Hirdetés

A hidegháború tétel

9 perc olvasás
three man and women holding signs in front of The White House, Washington D.C. during day

A hidegháborúhoz vezető út

A második világháború idején (1939-1945) a különböző politikai vezetésű hatalmak szövetségre léptek (szövetségesek), (USA, Nagy-Britannia, Szovjetunió) egy közös cél, a náci német birodalom leverése érdekében.

Hirdetés

Az amerikai, angol – szovjet szembenállás már a teheráni (1943. nov. 28-dec. 1) és a jaltai (1945. febr. 4-11.) konferencián is érződött. A két tömb egymástól teljesen ellentétes érdekei szintén ütköztek a békekonferenciák alkalmával.

A békék lezárása után az amerikai-szovjet ellentét kiéleződött, majd 1946. március 5-én, Churchill fultoni beszédében egyértelműen megfogalmazta a világ megosztottságát, a kapitalista nyugat és a kommunista kelet szembenállását. Európa nem képes előretörni. 1947-ben kiadták a Truman-elvet, mely a feltartóztatás politikáját fogalmazta meg a szovjetek ellen. A Marshall terv alapján a Kominform segélyt kapott. Ez egyben egy valutareformot is jelentett, mely magába foglalta a blokádot és a légihíd kialakítását is. Ezek által létrejött az I. berlini válság. Ezt követte a hidegháború korszaka.

Hidegháború korszaka

Az olyan háborút, amelyben a szembenálló felek kerülik a közvetlen fegyveres összecsapást, hidegháborúnak nevezzük. A klasszikus időszaka 1947-1962 között zajlott.

1949 augusztusában Németország nyugati megszállási övezetében megalakult a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK)-Bonn, válaszképpen a szovjet zóna területén létrejött a Német Demokratikus Köztársaság (NDK), közepén a kölcsönös megszállás alatt álló Berlinnel.

Hirdetés

Berlin kettéosztottsága állandó feszültségforrás volt, ugyanis ez volt a „rés” a szovjet tömb falán, amelyen keresztül rengetegen menekültek nyugatra. Ennek megszüntetésére építették fel 1961-ben a berlini falat. Ez az európai megosztottság szimbólumává vált.

Az USA, Kanada és az európai államok egy része biztonságuk megerősítése érdekében 1949. április 4-én létrehozták a NATO-t.

1955 májusában az NSZK is a NATO tagjává vált. Ürügyül használva az eseményt, Moszkva létrehozta saját katonai szövetségi rendszerét, a Varsói szerződést. Ezzel lezárult a katonai tömbösödés.

1949-ben Kína szövetséget kötött a Szovjetunióval, így a hidegháború Ázsiára is kiterjedt. Az 1950-53-ig tartó koreai háború eredménye területi megosztás lett.

A hidegháború időszakában a két szuperhatalom között fegyverkezési verseny folyt. A Szovjetunió felvette a versenyt az USA-val és elkészítették saját atomfegyverüket, majd 1 évvel az amerikaiak után a hidrogénbombájukat is.

Hirdetés

1957-ben a világon először a szovjetek lőttek fel mesterséges tárgyat, a Szputnyik nevű műholdat Föld körüli pályára. Így az USA elveszítette az óceánpajzs védelmét. Valamint elsőként egy szovjet űrhajós, Jurij Gagarin jutott fel a világűrbe (1961. ápr. 12.).

A ’60-as évekre világossá vált, hogy a két szuperhatalom birtokában lévő több száz, majd több ezer nukleáris robbanófej gyökeresen új stratégiát követel.

Az új doktrína a kölcsönös elrettentés stratégiája lett: az atomhatalmak azért tartottak atomfegyvereket, hogy elrettentsék a többieket az ellenük irányuló csapástól. Ezek nyomán 1962-ben megszületett az atomcsend-egyezmény, amely kimondta, hogy csak a föld alatt végezhető rakétakísérlet, 1968-ban pedig az atomsorompó-egyezmény, amely tiltotta az atomtitkok át-és eladását.

Az ’50-es években Nasszer egyiptomi elnök szovjetbarát politikát hirdetett meg, s mikor államosítani akarta a Szuezi-csatornát ellenfelei összefogtak ellene. 1956. október 29-én brit, francia és izraeli csapatok támadták meg Egyiptomot. A támadók szétverték az egyiptomi főerőket, de politikai sikereket nem tudtak elérni, mert a szovjetek és az amerikaiak utasították őket a visszavonulásra. 1956 februárjában történt a Szuezi-Budapesti ikerválság is. A lengyel tüntetések mellett Magyarországon, Budapesten 1956. október 23-án kitört a forradalom. Azonban ezt a szovjet csapatok leverték bevonulásukkal.

A két szuperhatalom 1962-ben, az ún. karibi-válság idején került a legközelebb az atomháborúhoz. Kubába szovjet rakétákat telepítettek (1959-62), egyensúlyozva az amerikaiak Törökországba telepített rakétáit. Az USA a szovjet rakéták visszavonását követelve blokád alá veszi Kubát. A két elnök (Kennedy és Hruscsov) találkozása után megszületik az egyezség a rakéták és a blokád visszavonásáról. A találkozás az ENSZ főtitkár közvetítésével jött létre.

Hirdetés

A hidegháború alatt lezajló két legnagyobb háborúnak (regionális háborúk) a koreai és a vietnami háború bizonyult. 1950-ben Észak-Korea kommunista diktátora megtámadta Dél-Koreát. Az USA katonákat küldött Dél-Korea megsegítésére. A váltakozó sikerű harcok után végül a panmindzsoni fegyverszünet visszaállította a tényleges határokat.

Lapozz a további részletekért

1 2