A magyarok vándorlása

I. Az ősközösségi viszonyok felbomlása

1. A magántulajdon kialakulásával az ősközösségi keretek fokozatosan felbomlottak: horda – törzs – nemzetség – nagycsalád – család Az együttélési forma egyre kisebb egységekre bomlott

2. Ezzel szemben a magyarok őseinek együttélési formája egyre nagyobb egységet alkotott, egyre szervezettebb formát vett fel: család – törzs – törzsszövetség

II. A magyarok vándorlása

1. A magyar nép legrégibb kapcsolatai az uráli népek, a szamojédok és a finnugorok felé mutatnak

2. I.e. 4000 körül őseink együtt élhettek az uráli népekkel az ún. uráli őshazában, az Urál hegység és az Ob folyó közti területen Halászattal, vadászattal foglalkoztak

3. Az uráli őshazában túlnépesedés következett be a korai újkőkorban az uráliak szétrajzottak az Urál mindkét oldalán

4. A finnugorok az Urál környékén maradtak, de nyugatra is terjeszkedtek – eljutottak a Volga-Káma közére, ez az ú.n. finnugor őshaza A megélhetés fő formái a halászat és vadászat volt, de a csiszolt kőeszközök hatékonyabbá tették ezt

5. A finnugorság kelet-európai szárnya a 2. évezredben az ősiráni népektől megismerte a réz- és bronzművességet, állattartást, földművelést – valóságos gazdasági forrradalom zajlott le – nyugati irányú terjeszkedés melynek során eljutottak a Fehér- és a Balti tengerig

6. A finnugor települési terület i.e. 1500 körül három részre szakadt

• Urál európai oldalán a Káma völgyében élő permiekre

• a Volgától a Baltikumig terjeszkedő közfinnekre és volgaiakra

• az Urál ázsiai oldalán, Nyugat-Szibériában lakó ugorokra, a mai vogulok, osztjákok és magyarok elődeire

7. Az ugor közösség teljes felbomlása i.e. 500 tájára tehető:

• vogulok és osztyákok É-ra vándorolnak, ezt lehetővé teszi a felmelegedés

• magyarok ősei D felé vándorolnak

8. A feltételezett magyar őshaza, Levédia

• itt a Kazár birodalom fennhatósága alatt éltek

• földműveléssel és állattartással foglalkoztak

• korszerű szőlőtermesztés és kertművelés

• sok jövevényszavunk származik ebből a korból (szőlő, alma, gyümölcs, stb.)

• kialakult a törzsi szervezet

9. A kozákoktól vették át a kettős fejedelemséget:

• a kündü a fő király (vallási vezető), jelentése nap

• a dzsula vagy gyula az alkirály (katonai vezető), jelentése hold 10. 830 körül belháború volt a Kazár birodalomban, a magyarok a központi hatalom ellen fordultak és befogadták a menekülésre kényszerült lázadókat

Ezzel teljessé vállt a 7 + 1 magyar törzsszövetség:

• Nyék (határvédő akadály)

• Megyer vagy Magyar (ugor ember)

• Kürtgyarmat (hógörgeteg)

• Tarján (a tarchán, az alkirály törzse)

• Jenő (bizalmas tanácsadó, a miniszter törzse)

• Kér (óriás)

• Keszi (töredék)

• Kabar (lázadó, fölemelkedő)

11. A magyarság nyugatabbra húzódott, így került az Etelközbe (Dnyeper és Nyeszter folyó köze), az életforma megváltozott:

• csökkent a földművelés és növekedett a legeltető állattartás szerepe

• a törzsek új főfejedelmet választottak az Árpád család őse, Álmos személyében A figyelem egyre inkább nyugat felé irányult, hadi útjuk vagy céljuk sokszor a Kárpát-medence

12. A Kárpát-medence ekkori képe:

• ősidők óta lakott terület

• a római uralom alatt Pannónia néven fontos provincia volt

• a hunok hódítása vetett véget a római uralomnak, majd germán népeké lett

• a honfoglalás idején több államalakulat érdekszférája volt, többek között a Nyitrai Fejedelemség területe is, mely Nagy Szvatopluk ideje alatt virágzott

III. A honfoglalás

1. Az itteni államalakulatok viszonyai:

• zsákmányolás

• rideg állattartás

• ismerték a földművelést, de nem szívesen alkalmazták

• egyszerre feudális és ősközösségi jellegek – a társadalom bomló ősközösség,kialakuló feudalizmus

• ismerték a kereskedelmet is – cserekereskedelem (törököktől vették át)

A Kárpátok társadalmi helyzete a bejövetelkor:

• állat magántulajdon – osztálytársadalom

• törzsfők – állat magántulajdon

• nemzetségfők – állat magántulajdon – ők ketten a bők

• közrendű szabadok

• ínek

• szolgák (a meghódítottak) (nem rabszolgák)

2. A harcmodor (rajtaütés szerű támadás), létszám és a feudális államok széthúzása miatt az itt élő szlávokat könnyen meghódították

I. Szvatopluk 894 táján meghalt – a szláv állam szétesett – vele nem kerültek összeütközésbe