Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején

 

 

I. A kétpólusú világ kialakulása

USASzovjetunió
Gazdaságilag, katonailag megerősödve.Óriási gazdasági- és emberveszteség.
Első atombomba. Óceánpajzsuk van.Feloszlatják a kommunista internacionálét
Életszínvonal növekedés.Létrehozzák a Komminformot:
A világ ipari termelésének felét adjákTájékoztató Irodák
Ezért nem zárkózhatnak el a világpolitikától.Katonailag nagyon megerősödik.

                                              

                                      

II. Szovjet előretörés

1945. London: Külügyminiszterek tanácsa: a Szovjetunió kijelenti, hogy az általa megszállt területeken az ő feladata a béke fenntartása, így 1945-1946-ban minden általuk megszállt országban aktivizálják a kommunista pártokat.

1941. A Szovjetunió és Nagy Britannia bevonul Iránba, hogy megvédjék a németektől. 1945 második felében Nagy Britannia kivonul, a szovjetek viszont ott maradnak. Az Iráni kormány követeli, hogy a szovjetek vonuljanak ki, de ők nem teszik, s létrehoznak egy ellenkormányt. De Nagy Britannia és az USA közbelép, s meghátrál a Szovjetunió.

1946. március. 5: Fullton: Churchill híres beszéde, melyben felismeri, hogy Európa kettészakadt. Ő használja először a „Vasfüggöny” kifejezést is.

Görögország: 1944: polgárháború, ami brit beavatkozással ér véget. 1946-ban szovjet kommunisták újra ki akarják robbantani a polgárháborút, de az USA közbeavatkozik. Ekkor születik meg a Dominó-elv fogalma: ahol kommunisták vannak, ott a szomszédos országokat is befolyásuk alá vonják. Erre válaszol 1947-ben a Truman- doctrina (elv), ami szerint meg kell akadályozni, hogy újabb államok kerüljenek a Szovjetunió érdekszférájába.

1947: Georges Marsall létrehozza a Marsall-segélyt (amerikai): 1959-ig kaphatják az egyes államok, ami 10% kölcsön, és 90% segély. Kap: Nagy Britannia, Franciaország és az USA által megszállt német területek. A Szovjetunió viszont elhatárolódik, s a befolyása alatt lévő országoknak megtiltja a segély kérését.

 

III. Német kérdés

1948: Németország nyugati részén bevezetik az új német márkát, de ez ellen a Szovjetunió tiltakozik (Berlint és Németországot 2 részre osztották: Nyugati: USA, Franciaország, Nagy Britannia; Keleti: Szovjetunió).

Szovjetunió lezárja, blokád alá vonja Berlint, s a nyugati részre csak légi úton lehet élelmiszert szállítani.

1961-ben felépítik a berlini falat a tömeges szökések miatt (Keletből Nyugatra menekültek, mert onnantól kezdve már nem Szovjetunió befolyása alatt voltak.)

Németország kettészakad.

1947-ben létrejön a bizóna (USA+ Nagy Britannia megszállási övezete egyesül).

1948-ban létrejön a trizóna (USA+ Nagy Britannia+ Franciaország megszállási övezete egyesül.)

1949. Májusában létrejön az NSZK (Német Szövetségi Köztársaság), aminek Bonn lesz a székhelye.

1949. október: NDK (Német Demokratikus Köztársaság) (Keleti rész)

1949. április. 4: megszületik a NATO: Észak- Atlanti szerződés: tagjai: USA, Kanada, Nyugat-Európai államok. 1955-ben csatlakozik az NSZK. Erre válaszul a Szovjetunió létrehozza a Varsói egyezményt.

A Szovjetuniónak és az USA-nak is van atombombája, így kölcsönösen sakkban tartják egymást.

 

IV. Koreai háború (1950-1953)

Előzménye:

1945-ig Japán uralma érvényesül, majd a 38. Szélességi foktól Északra a Szovjetunió, délre pedig az USA szabadítja fel.

1950. Észak-Korea (Szovjetunió és Kínai kommunisták támogatják) megtámadja Dél-Koreát (USA támogatja).

1953. Panmindzsoni fegyverszünetben megállapodás, hogy a 38. Szélességi fok mentén ketté osztják Koreát.

1953. Meghal Sztálin: 1947-1953: a Hidegháború klasszikus időszaka.

 

V.   Fegyverkezési verseny

1949. Szovjet atombomba.

1957. Szputnyik-sokk: első műhold (Szovjetunió).

1961: Jurij Gagarin: az első ember az ürben. (Szovjet).

1952. Hidrogénbomba az USA-ban. 1953. Szovjetunióban is van hidrogénbomba.

1969. Niel Armstrong a Holdra lép. (USA)

CIA és KGB ügynökök.

 

VI. Háborús konfliktusok

1950-es években Nasszer áll Egyiptom élén. Az angol gyarmatosítókkal szemben a Szovjetunióhoz fog közeledni. A Szuezi csatornát államosítani fogja. Célja: az Asszuáni gát költségeinek fedezése. (Níluson épült, és elektromos áramot is termel). A Szuezi csatorna államosítása miatt francia és brit csapatok vonulnak be Egyiptomba (1956 októberében). A Szovjetunió és az USA is beavatkozik, erre a franciák és a britek kivonulnak.

1962: Kubai rakétaválság: Kubába szovjet rakétákat telepítenek (Az USA-nak Törökországban vannak rakétái). Az USA blokád alá vonja Kubát, végül kölcsönös megegyezést kötnek a rakéták leszereléséről. 1963: Megegyeznek, hogy egy forródrótot létesítenek Washington és Moszkva között, hogy elkerülhessék az atomháborút.

1946-1975: Vietnámi háború: 1940-ben megszállják a Japánok Vietnámot. Az északi területeket Kína Szovjet segítséggel szabadítja fel, a déli területeket a szövetségesek (Anglia és Franciaország) szabadítja fel, és a franciák ott maradnak, mint egykori gyarmattartók. 1945-ben az Északi területeken megalakul a Vietnámi Demokratikus Köztársaság: a kommunista Ho Si Mink lesz a vezére. 1946-ban felszabadító háborút indítanak a franciák ellen. 1954-ben létre jön a genfi egyezmény: A franciák elhagyják Dél-Vietnámot, de kettéosztják a 17. Szélességi kör mentén az országot: egy déli demokratikus, és egy északi kommunista részre. Az északiak által támogatva folyamatos partizán-háború az USA barát (déli) Vietnám ellen. (Ezeket nevezzük Vietkongoknak). 1973-ban kivonják az amerikai katonákat a háborúból, így 1975-ben a kommunista Észak-Vietnám egyesíti magát a Déliekkel, így az egész Vietnám kommunista lesz. Érvényesül a Dominó-elv és Kambodzsa és Laosz is kommunista lesz.