Hirdetés
Hirdetés

1848-49-es forradalom és szabadságharc

15 perc olvasás

Az utolsó rendi gyűlés – Pozsony

Az 1847 őszére meghirdetett pozsonyi diétáKossuth Lajos követté választását a pesti ifjúság és a polgárosuló nemesség a kormány minden erőfeszítésével szemben keresztülvitte. A rendi gyűlésen a viszonylag csekély ellenzéki többség vezetése az ő feladat lett.

Hirdetés

Mérsékelt reformok születtek: elfogadták a háziadót[1], de nem valósult meg a közteherviselés, eltörölték az ősiséget, elhalasztották a kötelező örökváltságot[2].

Kossuth 1848. február végén azt javasolta, hogy a magyar országgyűlés kérjen alkotmányt az osztrák és az olasz tartományoknak is.

Radikális Demokraták – Pest

Petőfi Sándor körül csoportosultak a Pilvax kávéházban, és a nagy francia forradalomért lelkesedtek. Gyökeres változásokat akartak, és nem voltak tekintettel a liberális nemesség érdekeire (Táncsics Mihály[3], Jókai Mór, Vasvári Pál, Irinyi József, Vidats János).

A párizsi forradalom hatása

párizsi forradalom (1848. február) híre március 1-jén érkezett PozsonybaKossuth az alsótábla március 3-i ülésén fölirati javaslatában követelte a kötelező örökváltságotközös teherviseléstfüggetlen nemzeti kormányt. Követeléseiben benne volt a Habsburg monarchia kereteinek fönntartása, de új, polgári tartalommal.

Az udvar az országgyűlés föloszlatását mérlegelte, hogy időt nyerjenek, István nádort (József főherceg fiát) és helyetteseit Bécsbe hívták, így nem volt, aki a főrendi táblát összehívja.

A bécsi forradalom hatása

bécsi forradalom (március 13.) új helyzetet teremtett. Március 14-én Kossuth indítványára a 12 ponttal összecsengő javaslatot a főrendek elfogadták. Megállapodtak, hogy másnap (március 15-én) Kossuth vezetésével egy bizottság Pozsonyból Bécsbe viszi a javaslatot, hogy elfogadtassák V. Ferdinánddal.

Hirdetés

Március 15-e – Pest-Budán

A bécsi forradalom híre Pesten is meggyorsította az eseményeket. Március 15-én Petőfi és köre utcai tüntetéssel adott hangot követeléseinek, a hozzájuk csatlakozott húszezres tömeg segítségével vér nélkül fogadtatták el a 12 pontot, amit Jókai szövegezett meg.

A forradalom törvényesítése – Áprilisi törvények

Április 11-én V. Ferdinánd a magyar országgyűlés határozatait jóváhagyta, mely elsőnek az úrbéri terhek, és a papi tized eltörlését iktatta be, majd megvalósult a kötelező örökváltság. A választójogot alacsony vagyoni cenzushoz kötötték, és megszűnt az előzetes cenzúra. Az országgyűlésen nem vonták a törvénykezés körébe a nemzetiségek külön jogait.                                                              ↓

Magyarországon a polgári átalakulás vérontás nélkül ment végbe, győzött a forradalom.

 

Áprilisi törvények

Az áprilisi törvények három csoportba sorolhatók:

1.        A társadalmi átrendeződést rögzítő törvények:

·        jobbágyfelszabadítás állami kárpótlással,

·        az ősiség eltörlése,

·        közteherviselés,

·        származási különbségek megszüntetése a politikai jogok terén

2.        Az új politikai berendezkedést megteremtő törvények:

·        választójog vagyoni cenzus alapján,

·        a végrehajtó hatalom a felelős magyar minisztérium,

·        sajtószabadság,

·        Erdély uniója,

·        az új országgyűlés népképviseleti alapon való felépítése,

·        az uralkodó bármely rendelete csak miniszteri ellenjegyzéssel érvényes

3.        A törvények harmadik csoportja Magyarország önállóságát biztosította a Habsburg birodalmon belül:

·        a király távollétében jogköre a nádorra száll

·        a külügyek továbbra is az uralkodói felségjogok közé tartoztak.

Az áprilisi törvények egyetlen komoly hiányossága, hogy nem foglalkozott a nemzetiségekkel, a nemzetiségi jogok külön biztosításával.

Az első független, a parlamentnek felelős magyar kormány

Batthyány Lajos gróf április elejére megalakította kormányátProgramja a forradalom vívmányainak konszolidálása, melyhez pénzre és hadseregre volt szükség.

 

A parasztmozgalmak és a nemzetiségi kérdés

Az úrbéri viszonyok megszüntetésének hiányosságai miatt parasztmozgalmak bontakoztak ki. Ezekben eleinte nemzetiségre való tekintet nélkül vettek részt a parasztok.

nemzetiségek mozgalmai is paraszti követelésekkel indultak, majd az értelmiség az anyanyelv használatának jogát, és területi különállást is követelt; a Batthyány-kormány viszont arra az álláspontra helyezkedett, hogy Magyarországon egy politikai nemzet van. A nemzetiségi vezetők egyre inkább Bécs felé fordultak.

1848 nyár-ősz

1848. június végén megtartották a népképviseleti választásokat; a polgári átalakulás hívei elsöprő győzelmet arattak.

A kormány hiába kérte, az udvar nem küldte haza az idegenben szolgáló magyar ezredeket, így még májusban fölállították a nemzetőrségnek álcázott első 10 honvédzászlóaljat, majd július 11-én Kossuth javaslatára az országgyűlés további 200.000 katonát szavazott meg.

Délvidéken júniustól egymást követték a véres összecsapások a szerb fölkelőkkel. Horvátországban Jellasics hazánk ellen készülődött.

Augusztus végén királyi leirat követelte a magyar hadügy- és pénzügyminisztérium beolvasztását a bécsi minisztériumokbaszeptember 4-én Jellasics pedig királyi megerősítést kapott.

Bizonyossá vált, hogy nem a kormány intézkedésein múlt a béke; a tárgyalásokkal most már a magyar kormány is csak időt akart nyerni. Mindeközben folytatták az újoncok összeírását, új honvédzászlóaljak alakultak. Kossuth utasítást adott a szabadcsapatok toborzására. Megkezdték a Kossuth-bankó kibocsátásátSzeptember 15-én eltörölték a szőlődézsmát.

Hirdetés

Az új végrehajtó hatalom – OHB

A Batthyány-kormány látva a békítő politikai kudarcát, lemondott (IX. 10-én). Szeptember 16-án hattagú bizottságot: az Országos Honvédelmi Bizottmányt (OHB) választották, ideiglenes végrehajtó hatalomnak. Elnöke Kossuth.

 

SZABADSÁGHARC

● Szeptember 11-én Jellasics 35.000 főnyi seregével átlépte a Drávátmajd Pest felé indultKossuth szeptember 24-én toborzókörútra indult az Alföldre.

● Szeptember 29-én Pákozd és Sukoró között a magyar sereg vereséget mért a kétszeresen túlerőben lévő ellenségre. Jellasics fegyverszünetet kért, melyet kihasználva megszökött, és Győr felé menekülve elhagyta az országot. A határig üldöztük, majd megtorpantunk.

 

A Bécs elleni magyar támadás kudarca

● Október 4-én V. Ferdinánd föloszlatta az országgyűlést, és Jellasicsot kinevezte Magyarország katonai biztosává. Latour (hadügymin.) kiadta a parancsot: a császári haderő intézzen támadást Mo ellen, de a 2. bécsi forradalom (okt. 6.) következtében fölakasztották.

● Október 30-án a magyar sereg 3 heti tanakodás után végre átlépte a Lajtát, hogy a bécsi felkelők segítségére siessen. A népfelkelőkből álló hadat azonban Schwechatnál visszaverték.

 

Az OHB legfontosabb feladata az erős, rendezett hadsereg megszervezése. Leküzdhetetlen nehézséget jelentett a fegyverek, a lőszer, és az egyenruhák előteremtése.

V. Ferdinándot a kamarilla[4] (1848. dec. 2-án) lemondattahelyette Ferenc Józsefet nyilvánította osztrák császárrá és magyar királlyá. Néhány nap múlva megindult Windischgrätz hazánk ellen. Ferenc József általános támadást indított hazánk ellen.

Hirdetés

 

TÉLI HADJÁRAT – 1848. december – 1849. március

A császári fősereg 44.000 sorkatonájával 25.000 honvéd nézett szembe Görgei Artúr parancsnoksága alatt. (É-on: Klapka György, Ny-on: Görgei, K-en: Bem, D-en: Damjanich János védekezett, az ország belsejében aktív védekezés folyt, főleg a Dunántúlon, hogy Windi ne érje el a fővárost).

 Délvidéken már nyár óta folytak a harcok. Galíciából betört Schlick hadteste, elfoglalta Kassát, és Miskolcot fenyegetteEkkorra már Erdély is elveszett.

● Kossuth kérésére Görgei Pozsony térségéből, Perczel pedig a Muraközből húzódott, még a főváros előtt egyesülniük kellett volna Windi feltartóztatására. Görgei a túlerő elől visszavonult, Perczel tábornok Mórnál veszített (dec. 30).

● Dec. 31-én a törvényhozó hatalom (OHB) + az ogy. átköltözött Debrecenbe.

● Január 5-én Batthyány Lajos és Deák Ferenc békeküldöttséggel fölkereste az akkor már Pesten tartózkodó Windischgrätzet. A császári főparancsnok feltétlen megadást követelt, a visszautasítás után Batthyányt letartóztatta.

● Görgei január 5-én Vácott kiáltványt bocsátott ki, amelyben a 48-as alkotmány védelme mellett tört lándzsát, de az OHB-tól és a köztársasági törekvésektől elhatárolta magát (belső megosztottság). I. 24-én Lipótvár felmentése helyett a bányavárosokba vonult téli pihenőre, ott beszorult.

● Perczel január 22-én győz Szolnoknál.

● Január 31-én Klapka Tokajnál megállította Schlicket.

● Február 5-én Guyon Richárd áttört a jeges Branyiszkói-hágón. Ezzel a fel-dunai hadtest (Görgei) előtt megnyílt az út a Tiszához.

Hirdetés

 Az országgyűlés ismét működőképessé vált. A baloldal követelésére a hazaárulókat törvényen kívül helyeztékFölállították a vésztörvényszéket. Dolgozni kezdett a nagyváradi fegyvergyár, működött a bankópréslétrejött az egészségügyi és a postaszolgálat. A szabadságharc anyagi és katonai ereje tovább nőtt.

● Kossuth Dembinski Henriket nevezte fővezérré, aki Kápolna térségében ellentámadást indított, de vereséget szenvedett, majd a honvédcsapatokat a tiszti tiltakozások ellenére a Tisza mögé vonta vissza. (febr. 26-27.)

● Görgei az elégedetlenek élére állt, és megtagadta az engedelmességet DembinskinekKossuth Görgeit haditörvényszék elé akarta állítani. A táborban azonban maga is meggyőződött arról, hogy az OHB tagjai is alkalmatlannak tartják Dembinskit, így Görgeire bízta a fősereget.

● Windischgrätz és az udvar 1849. március 4-én Olmützben kiadott egy nyilatkozatot, melyben megszüntette Magyarország függetlenségét (túlértékelték a kápolnai győzelmet).

Téli hadjárat – Erdélyben

● Bem karácsonyra visszaszerezte Kolozsvárt.

● 1849. március 21-ére egész Erdélyből kitakarította az osztrák és az első ízben beavatkozó orosz csapatokat. A levert nemzetiségi fölkelőknek büntetlenséget adott.

 

A DICSŐSÉGES TAVASZI HADJÁRAT – 1849. IV. 1 – V. 21.

● 1849. március végén, a Tiszánál összevont 50.000 honvéd támadásba lendült és alig 4 hét alatt a Tiszától Pozsonyig űzte az ellenséget (IV. 2. Hatvan, IV. 4. Tápióbicske, IV. 6. Isaszeg, IV. 10. Vác, IV. 19 Nagysalló).

● Gerillák szabadították föl a bányavárosokat, és a Szepességet.

 Bácskát és a Temesközt Perczel és az Erdélyből odasiető Bem tisztította meg az ellenségtől.

● Május közepére Magyarország egész területe, május 21-ére Pest-Buda is fölszabadult!

 

A Habsburg-ház trónfosztása

Kossuth április 14-én a képviselőháznak debreceni nagytemplomban tartott nyilvános ülésén kimondatta a Habsburg-ház 2. trónfosztását és Magyarország függetlenségét. A Függetlenségi Nyilatkozat nem szólt az államformáról, így Magyarország király nélküli királysággá vált, ezért kapott Kossuth kormányzó-elnöki címet.

Hirdetés

 

Új kormány létrehozása

Debrecenben létrehozzák az új kormányt Szemere Bertalan elnökletévelKossuth kormányzó-elnöki tisztségének hatásköre csökkent. Rendeletei csak miniszteri ellenjegyzéssel voltak érvényesek, és nem volt joga a képviselőház feloszlatásához sem.

 

Az orosz beavatkozás

Bécs április elején I. Miklós cárhoz fordult. Az orosz önkényuralkodó május 9-én kiáltványban tudatta a világgal, hogy Ausztria segítségére siet. Ezzel a magyar szabadságharc végzetesen elszigetelődött, sorsa eldőlt.

● Június elején megindult a császári és cári hadsereg (200 ezer orosz + 170 ezer osztrák katona 132 ezer magyarral szemben) összehangolt támadása. A császári hadsereg új főparancsnokot kapott: Haynaut.

 A magyar kormány általános népfölkelést hirdetett, de a gerillaakciókat az orosz hadvezetés kegyetlenül megtorolta.

 Kézzelfogható eredmény született a nemzetiségi megbékélésben: legtöbb helyen beszüntették a harcot, az országgyűlés pedig megszavazta az Európában sokáig egyetlen nemzetiségi törvényt.

 

Magyar részről két terv volt a védelemre:

1. Komáromnál összpontosítani minden erőt (Görgei) az utolsó percig várta, h kedvező ajánlatot kapjon és túl későn vette fel a harcot, túl későn indult el Komáromból.

2. Perczel + Dembinszki terve: Szeged felé vonulni (korm + hads) előnye, hogy veszély esetén közel van a semleges török terület a menekülésre. Megindultak SZEGEDRE!

Hirdetés

 1849. VI végére a Dunántúl elveszett → utolsó remény: összpontosított támadás az oroszok ellen a Tisza-Maros szögénél, még Haynau oda nem ér → DE Görgey nem ért oda időben, VII. 2-án Komáromnál súlyos vereséget szenvedett és csak ezután indult D-K Mo felé, hogy egyesüljön a Dembinski vezette fősereggel Aradon.

● A szabadságharc utolsó győzelmét Guyon Richárd tábornok aratta Délvidéken: Jellasicsot júl. 14-én a Dunától délre kergette.

● 1849. VIII. 9-én ért Aradra Görgei. Dembinszkinek a fősereggel Szeged feladása után szintén Aradra kellett volna mennie, de helyette az ellenség kezében lévő Temesvárra indult (Erdélybe akart jutni, hogy segítsen Bemnek, 1849. VIII-ig tartotta Bem Erdélyt). A kormány az engedetlen Dembinskit leváltottahelyére kinevezte Bemet, aki augusztus 9-én csatát vállalt Haynau ellen. A szabadságharc utolsó nagy csatája a honvédsereg vereségével végződött.

● 1849. VIII. 11. Kossuth és Szemere lemondtakGörgei teljhatalmat kapott, az utolsó ütőképes sereg parancsnoka volt, kizsarolta tőlük, megígérte, hogy tisztes feltételekkel köt majd békét.

● 1849. VIII. 13-án Világosnál az orosz csapatok előtt feltétel nélkül letette a fegyvert.

● 1849. X. 2-ig csak Komárom maradt meg (Klapkával) – az utolsó ellenálló erőd.

 

A bosszú

Anglia és Oroszország kegyelmet és mérsékletet javasoltak, de a 19 éves Ferenc József és Haynau a megtorlást választották:

–         Október 6-án Aradon kivégeztek 13 honvéd főtisztet.

Pesten agyonlőtték Batthyány Lajost.

 


[1] Stádium 7. pontja: „a házipénztár s országgyűlési költségek a nemestül is idomzat szerint viseltessenek.”

[2] A jobbágyok pénzzel örökre megváltják szolgáltatásaikat és telküket, melyeket az állam támogatásával törleszt.

[3] Táncsics írásai miatt 1847-ben került börtönbe.

[4] Császári tanácsadó testület

 


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!

Ez is érdekelhet még:
A magyar felvilágosodás irodalmából

Csokonai Vitéz Mihály, Kármán József,  Batsányi János, Bessenyei György A felvilágosodás mint egyetemes, nemzetközi eszmerendszer Európa országaiban eléggé változatos képet mutat....

Pótfelvételizők, figyelem! Fontos határidő jár le ma éjfélkor
Pótfelvételizők, figyelem! Fontos határidő jár le ma éjfélkor

Már nincs sok idő hátra, legkésőbb ma éjfélig kell leadnotok a jelentkezéseteket a 2020-as pótfelvételin, ha szeptembertől egyetemen vagy főiskolán...

Close