A magyar honfoglalás

I. Őstörténet

1. A Kr.e. V – IV. évezred körül a magyarok (uráli népek) erdő ill. sztyeppelakók voltak (Uráli őshaza: Nyugat-Szibériában). A kutatás mai állása szerint az URÁLI ŐSHAZA Nyugat-Szibériában, az Ob folyó alsó folyása mellett, és az Urál-hg. déli részén, erdős területen volt, ahol az uráli népek közössége élt.

– A paleolit – kori ősemberek életét élték.

– Halászat-vadászat gyűjtögető életmód.

– Pattintott kőeszközöket használtak, de ismerték az íjat, a nyilat és a fazekasságot.

2. Kr.e. 3000 körül az Uráli népek kettéváltak: (Finnugor-kor), a finn-ugorok nemzetségi szervezetben éltek, földbemélyesztett veremházakban éltek.

– megjelentek a csiszolt kőeszközök.

– új szavak: tesztrészek, természeti jelenségek, számnevek, rokonság, alapvető igék.

3. Kr.e. 2000 körül kiváltak a finnek: Ugor-kor.

– nomád/félnomád életmód, az ugorok legeltető állattartással biztosították megélhetésüket. Átálltunk a földművelésre és az állattartásra.

– új szavak: ló, fék, nyereg, a lótartás jelentősége megnőtt.

– Iráni népek hatására megismertük a fémeket. (réz csak Kr.e.: 1500 körül)

– apajogú nemzetségi szervezetekben éltünk.

Településeik vízparton álltak, a folyók tehát közlekedési útvonalként fontos szerepet játszottak életükben. Házaik négyszögletesek voltak, belsejük 25-30 cm-rel mélyebben húzódott, a gerenda falak fölé boruló sártetőt pedig cölöpsor tartotta. A hajózás ismeretéről tanúskodik az az i. e. III. évezredre datált, fatörzsből vájt csónak, amelyet az Oka mellett találtak, a Vicsegda vidéken pedig ősi evező került elő. A halászatot horgokkal, hálókkal, az árterületeken felállított karókból és cölöpökből készített csapdákkal végezték.

A famegmunkáláshoz már a kőkorszakban jól kidolgozott baltákat, kaparókat, a vadászathoz nyílhegyeket készítettek. A szerszám és fegyverkészletet bővítették a III. évezred vége felé elterjedt réz és bronzeszközök. Az i.e. II. évezred közepére tehető az ugor alapnyelv elkülönülése.

A kézművesek szerszámaikkal együtt külön csoportba kezdenek temetkezni, s a kialakuló társadalmi rétegződésjeleként a halottakat fegyverekkel, ékszerekkel helyezik a sírba, amíg a többiek sírjai szegényesebbek. Az ugorokkal szomszédos déli füves pusztaság iráni nyelvű népei őseinkre gyakorolt kulturális hatását számos jövevényszó jelzi. E népekkel keveredésre is sor került.

4. Kr.e. 1000 körül felbomlott az ugor közösség: az obi-ugorok (vogulok, osztjákok) visszaköltöztek az Ob folyó partjához és visszatértek a halászathoz. Az ősmagyarság (előmagyarok) nagyjából i.e. 1000 és 500 között kezdte el önálló életét. Obi-ugorok és déli-ugorok (előmagyarok) szétválásának időszaka. A „magyar őshaza” területét a Dél-Urál környékére tehetjük. Ezt a területsávot szkíták és szarmaták lakták.

– sámánhit (világfa: égígérő fa melynek három szintje: az alvilág, a föld és az ég. Táltos: Varázsló, aki kapcsolatba tud lépni a szellemekkel. Táltosdob, síp: a táltos eszközei.)

5. Kr. e. 500 körül kezdődött és Kr. u. 500-ig tartó időszakban őseink átköltöztek a mai Baskíriába, az egykori Magna Hungariába (=régi Magyarország; az itt maradottakra talált rá Julianus barát 1230-as években).

Urál és a Volga között terült el (ma Baskíria). Itt is nomád/félnomád életmód.

– vándorló, legeltető állattartás, mely hatalmas gazdasági előrelépést jelentett a vadászó-legeltető állattartáshoz képest.

– évszakonként változtattak legelőt => nagy állatállomány, mely magas fokú fegyelmet és szervezettséget igényelt. Ebben is fontos szerepe volt a lovaknak.

– a telet téli szálláshelyeken töltötték, ezek folyóvölgyek, nádas folyótorkolatok voltak. Csak kényszerítő körülmények miatt hagyták el (pl.: támadás)

– a téli szálláshely födet is műveltek (faeke, kézzel, sarlóval arattak, kézzel vetettek).

– Szükségessé vált a nagycsaládokba, nemzetségekbe, törzsekbe szerveződés => nagyobb katonai erő => könnyebben védhették az állatokat.

– a nomád közösség minden tagja részt vett a harcokban, mindenki tudott fegyverrel bánni.

– a nemzettségek/nagycsaládok vezetőinek hatalma megnőtt.

– A nagycsalád: 3-4 nemzedék együttesén alapuló társadalmi egység. Egy férfi van az élen, akit meghatározott idő után váltottak le.