Szu-nak, sem USA-nak nem érdeke az egységes No. újjáalakítása
– Bizónia: angol és amerikai megszállási övezetek egyesülnek; majd kapcsolódik francia zóna→ Trizónia
– megszállt zónákból egyik megszálló hatalom sem vonul ki
– 1948.: német kérdés rendezésére összehívott londoni konferenciára Szu-t nem hívják meg
Lapozz a további részletekért