A magyar feudális állam kialakulása
I. Az államalapítás és előzményei, Géza és István tevékenysége
1. A honfoglalás kori gazdaság, társadalom:
- földművelés került előtérbe
- falvak alakultak
- a kézműves mesterség elvált a mezőgazdaságtól
- kereskedelem fejlődött (Fekete-tenger melletti bizánci városokkal)
- területi szervezeteket alakítottak
- a fejedelem és az előkelők hatalmát kiterjedt rokonságuk határozta meg, akik szolgálataikért hűbért, azaz népüket eltartó területet kaptak
- az előkelők hatalmának legfőbb támasza a fegyveres kíséret volt
- köznép (ínség)
- szolgáló népek
Hirdetés
2. Zsákmányszerző hadjáratokat folytattak (kalandozások) a környező országokba
Sikereik oka:
- szokatlan harcmodor
- könnyűlovasság
Lezárulás okai:
- harcmodor kiismerése
- létrejöttek az erős feudális államok
- 933-Merseburg
- 955-Augsburg: I. Ottó megverte a magyarokat (Lehel kürtje)
3. A térségben az uralom megtartásához fejlődésre volt szükség
- területi letelepedés
- feudális társadalmat kell létrehozni a bomló ősközösség helyett
- természeti vallás helyett fel kell venni a kereszténységet
4. 972-ben Géza jutott hatalomra:
- „nyitás nyugat felé” – békére törekedett a szomszédos népekkel
- a német-római császár Nagy Ottótól 973-ban a quedlinburgi birodalmi gyűlésen barátságot és a keresztény hit terjesztését, térítőpapokat kért és kérése jó fogadtatásra talált
- felismerte, hogy nekünk a római kereszténységet kell felvenni
- szilárd belpolitikára törekedett, uralma alá kényszerítette a függetlenségre törekvő törzseket
- fiának Bajor Gizellát, a bajor herceg lányát választotta, maga Erdélyi Gyula lányát, Saroltot vette el, lányait pedig Aba Sámuelhez, a Velencei Dózsához és a lengyel fejedelemhez adta
- maga is megkeresztelkedett de nem élt a vallás szerint
- 500 emberét kötelezte, hogy megkersztelkedjenek
- az ország megerősítése céljából a stratégiailag fontos helyekre katonaságot telepített (kétélű kard)
5. Halála után a pogány hajlamú, törzsi rendszerhez ragaszkodó Koppány lázadást szított, melyet azonban Géza fia, István fejedelem levert
6. Koppányt felnégyelték és kiszögezték Győr, Veszprém, Esztergom és Gyulafehérvár kapujára, a Géza által megkezdett politika folytatásának jelzéséül
7. István tevékenysége:
- térítő tevékenységét az egész országra kiterjesztette
- 10 püspökséget, ezen belül egy érsekséget (esztergomi) alapított, Esztergom érseke és Magyarország első prímása Anasztáz (Ascherik) lett.
8. Miután hatalmát az országon belül megszilárdította, „barbár” törzsfőből mindeni által elismert keresztény király lett:
- a római pápától, II. Szilvesztertől koronát és királyi címet kért
- ezt III. Ottó is támogatta
- királlyá koronázása az évezred első napján történt
Hirdetés
9. A közigazgatás megszervezése:
- királyi vármegyerendszert hozott létre 44 megyével
- a törzsi nemzetségi szervezet vérségi alapra épült, az István által megszervezett megyerendszer pedig területi alapra
A vármegye:
- élén az ispán (comes) áll, aki gazdasági, katonai, közigazgatási és bírói tevékenységet látott el
- területének 2/3-a a királyé, 1/3-a az ispáné
A várat a várnép tartotta el:
- várkatonák vagy várjobbágyok: katonai szolgálattal tartoztak, többnyire földet kaptak, a királynak voltak alárendelve
- várszolgák: nem szabadok, termény- és munkaszolgáltatással (fuvar, kézműves munka, stb.) tartoztak
A közigazgatás másik szervezete az udvarház volt:
- megyénként átlag 2-3 udvarház volt
- élén az udvarispán állt, akinek munkáját királyi főméltóságok (nádorispán, főlovász, főtárnok) ellenőrizték
feladata az egész államapparátus élelmezése, ellátása volt - közigazgatási szervezetként is működött
10. Az István-kori társadalom felépítése:
- a vezető rétegben megszüntette az uralmat egy-egy törzsi terület ill. nemzetség fölött és kinevezett ispánokat állított a helyükbe akik a régi uralkodóréteg királyhű tagjaiból vagy idegen (főleg német) lovagokból kerültek ki, ők alkották a társadalom felső rétegét az udvari főtisztviselőkkel és a főpapsággal, érsekekkel, püspökökkel, apátokkal együtt
- a társadalom középrétegét a katonai kíséret tagjai, tehetősebb közrendűek alkották
- a köznépet (ínséget) érte a legnagyobb változás: megszűnt a nagycsaládok vagyonközössége, kiscsaládi üzemekre esett szét; a családfő; ín-családok (az úri birtok dolgozói)
Hirdetés
11. A gazdaság jellemzői:
- élénk kereskedelem volt jellemző
- kézművesipar
12. Külpolitikája:
- az első évtizedben teljesen lekötötte a belső országépítés, de a második és harmadik évtizedben már a külpolitikában is részt vett
- Basziliosz bizánci császár szövetségeseként részt vett Bulgária meghódításában
- meg-megújuló besenyő támadások Erdély ellen
- Német-római Birodalommal való összecsapás, István megállította II. Konrád császár hatalmas seregét és hamar helyreállt a béke a két állam között
13. István törvényei:
- két törvénykönyv maradt fenn
- a törvényeket a királyi tanács írta le
- fontos volt a magántulajdon védelme
- különbséget tett szabad és szolga elemek között: ha a szabad újra lopást követett el, akkor bűnhődött a szolgák szerint
- ha valakit felszabadítottak szolgaságából, azt nem lehetett újból szolgasorba taszítani
- a gyilkosság büntetése relatíve enyhébb volt, mint a lopásé
Az egyházzal kapcsolatos törvényei:
- kötelezővé tette, hogy 10 falu építtessen egy templomot
- vasárnap mindenki kötelezően templomba ment, kivéve aki a tüzet őrizte
- megtiltotta, hogy vasárnap dolgozzanak
- a termény egytizedének beszolgáltatása az egyház részére
- megtiltotta a pogány szokások gyakorlását
14. Trónutódlása:
- 1031-ben meghalt fia, Imre herceg (valószínűleg merénylet áldozata lett)
- Orseolo Pétert jelölte ki utódjául
- törvényes örököse Vazul volt (Vászoly) aki azonban pogány – megvakíttatta és ólmot öntetett a fülébe ezzel uralkodásra alkalmatlanná téve
15. Géza jelentősége az volt, hogy megteremtette a lehetőséget egy erős, feudális állam kialakításához és meg is tette az első lépéseket e felé, István pedig, apja nyomdokain járva, erős kézzel megszilárdította a királyi hatalmat és véglegesen a fejlődés irányába terelte az országot
Lapozz a további részletekért