Hirdetés

1848-49-es forradalom és szabadságharc

15 perc olvasás

Az utolsó rendi gyűlés – Pozsony

Az 1847 őszére meghirdetett pozsonyi diétáKossuth Lajos követté választását a pesti ifjúság és a polgárosuló nemesség a kormány minden erőfeszítésével szemben keresztülvitte. A rendi gyűlésen a viszonylag csekély ellenzéki többség vezetése az ő feladat lett.

Hirdetés


Hirdetés

Mérsékelt reformok születtek: elfogadták a háziadót[1], de nem valósult meg a közteherviselés, eltörölték az ősiséget, elhalasztották a kötelező örökváltságot[2].

Kossuth 1848. február végén azt javasolta, hogy a magyar országgyűlés kérjen alkotmányt az osztrák és az olasz tartományoknak is.

Radikális Demokraták – Pest

Petőfi Sándor körül csoportosultak a Pilvax kávéházban, és a nagy francia forradalomért lelkesedtek. Gyökeres változásokat akartak, és nem voltak tekintettel a liberális nemesség érdekeire (Táncsics Mihály[3], Jókai Mór, Vasvári Pál, Irinyi József, Vidats János).

A párizsi forradalom hatása

párizsi forradalom (1848. február) híre március 1-jén érkezett PozsonybaKossuth az alsótábla március 3-i ülésén fölirati javaslatában követelte a kötelező örökváltságotközös teherviseléstfüggetlen nemzeti kormányt. Követeléseiben benne volt a Habsburg monarchia kereteinek fönntartása, de új, polgári tartalommal.

Hirdetés

Az udvar az országgyűlés föloszlatását mérlegelte, hogy időt nyerjenek, István nádort (József főherceg fiát) és helyetteseit Bécsbe hívták, így nem volt, aki a főrendi táblát összehívja.

A bécsi forradalom hatása

bécsi forradalom (március 13.) új helyzetet teremtett. Március 14-én Kossuth indítványára a 12 ponttal összecsengő javaslatot a főrendek elfogadták. Megállapodtak, hogy másnap (március 15-én) Kossuth vezetésével egy bizottság Pozsonyból Bécsbe viszi a javaslatot, hogy elfogadtassák V. Ferdinánddal.

Március 15-e – Pest-Budán

A bécsi forradalom híre Pesten is meggyorsította az eseményeket. Március 15-én Petőfi és köre utcai tüntetéssel adott hangot követeléseinek, a hozzájuk csatlakozott húszezres tömeg segítségével vér nélkül fogadtatták el a 12 pontot, amit Jókai szövegezett meg.

A forradalom törvényesítése – Áprilisi törvények

Április 11-én V. Ferdinánd a magyar országgyűlés határozatait jóváhagyta, mely elsőnek az úrbéri terhek, és a papi tized eltörlését iktatta be, majd megvalósult a kötelező örökváltság. A választójogot alacsony vagyoni cenzushoz kötötték, és megszűnt az előzetes cenzúra. Az országgyűlésen nem vonták a törvénykezés körébe a nemzetiségek külön jogait.                                                              ↓

Magyarországon a polgári átalakulás vérontás nélkül ment végbe, győzött a forradalom.

Hirdetés

Áprilisi törvények

Az áprilisi törvények három csoportba sorolhatók:

1.        A társadalmi átrendeződést rögzítő törvények:

·        jobbágyfelszabadítás állami kárpótlással,

·        az ősiség eltörlése,

·        közteherviselés,

·        származási különbségek megszüntetése a politikai jogok terén

2.        Az új politikai berendezkedést megteremtő törvények:

·        választójog vagyoni cenzus alapján,

·        a végrehajtó hatalom a felelős magyar minisztérium,

·        sajtószabadság,

·        Erdély uniója,

·        az új országgyűlés népképviseleti alapon való felépítése,

Hirdetés

·        az uralkodó bármely rendelete csak miniszteri ellenjegyzéssel érvényes

3.        A törvények harmadik csoportja Magyarország önállóságát biztosította a Habsburg birodalmon belül:

·        a király távollétében jogköre a nádorra száll

·        a külügyek továbbra is az uralkodói felségjogok közé tartoztak.

Az áprilisi törvények egyetlen komoly hiányossága, hogy nem foglalkozott a nemzetiségekkel, a nemzetiségi jogok külön biztosításával.

Hirdetés

Az első független, a parlamentnek felelős magyar kormány

Lapozz a további részletekért

1 2 3 4


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!