1848-49-es forradalom és szabadságharc

Az utolsó rendi gyűlés – Pozsony

Az 1847 őszére meghirdetett pozsonyi diétán Kossuth Lajos követté választását a pesti ifjúság és a polgárosuló nemesség a kormány minden erőfeszítésével szemben keresztülvitte. A rendi gyűlésen a viszonylag csekély ellenzéki többség vezetése az ő feladat lett.

Mérsékelt reformok születtek: elfogadták a háziadót[1], de nem valósult meg a közteherviselés, eltörölték az ősiséget, elhalasztották a kötelező örökváltságot[2].

Kossuth 1848. február végén azt javasolta, hogy a magyar országgyűlés kérjen alkotmányt az osztrák és az olasz tartományoknak is.

Radikális Demokraták – Pest

Petőfi Sándor körül csoportosultak a Pilvax kávéházban, és a nagy francia forradalomért lelkesedtek. Gyökeres változásokat akartak, és nem voltak tekintettel a liberális nemesség érdekeire (Táncsics Mihály[3], Jókai Mór, Vasvári Pál, Irinyi József, Vidats János).

A párizsi forradalom hatása

A párizsi forradalom (1848. február) híre március 1-jén érkezett Pozsonyba. Kossuth az alsótábla március 3-i ülésén fölirati javaslatában követelte a kötelező örökváltságot, közös teherviselést, független nemzeti kormányt. Követeléseiben benne volt a Habsburg monarchia kereteinek fönntartása, de új, polgári tartalommal.

↓

Az udvar az országgyűlés föloszlatását mérlegelte, hogy időt nyerjenek, István nádort (József főherceg fiát) és helyetteseit Bécsbe hívták, így nem volt, aki a főrendi táblát összehívja.

A bécsi forradalom hatása

A bécsi forradalom (március 13.) új helyzetet teremtett. Március 14-én Kossuth indítványára a 12 ponttal összecsengő javaslatot a főrendek elfogadták. Megállapodtak, hogy másnap (március 15-én) Kossuth vezetésével egy bizottság Pozsonyból Bécsbe viszi a javaslatot, hogy elfogadtassák V. Ferdinánddal.

Március 15-e – Pest-Budán

A bécsi forradalom híre Pesten is meggyorsította az eseményeket. Március 15-én Petőfi és köre utcai tüntetéssel adott hangot követeléseinek, a hozzájuk csatlakozott húszezres tömeg segítségével vér nélkül fogadtatták el a 12 pontot, amit Jókai szövegezett meg.

A forradalom törvényesítése – Áprilisi törvények

Április 11-én V. Ferdinánd a magyar országgyűlés határozatait jóváhagyta, mely elsőnek az úrbéri terhek, és a papi tized eltörlését iktatta be, majd megvalósult a kötelező örökváltság. A választójogot alacsony vagyoni cenzushoz kötötték, és megszűnt az előzetes cenzúra. Az országgyűlésen nem vonták a törvénykezés körébe a nemzetiségek külön jogait.                                                              ↓

Magyarországon a polgári átalakulás vérontás nélkül ment végbe, győzött a forradalom.

Áprilisi törvények

Az áprilisi törvények három csoportba sorolhatók:

1.        A társadalmi átrendeződést rögzítő törvények:

·        jobbágyfelszabadítás állami kárpótlással,

·        az ősiség eltörlése,

·        közteherviselés,

·        származási különbségek megszüntetése a politikai jogok terén

2.        Az új politikai berendezkedést megteremtő törvények:

·        választójog vagyoni cenzus alapján,

·        a végrehajtó hatalom a felelős magyar minisztérium,

·        sajtószabadság,

·        Erdély uniója,

·        az új országgyűlés népképviseleti alapon való felépítése,

·        az uralkodó bármely rendelete csak miniszteri ellenjegyzéssel érvényes

3.        A törvények harmadik csoportja Magyarország önállóságát biztosította a Habsburg birodalmon belül:

·        a király távollétében jogköre a nádorra száll

·        a külügyek továbbra is az uralkodói felségjogok közé tartoztak.

Az áprilisi törvények egyetlen komoly hiányossága, hogy nem foglalkozott a nemzetiségekkel, a nemzetiségi jogok külön biztosításával.

Az első független, a parlamentnek felelős magyar kormány

Batthyány Lajos gróf április elejére megalakította kormányát. Programja a forradalom vívmányainak konszolidálása, melyhez pénzre és hadseregre volt szükség.

 

A parasztmozgalmak és a nemzetiségi kérdés

Az úrbéri viszonyok megszüntetésének hiányosságai miatt parasztmozgalmak bontakoztak ki. Ezekben eleinte nemzetiségre való tekintet nélkül vettek részt a parasztok.

A nemzetiségek mozgalmai is paraszti követelésekkel indultak, majd az értelmiség az anyanyelv használatának jogát, és területi különállást is követelt; a Batthyány-kormány viszont arra az álláspontra helyezkedett, hogy Magyarországon egy politikai nemzet van. A nemzetiségi vezetők egyre inkább Bécs felé fordultak.